166272. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés növények vírusmentes szaporítóanyagának előállítására

3 166272 4 valamint asszimilációs felülettel rendelkező növények gyökerét tápközegbe helyezzük, és a szárat továbbá az asszimilációs felületet körülvevő légteret 35—42 C° között, az adott növényre és kórokozóra jellemző hőmérsékleten tartjuk ± 0,2 C° pontossággal, ugyan­akkor a tápközeg hőmérsékletét 30 C° alatt tartjuk, és a növényeket természetes fénnyel vagy a természe­tes fényt imitáló mesterséges fénnyel, illetve a kettő kombinációjával világítjuk meg. A tápközeg relatív víztartalmát ezalatt folyamatosan mérjük, és a locso­lást az egyes növényfajtáktól függően beállítható, adott víztartalom határoknál be- és kikapcsoljuk. A tápközeg relatív víztartalmának mérése történhet pél­dául a tápközeg dielektromos állandójának vagy vezetőképességének mérésével. A növényeket eseten­ként a nap sugárzási energiája ellen árnyékolással védjük. A légtér C02 koncentrációját a szabadlevegő C02 koncentrációja felénél nagyobb, relatív páratar­talmát pedig 50—85% közötti értéken kell tartani. A találmány szerinti eljárás foganatosítására szol­gáló berendezés célszerűen kettős üvegfallal ellátott betonalapozású klimakamra, amely recirkulációs lég­térfűtéssel, a tápközeget hűtő rendszerrel és a tápkö­zeg nedvességtartalmát folyamatosan mérő berende­zéssel van ellátva. A növények illetve a tápközeg locsolása történhet szórófejjel, vagy fővezetékből és a fővezetéknél egy nagyságrenddel kisebb átmérőjű öntöző vezetékekből álló rendszerrel. A találmány további részleteit kiviteli példán, rajz segítségével ismertetjük. A rajzon az 1. ábra a klímakamra elölnézete részben metszve, a 2. ábra a klimakamra oldalnézete metszetben, a 3. ábra a klimakamra fölülnézete metszve, a 4. ábra az öntözővezeték metszete, az 5. ábra az öntözővezetékes rendszer egy részének felülnézete, és a 6. ábra a megfelelő kezelési paramétereket biztosító rendszer vezérlésének tömbvázlata. A találmány szerinti eljárásnak megfelelően végzett kezelés az 1-3. ábrákon látható 1 kettős üvegfalú 2 betonalapozású klimakamrában történik. A klíma­kamrában a 2 betonalapon vannak elhelyezve a kezelendő növényeket tartalmazó 10 cserepek. A 10 cserepekben levő talaj, illetve tápközeg hűtése az 5' ventillátor által a 4 hűtőn keresztülfuvatott levegővel történik. A 4 hűtő illetve hőcserélő csöveiben hálózati vagy kútvíz áramlik. Az átfúvatott levegőt a 13 terelőlemez irányítja a 10 cserepek felé. A légtér fűtése az 5 ventillátorral a 3 fűtőtesten keresztülfu­vatott levegővel történik. A fűtés a légtér széndioxid-és páratartalmának biztosítása érdekében recirkulá­ciós rendszerrel van megoldva. A növények illetve a tápközeg öntözését az 1. és 2. ábrákon látható 7 öntözőrózsa végzi. Az öntözés azonban nemcsak porlasztással oldható meg, hanem a 4. és 5. ábrákon látható vezetékes öntözőrendszerrel is. Ez a rendszer all fővezetékből és az ebből minden egyes cseréphez vezető 12 vékony öntözővezetékekből áll. Ez azt jelenti, hogy minden 10 cserépnek külön 12 öntöző­vezetéke van a tápközeg egyenletes víztartalmának biztosítása érdekében. A tápközeg víztartalmának mérését külön rendszer végzi a tápközeg dielektromos állandójának vagy vezetőképességének ellenőrzésével. A klimakamrában 6 égő van elhelyezve, amelynek spektruma jól közelíti a természetes fény spektrumát. Ha a természetes fény intenzitása az optimális szint alá' csökken, a 6 égő bekapcsol és pótvilágítást 5 biztosít. A berendezést természetesen zárt térben pusztán mesterséges világítással is lehet üzemeltetni. Az üzemeltetési költségek azonban ekkor lényegesen nagyobbak az előbbinél. Mind mesterséges fény, mind pedig a természetes megvilágítás és mesterséges pótvi-1 ° lágítás alkalmazásakor a növények biológiai életritmu­sának megfelelő periodicitást kell biztosítani, azaz napi 16 óránál hosszabb megvilágítás nem célszerű. A berendezés ugyanakkor lehetővé teszi, hogy télen is az optimális tavaszi, illetve nyári megvilágítást bizto­!5 sítsuk. A növényeket a tűző Nap káros sugárzó hatásától 8 redőnnyel védjük. Amikor a sugárzás intenzitása a megengedettnél nagyobb, a redőnyöket lehúzzuk, illetve elfordítjuk a szükséges mértékben. 20 A találmány szerinti klimakamra rendkívül egysze­rűen automatizálható. Az automatizálás azt jelenti, hogy a növények hőkezeléséhez szükséges paraméte­reket a kamrában folyamatosan ellenőrizzük, és bizo­nyos határértékek elérésekor beavatkozunk. A légtér 25 hőmérsékletét nagy érzékenységű hőmérőtkel ellen­őrizzük (a hőmérsékletet ± 0,2 C° pontossággal kell biztosítani. A hőmérők kivezetése hőmérsékletszabá­lyozóhoz van kapcsolva (6. ábra), amely a fűtés inten­zitását szabályozza. A kamrában fényérzékelő is el 30 van helyezve, kimenőjele a fényszabályzó egységhez van csatolva, amely a természetes fény csökkenésekor a pótvilágítást kapcsolja be, illetve túlságosan erős su­gárzás érzékelésekor a redőnyt ereszti le. Az öntözés szabályozása a tápközeg relatív víztartalmának állandó 35 mérésével, illetve az így nyert információk öntözés­szabályzó egységbe történő bevezetésével történik. A tápközeg relatív víztartalmát - mint már említettük — a dielektromos állandó vagy a vezetőképesség mérésével határozzuk meg. Ha a tápközeg relatív 40 víztartalma bizonyos szint alá csökken, a szabályzó egység mágnesszelepet kapcsol, amelyen keresztül a hálózatról víz kerül az öntözőrózsába, illetve a főveze­tékbe. A szabályzó egységek közös tápegységről nyerik a 45 tápfeszültséget és a vezérelt feszültséget. Ugyancsak a tápegységtől kapják a stabilizált feszültséget a hőmé­rők is. A vezérlés 9 kapcsolótáblája a klimakamra homlokfalán van elhelyezve. A teljes vezérlés tömb­vázlata a 6. ábrán látható. 50 A kezelés során a cserepekben nevelt vírusfertőzött növényeket a hőterápiás klímakamrába helyezzük. Itit a hőmérsékletet két hétig fokozatosan emelve a növényeket hozzászoktatjuk a magas hőmérséklethez. A szoíctatási időszak után a növényeket 4—8 hétig az 55 adott növényre és kórokozóra jellemző hőmérsékle­ten, szőlő esetében például 38 C°-on tartjuk. A tápközegben levő gyökereknek 10—15 C°-al alacso­nyabb hőmérsékletet biztosítunk. A hőterápiás keze­lés után a fejlődött hajtáscsúcsokat levágjuk és vírus-60 mentes alanynövényre oltjuk. Az ebből kifejlődő hajtásokból nyugalmi állapotban egyrügyes dugványt készítünk. Az ebből fejlődő egyedek vírusmentesek lesznek. 65 A találmány szerinti eljárás segítségével vírusfertő­zött, de nagy biológiai értékű fajták kigyógyíthatok a vírusfertőzésből és ezáltal termesztésbe vonhatók. 2

Next

/
Thumbnails
Contents