166257. lajstromszámú szabadalom • Eljárás izoxazolidin-származékok előállítására

166257 M) l-fenil-l,3-dibróm-propánt adunk szobahőmérsék­leten, keverés közben. A keverést 2 óráig szobahőmér­sékleten és 2,5 óráig a reakcióelegy forráspontján folytatjuk. A képződött szervetlen csapadékot leszűr­jük és a szürletet vákuumban szárazra pároljuk. A maradékot dietil-éterben oldjuk és éteres hidrogén­klorid -oldatot adunk hozzá. A kivált csapadékot leszűrve 1,95 g 5-fenil-izoxazolidin-hidrokloridot ka­punk. Olvadáspont 116-122°C. A savas éteres anya­lúgot vizes 10%-os nátrium-hidrogén-karbonát­oldattal semlegesítjük, vízzel mossuk, nátrium-szulfát felett szárítjuk és szárazra pároljuk. Az olajos mara­dékot csökkentett nyomás alatt desztillálva 4 g 2-karbetoxi-5-fenil- izoxazolidint kapunk. Forráspont 115-130°C (0,1 Hgmm-nél). b) 28 ml abszolút etanolban oldott 3,35 g 2-kar­betoxi-5-fenil-izoxazolidinhez 2,8 ml vízben oldott 1,1 g kálium-hidroxidot adunk és az elegyet szobahő­mérsékleten 24 óráig állni hagyjuk. Ezután az etanolt vákuumban lepároljuk és a kapott maradékot metilén­kloridban oldjuk. A kapott oldatot vízzel mossuk, nátrium-szulfát felett szárítjuk, az oldószert lepárol­juk és a kismennyiségű abszolút etanolban feloldott csapadékot alkoholos hidrogén-klorid-oldattal kezel­jük. Dietil-éterrel felhígítva 1 g 5-fenil- izoxazolidin­hidroklorid válik ki. Olvadáspont 128-131°C. c) 1,4 g (0,0075 M) 5-fenil-izoxazolidin-hidro­klorid, 2,5 ml (0,018 M) trietil-amin és 15 ml metilén-klorid elegyéhez cseppenként, keverés közben 10 ml metilén-kloridban oldott 1,75 g (0,0075 M) 3,4,5-trimetoxi-benzoil-kloridot adunk. A reakció­elegyet 3 óráig keverés és visszafolyatás közben forraljuk, majd híg hidrogén-kloriddal, híg nátrium­hidrogén-karbonáttal, vízzel mossuk és nátrium-szul­fát felett szárítjuk. Az oldószer lepárlása után a kapott olajos maradékot feloldjuk 40 ml diizopropil­éterben és a kapott oldatot visszafolyatás közben 2 óráig forraljuk, az oldhatatlan anyagot szűréssel el­választjuk és az oldatot vákuumban bepároljuk. 2,3 g 5-fenil-2-(3,4,5-trimetoxi- benzoil)- izoxazolidint kapunk tiszta, sűrű, nem desztillálható olaj alakjában. 7. példa 3-Fenil-2-(3,4,5-trimetoxi-benzoil)- jzoxazolidin a) 100 ml vízmentes dimetil-formamidban oldott 14.6 g (0,1 M) káhum-hidroxi-uretánhoz keverés közben 40 ml vízmentes dimetil-formamidban oldott 19.7 g (0,1 M) beta-bróm-metil- sztirolt adunk. A keverést 0,5 óráig folytatjuk, majd az oldószert vákuumban lepároljuk és a maradékot dietil-éterben oldjuk. A kapott oldatot vizes 5%-os nátrium-hid­roxiddal és vízzel mossuk, nátrium-szulfát felett 10 15 20 25 30 35 40 45 50 szárítjuk és az oldószert lepároljuk. A maradékot diizopropil-éterből átkristályosítjuk. Kitermelés 19 g N-karbetoxi-cinnamil- hidroxil-amin. Olvadáspont 59-61°C. b) 750 ml metilén-kloriddal készült telített hid­rogén-bromid-oldathoz 75 ml metilén-kloridban oldott 15,5 g N-karbetoxi-0-cinnamü-hidroxil-amint adunk 0°C-on. Az elegyet 2 óráig 0°C-on tartjuk és éjszakán át szobahőmérsékleten állni hagyjuk. Az oldószert lepárolva 26,9 g nyers olajos N-karbetoxi-O­(3-bróm-3-fenil-propil)- hidroxil-amint kapunk, amit ebben a formában használunk a következő lépéshez. c) A b) pont nyers termékéből 2,35 g-ot 10 ml dimetil-formamidban oldunk és keverés közben hozzáadjuk 30 ml dimetil-formamidban oldott 1,8 ml N-metil-piperidinhez. 2 óráig szobahőmérsékleten és 24 óráig 50°C-on keverjük. Ezután az elegyet 160 ml vízbe öntjük, háromszor dietil-éterrel extraháljuk, az éteres oldatokat összegyűjtjük és híg hidrogén-klorid­dal, híg nátrium-hidrogén-karbonáttal és vízzel mos­suk, majd nátrium-szulfát felett szárítjuk. Az oldó­szert vákuumban lepároljuk és a maradékot csökken­tett nyomás alatt desztillálva 0,46 g 2-karbetoxi-3-fenil-izoxazolidint kapunk. Fonáspont 115 °C/0,2 Hgmm. d) A 6. példa b) pontjában leírt módszert követve és 0,81 g 2-karbetoxi-3-fenil-izoxazolidinből kiindulva 0,12 g 3-fenil-izoxazolidin-hidrokloridot kapunk. Olvadáspont 147-150 °C (abszolút etanol/dietil-éter elegyből). e) A 6. példa c) pontjában leírt eljárással, 3-fenil­izoxazolidin-hidrokloridból és 3,4,5-trimetoxi- ben­zoil-kloridból kiindulva 0,12 g 3-fenil-2-(3,4,5-trime­toxi-benzoil)- izoxazolidint kapunk. Olvadáspont 91-93°C (diizopropil-éterből). SZABADALMI IGÉNYPONT 1. Eljárás (I) általános képletű - ahol R és Rt egymástól függetlenül hidrogénatom, kisszénatom­számú alkil-, kisszénatomszámú alkoxi- vagy fenil­csoport, de hidrogénatomot egyidejűleg nem jelent­hetnek, R2 pedig kisszénatomszámú alkil- vagy kis­szénatomszámú acilcsoport — izoxazolidin-származé­kok előállítására, azzal jellemezve, hogy egy (II) általános képletű - ahol R és Rj a fentiekben megadott jelentésű — izoxazolidint vagy ennek sav­addiciós sóját egy (III) általános képletű — melyben R2 fentebb megadott jelentésű és hal halogénatomot jelent -, ekvimolekuláris mennyiségű acü-kloriddal reagáltatjuk közömbös szerves oldószerben, szerves nitrogén-bázisnak mint hidrogén-halogenid -akceptor­nak a jelenlétében. » 1 lap rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 760109, OTH, Budapest

Next

/
Thumbnails
Contents