166251. lajstromszámú szabadalom • Reveszegény izzító kemence

3 166251 4 U-alak ívelt szakaszán visszafordulva tart az ellenkező irányból érkező bugák felé. Mielőtt azonban ez a nagyhőmérsékletű és esetleg még éghető alkotó részeket tartalmazó gáz a bugákat érné, gázbeömlő nyíláson át érkező gázzal keveredik és ezáltal légszegénnyé válik. Most tehát az történt, hogy a kiegyenlítő térben kiszedő nyílás felé haladó bugák fölött közvetlenül légszegény forró gáz áramlik, e gázréteg fölött viszont a kiegyenlítő tér boltozatát hevítő oxigéndús gázréteg halad. A bugákat tehát egyrészt a boltozat sugárzó hője, másrészt a kétszeres vastagságú gázréteg sugárzó hatása éri. A két hatás együttesen nagyhőmérsékletű reveszegény hevítést eredményez. A találmány szerinti izzító kemence haladójellege ebből a különleges hevítésből származik, mert egyrészt kompenzálódik a bugákat revésedés ellen védő gázréteg csökkent hőmérséklete, amelyet a boltozat sugárzó hője kiegyenlít, másrészt azonos hevítési idő mellett az ismerthez viszonyítva lényegesen reveszegényebb hevítést érünk el. Ehhez járul, hogy a találmány szerinti izzitó kemence a gazdaságosság szempontjából nem marad el a klasszikus kemencék mögött, mert a védőatmoszféraként bevezetett és a bugák haladási irányával ellentétes irányban áramló gáz még a kemencén belül elég. A boltozat ugyanis perforálva van és a kiegyenlítő térből érkező, levegőhiányos gáz a szekunder levegővel keveredve áramlási irányát derékszög alatt megváltoztatva kénytelen a boltozaton át eltávozni. Ennek kettős előnyös hatása, hogy egyrészt a levegő és a gáz között gyakorlatilag tökéletes keveredés jön létre és így az égés tökéletes, másrészt a gáz megmaradt fűtőértéke a boltozat hevítésében hasznosul, tehát az előmelegítésben nemcsak részt vesz, hanem sugárzó jellege folytán az előmelegítést még hatásosabbá teszi. A találmány szerinti intézkedések jelentősége — mint látjuk — egyrészt a jól meghatározott üzemi viszonyok (tűztér, atmoszféra, tűztérhőmérséklet) biztosíthatósága, másrészt a jó hőháztartás (rekuperáció), illetőleg a revésedés fokózott megakadályozása. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertétjük, amelyen a találmány szerinti kemence két példaként! kiviteli alakját tüntettük föl. A rajzon: Az 1. ábra az egyik példaként' kiviteli alak hosszmetszete. A 2. ábra az 1. ábra II — II vonala mentén vett metszet. A 3. ábra a másik példakénti kiviteli alak hosszmetszete. A 4. ábra a 3. ábra IV — IV vonala mentén vett keresztmetszet. Az 1. és 2. ábrán látható példakénti kiviteli alak esetén a kemence 1 előmelegítő tere és 2 izzitó tere közös 1, 2 teret alkotnak, szemben a kemence másik végén elrendezett 3 kiegyenlítő térrel, amely az előbbi kettőtől szerkezetileg is el van választva. A munkadarabokat az 1 előmelegítő térbe nyíló 4 adagoló nyíláson át vezetjük be és a 3 kiegyenlítő térből nyíló 5 kiszedő nyíláson át távolítjuk el. A 3 kiegyenlítő tér fölső részén 6 égőberendezés van, amely lényegében ' az 5 kiszedő nyílás felé van irányítva. A 3 kiegyenlítő tér alsó részén gázbevezető 7 nyáás látható. A 3 kiegyenlítő tér 8 tűzhíd útján közlekedik az 1, 2 térrel, amelynek a 3 kiegyenlítő tér felé eső része a tulajdonképpeni 2 izzitó tér, és a 4 adagoló nyílás felé eső része a tulajdonképpeni 1 előmelegítő tér. Az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén az 1, 2 teret perforált áteresztő 9 boltozat fedi le, amely fölött 12 gyűjtőtér van kialakítva. A 12 gyűjtőtér másik oldalát 13 födémszerkezet zárja le. A 12 gyűjtőtéren 11 légvezeték van átvezetve, amely az 1, 2 térbe torkollik. A 14 hivatkozási számmal égőket jelöltünk. A találmány szerinti kemence ábrázolt példakénti kiviteli alakjának működésmódja a következő: A kemence üzemében a jól elkülönített 3 kiegyenlítő térben az 5 kiszedő nyílás fölött a 7 nyíláson át például földgázt vezetünk be, amely a 6 égető berendezés égéstermékeit gázban úgy dúsítja, hogy a 3 kiegyenlítő térben például redukáló atmoszféra keletkezik. A földgázzal dúsított égéstermékek a 8 tűzhíd alatt a 9 áteresztő boltozat felé áramlanak. Közben találkoznak a 11 vezetéken át beáramló előmelegített levegővel, amely biztosítja tökéletes égésüket. Az égéstermékek ezután a 9 áteresztő boltozat nyílásain át a 12 gyűjtőtérbe áramlanak, ahol melegüket all vezetéken át áramló égési levegővel közlik. A lehűlt füstgázok a 12 térből a rajzon föl nem tüntetett járatokon át távoznak. Nyilvánvaló, hogy a 4 adagoló nyíláson át bevezetett munkadarabok a 3 kiegyenlítő térből beáramló gázdús égéstermékek védelme alatt gyakorlatilag revésedés nélkül érik el a 8 tűzhidat, amelyben már kizárólag gázban dús égéstermékekkel találkoznak és így további revésedés dói föltétlenül mentesülnek. Ilyen revésedést az 5 kiszedő nyíláson át esetleg beszökő levegő sem okozhat, mert a 7 nyíláson át beáramló gáz egyrészt védőatmoszférát alkot, másrészt a munkadarabokat viszonylag gyorsan olyan hőmérsékletre hűti, amelynél revésedés már nem lép fel. A 3. és 4. ábra szerinti példakénti kiviteli alak abban különbözik az előzőtől, hogy a 2 izzitó tér is a kemence jól definiált részét alkotja. A kemence tehát itt kifejezetten három részre, nevezetesen az 1 előmelegítő térre, a 2 izzitó térre, és a 3 kiegyenlítő térre van tagolva. Ennek megfelelően a 2 izzitó tér fűtését nem a kemence fenekén elhelyezett 14 égők biztosítják, mint az előző példakénti kiviteli alak esetén, hanem a 2 izzitó térnek a 3 föegyenlítő tér felé eső oldalfalába iktatott 10 égők, amelyek tehát a munkadarabok haladásának irányával szembe tüzelnek. Ali légvezető csatorna az 1 előmelegítőtér és a 2 izzitó tér határán torkollik be. A 9 áteresztő boltozat az előmelegítő térre korlátozódik. A példakénti kiviteli alak működésmódja mindössze abban különbözik az előzőétől, hogy az üzemi viszonyok pontosabban ellenőrizhetők. Mint látjuk, a találmány szerinti kemence 3 kiegyenlítő terének fűtését az égéstermékek U-alakú áramlásával biztosítottuk. Az égéstermékekhez pedig a munkadarabokkal való érintkezés előtt földgázt, esetleg előmelegített földgázt keverünk. Az égéstermékekkel keveredett földgáz a munkadarabok haladásával ellentétes irányban a munkadarabok felületén áramlik és ezzel a revésedést megakadályozza. Amikor az égéstermékek a 8 tűzhíd alatt kiáramolva a 2 izzitó térbe jutnak, idővel találkoznak all légvezetéken át beáramló levegővel és elégnek. Nincs tehát a redukáló atmoszféra létesítése végett alkalmazott gázból származó hőveszteség. Sőt, az így befúvott gáz elégetéséből származó hő a 12 térben rekuperálódik is, amennyiben a 11 vezetéken át beáramló friss levegőnek adódik át. 2