166221. lajstromszámú szabadalom • Félvezetős logikai felvonó vezérlés

166221 8 a logikai „l"-nek. A végállomást elérve, a járószéken lévő permanens mágnes a reed-érzékelőt zárja, a hívásregiszter visszabillen alapállásába és a felvonó a végállomáson megáll. A járószék permanens mágnese a reed-érzékelőt állandóan meghúzva, zárva tartja. Az ismertetett tömbvázlaton mellőztük a működés megértéséhez nem föltétlen szükséges áramköröket, hogy az ábrát világosabbá tegyük. így például hiányzik a referencia áramkör kapukomplexuma, amelynek feladata, hogy a felvonó működésének bármilyen zavara esetén a két végállomás bármelyikériek érintésekor a helyes működés helyreálljon. Az ábrán HGK a hívógomb-közös, míg VH + BT a végrehajtó és biztonság-technikai áramköröket jelzi. A 6. ábrán egyetemes kétsebességes vezérlés vázlatának azt a részletét mutatjuk be, amely az egyetemes egysebességes vezérléssel szemben többletként szükséges. Működés szempontjából ez a rendszer elvileg azonos az egysebességes rendszerrel, kivéve azt, hogy mindegyik szinten a pontos beállásnak megfelelő helyen egy járulékos Rej reed-érzékelő van elhelyezve. Amint a 6. ábrán látható, a hívás is, a járószék megindulása is az egysebességes rendszer logikai megoldása szerint történik, a megállás azonban két lépcsőben valósul meg. Az egysebességes megoldásnál, amikor az emeleti reed-érzékélőt a járószék elhagyta, annak bontásával a végrehajtó áramkör útján azonnal a fék kapcsolódik be és a felvonó megáll. A kétsebességes rendszernél az emeleti reed-érzékelő előtti elhaladáskor a VHG „gyors" végrehajtó áramkörökről történik átkapcsolás a „lassú" végrehajtó áramkörökre, amivel az utazási sebesség - célszerűen a motor pólusszám átváltásával - csökken. A megállás a pontosan szintbeli elhelyezett Rej járulékos reed-érzékelő zárásakor történik. Ekkor a VHL „lassú" végrehajtó áramkör útján a motor kikapcsol és a fék a járószéket megállítja. A lassú és gyors végrehajtás áramkörei teljesen azonosak lehetnek, amivel elérjük, hogy szintenként egy reed-érzékelő és egy nyomtatott áramköri kártya többlettel a kétsebességes működtetést meg tudjuk oldani. A 7. és 8. ábra a gyűjtővezérlés magyarázatára szolgál. A blokkvázlaton itt is csak a kiegészítő áramkörök láthatók. A vezérlés logikája azonos az előbbiekkel, a következő kiegészítések figyelembevételével: 1. A végrehajtó áramkör az első hívás befutása után nem kapcsolja ki a hívásközöst, hívóparancsot a járószék mozgása közben is adhatunk. 2. A felvonó a hívásokat út szerinti sorrendiségben teljesíti. 3. A felvonó irányérzékeny. Először az egyik irány hívásait teljesíti, majd sorrendben a másik irányét, 4. Üres járószék esetén (első hívásnál) az aknaajtónál elhelyezett bármelyik nyomógomb benyomásával a járószék a hívás helyére megy. Áramköri egységek funkciói: - A K kapu működése ismert. Az A bemenetére a helyzetregiszter, a B bemenetére a hívásregiszter kapcsolódik. — Az N kapu logikai NEM-kapu, azzal a kiegészítéssel, hogy időtartam kapcsolóval épült egybe. Ha a bemenetre jel kerül, a kimenet nulla. Ha a bemenetre adott jel megszűnik, a kimeneten csak egy előre beállított idő múlva jelenik meg a feszültség. Ez az idő — például 5—8 sec — elegendő nagy ahhoz, hogy az aknaajtót vagy a járószék ajtaját megnyithassuk. — Az S kapu egyszerű logikai ÉS-kapu. — Az M kapu működése azonos az N kapuéval, csak 5 időkésleltetése hosszabb, kb. 30-60 sec. /. működési példa 10 Tételezzük fel, hogy a járószék a legfelső szinten, példánk szerinti ötödik szinten tartózkodik. A felvonó nyugalomban van. A K kapuk kimenetein nincs jel. Beszállva a járószékbe, megnyomjuk az első szint 15 nyomógombját. Az első szinten lévő K kapu kimenetén jel jelenik meg, amely a hozzá tartozó S kapun keresztül LE irányba megindítja a járószéket. Ezzel egyidőben a LE irányhoz tartozó M kapu letiltja a FEL irányhoz tartozó S kaput. 20 A járószék az ötödik szintről elindulva tart a negyedik szint felé. Ha a negyedik szinten olyan utas tartózkodik, aki szintén LE irányba akar utazni, és megnyomja az aknaajtó melletti nyomógombok közül a LE iránynak 25 megfelelőt, a negyedik szint felső K kapujának kimenete is aktivizálódik. A jel az illetékes S kapun keresztül a LE vonalra jut és ezzel egyidőben letiltja az N kapukon keresztül az összes alatta levő szintek S kapuit, köztük az első szint kapuját is, amelynek 30 kimenetén megszűnik a vezérlő jel. Tehát tulajdonképpen a felvonó működtetéséhez szükséges jelet a negyedik szint átvállalta az első szinttől. Ha a járószék ezek után eléri a negyedik szintet, a 35 hozzá tartozó K kapu nyugalomba kerül, kimenetéről a jel eltűnik, megszűnik a LE vonalon eddig meglévő vezérlő jel, a járószék megáll. A K kapu nyugalomba kerülésével egyidőben megszűnik a jel az összes alatta lévő szintek N kapuinak bemeneteiről is, így az első 40 szint N kapujáról is. A beállított időkésleltetés eltelte után az első szint jele keresztül jut az S kapun, a LE vonal jelet kap. Az esetleges ki- és beszállás befejeződése után a járószék újabb parancs beadása nélkül folytatja útját 45 az első szint felé. Értelemszerűen, ha minden szintről hívás fut be (a LE irányú hívógomb benyomásával, vagy a járószék gombtablója segítségével), a járószék minden szinten megáll. 50 Abban az esetben, ha a járószék haladási irányával azonos hívás fut be, de a hívás helyét a járószék már elhagyta, a parancs nem tárolódik. Ha a járószék mozgásával ellentétes hívás érkezik, két működési lehetőséget különböztetünk meg: 55 1. Ha a hívás helyét a járószék nem érte el, a hívást a rendszer nem fogadja el és nem regisztrálja. 2. Ha a hívás helyén a járószék már áthaladt, a hívást a rendszer regisztrálja és ha a járószék mozgását az előzőleg betáplált irányban befejezte (az összes 60 irányába eső parancsot teljesítette), valamint ha az iránystabilizálo M kapu időkésleltetése lejárt, a hívás érvényesül és a járószék a hívás helyére megy. A működési példa természetesen nemcsak LE irányban érvényes, hanem mindkét irányban értel-65 mezhető. 4