166267. lajstromszámú szabadalom • Ioncserélő berendezés és eljárás nagytisztaságú víz előállítására

3 166267 4 kelátképző ioncserélő cellulóz alkalmazásáról nem tesz említést. A tárgyaltakból kitűnik, hogy az eddig létező víztisztítási eljárások kívánni valót hagynak hátra, számos iontól való megtisztításról adatot nem közöl­nek, továbbá egyeseknél, ahol a tisztított vízben (pl. a kalcium) az ionkoncentráció csökkenése kívánatos lenne, az ioncserélő cellulózokat nem alkalmazzák. A vizek megmaradt szennyezőinek eltávolítására továbbra is szükség lenne. Kutatásaink során vatta formájú kation- és anion­cserélő cellulózzal igen nagy tisztaságú vizet tudtunk előállítani. (Zs. Remport—Horváth, M. ördögh: Mikrochemica Acta 1972,491; Magyiíém. Folyóirat, 1972. 78, 412.) Abban az esetben, ha a vatta formájú kation-'é's anioncserélő cellulózokat bizonyos sorrend­ben, szendvics-szerűén egymásra helyeztük, a víz tisztításában meglepő többlethatást észleltünk. Az említett ioncserélő cellulózok bizonyos sorrendben való rétegzése azt eredményezte, hogy még az előző vizsgálataink szerinti érték alá, (ld. említett cikk) — amikor csak közönséges módon elhelyezett kation- és anioncserélő oszlopon tisztítottuk a vizet - 1 ng/cm3 alá csökkent a vas mennyisége mindenegyes kísérlet­nél. A meglepő többlethatást nem magyarázza meg az, hogy mindig újabb, még nem telített réteggel érintkezik a víz, mert a cserélő kapacitása kellően nagy ahhoz, hogy az ionokat az első érintkezésnél megkösse. A kapacitás 1 mval/g; ha 0,5 g ioncserélővel érintkezik olyan víz, amelyben a vas tartalom pl. 0,03 jug/cm3 (W. cikk) és 90 litert folyatunk át, akkor is a kapacitás elenyésző részét használtuk fel. (0,5 mval Fe az 9.300 /xg). Ennek a többlethatásnak a kihaszná­lására a kation- és anioncserélőn kívül a szendvics­szerű elhelyezésbe kelát csoportú ioncserélő cellulózt is rétegeztünk. A kelát csoportú cserélő imino-diecet­sav-etil-cellulóz, amelyet az általunk kidolgozott, eddig nem ismeretes eljárással készítettünk. Felismer­tük, hogy az általunk új eljárással készített imino­-diecetsav-etil-cellulóz kelátképző ioncserélő cellulóz különleges tulajdonsággal rendelkezik. A vatta for­májú ioncserélő cellulózokkal együtt használva, de tőlük rétegenként elkülönítve az ioncserélő gyantával vagy desztillálással tisztított vizek megmaradt szennyezéseinek eltávolításában többlethatást értünk el. A szendvics-szerű oszlop felépítés azt jelenti, hogy a vatta formájú ioncserélő cellulózokból — karboxi­metil-cellulóz kationcserélő, dietil-amino-etil-cellulóz anioncserélő és imino-diecetsav-etil-cellulóz kelát­képző ioncserélő — több cellulóz réteget helyezünk •, egymásra. A sorrend célszerűen a következő: alulról az oszlop felső része felé haladva: kation-cserélő anioncserélő-kelátképző ioncserélő-anioncserélő kation-cserélő cellulóz és sebészeti vatta (ez utóbbi igen kis kapacitású kationcserélőként működik). Az általunk bejelentett szendvics-szerű oszlop fel­építés tulajdonképpen az eddig nem ismert, kémiai szendvicsszerkezetnek nevezhető rendszer, ami ese­tünkben egy permeábilis rendszer, amelyen keresztül áramoltatva valamely folyadékot, esetünkben ion­cserélő gyantával vagy desztillálással tisztított vizet, az állandóan új és más típusú kémiai csoporttal rendelkező rétegekkel találkozik s ezáltal az egyes részfolyamatok úgy válnak teljessé, hogy az egyik rétegen létrejövő reakciótermék a másikon reakcióba lép, stb. s esetünkben a végeredmény az oszlopról lefolyó különleges tisztaságú víz. Az ioncserélő cellu­lózok kapacitása mval/g nagyságrendű. Az említett szendvics-szerű oszlopon átfolyatva az ioncserélt vagy desztillált vizet, a tisztított víz minősége az eddig egyéb eljárásokkal tisztított vizek minőségénél jobb. A szendvics-szerüen felépített oszloppal a vizek nyomszennyezése a neutronaktivációs és atom­abszorpciós — a jelenleg ismert legérzékenyebb — analitikai módszerek érzékenységi határának megfele­lőre csökken. Az eljárásunk szerint tisztított víz szuszpendált részektől mentes, valamint, ha nem desztillált, hanem ioncserélt vizet tisztítunk, az ion­cserélő gyantából az oldatba került mikroszkopikus gyanta részecskéktől és színező anyagoktól is. Ez utóbbi két hatás nem meglepő. A kolloid formában előforduló nyomelemek, AI, Cu, Mn, Cr, Pb, Ni, Fe, Zn és Sn az eljárásunk szerinti oszlopon eltávolítha­tók. A szendvics-szerűén kiképezett oszlopot cserél­hető patronként hordozó készülékből kifolyó külön­leges tisztaságú víz minőségét a következő összeállítás ' mutatja: 10-2 ng/cm3 Cu, Zn, Co, Fe, Ag, Ca, Sb, Mn, Se, Rb, Au, ír, Pt, U,Th,Sn,Ni,Pb. 3.10-2 ng / cm 3 Na, K valamint az anionok 1 ng/cm3 A Philips Laboratories cikkben a 696. oldalon levő táblázat adataiból kitűnik, hogy a felsorolt tisztított vizek közül a legjobb minőségűt kiemelve, az eljárá­sunkkal tisztított víz ennél jobb minőségű. A víz tisztasági vizsgálatában a létező, nyomanalizisre alkal­mas, módszerek alsó érzékenységi határa és az esetleg a levegőből és edényből analízis közben a vízbejutó elkerülhetetlen szennyeződés von határt. Az eljáráshoz olyan berendezést szerkesztettünk, amely biztosítja azt, hogy az ilyen nagy tisztaságú víz a tisztítás után esetleg közben sem szennyeződik. A Philips Laboratories említett cikkében a víztisztításnál megfelelő vagy nem megfelelő anyagokat tárgyalja s a jelenleg számbajöhető anyagok közül a kvarcot, poli­etilént és teflont adja meg. Kísérleteink során min­dhárom anyaggal dolgoztunk s anélkül, hogy meg­szabnánk, melyik legyen a berendezés anyaga, lehet az említettek közül bármelyik. A berendezés az 1. víztartályból, az ezzel összekötött 2 cserélhető pat­ronú ioncserélő-oszlopból (amelyben töltetként a szendvics-szerű elrendezéssel kiképezett cellulóz cserélőkből álló szűrőpatron van), a felfogó edénybe torkolló 9 elvezető csőből áll. A berendezésben a 2. ioncserélő oszlop tartalmazza a szennyező anyagok megkötésére szolgáló töltetet, amely 3 kationcserélő 4 anioncserélő, 5 kelátképző ioncserélő, 6 anion­cserélő, 7 kationcserélő és 8 sebészeti vatta szendvics­-szerűen felépített rétegeiből áll. Elvégzett kísérleteinkből a következő példákat említenénk meg, amelyek közül az 1. és 2. össze­hasonlító kiviteli példák azt mutatják meg, hogy milyen többlethatást észlelünk a víz tisztításában, ha nem a szokásos módon, kation- és anioncserélő 65 cellulózt egymás után helyezünk oszlopba, hanem a bejelentésben szereplő szendvics-szerű rétegzést alkal­mazzuk. A 3. és 4. kiviteli példák a bejelentésben 2

Next

/
Thumbnails
Contents