166211. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 7-(halogénfenil- tioacetamido)- CEF-3-EM-4-karbonsav-származékok előállítására
9 166211 10 3,8 g 2,5-diklórfeniltioacetamidocefalosporánsav-nátriumsót és 1,1 g 5-metil-l,3,4-tiadiazol-2-tiolt oldunk. A reakcióelegyet 4 órán át 70 C° hőmérsékleten tartjuk. Ezután lehűtjük az elegyet, etilacetátot adunk hozzá, pH-ját sósavval 2-re állítjuk be és extraháljuk. Az elkülönített szerves fázist magnéziumszulfáttal vízmentesítjük és desztilláljuk. A desztillációs maradékként kapott gumiszerű terméket etanolban oldjuk, majd kristályosítva 7-[2-(2,5-diklórfeniltio)- acetamido]-3- (5-metil-l,3,4-tiadiazol-2-il- tiometil)- 3-cefém-4-karbonsavat kapunk. A termék ultraibolya abszorpciós spektrumában 254 m//-os (e = IS 200), míg infravörös abszorpciós spektrumában az 1700 cm-1 hullámhosszon figyelhető meg elnyelési maximum. 7. példa 75 ml metilénkloridban 571 mg 2,5 -diklórfeniltio-ecetsavat oldunk, az oldathoz 0,31 ml oxalilkloridot és 2 csepp dimetilformamidot (DMF) adunk, a reakcióelegy hőmérsékletét 1 órán át 0 C° és 5 C° között tartjuk. Ezután desztillációval részlegesen bepároljuk az elegyet, a desztillációs maradékot 15 ml acetonnal elegyítjük. 20 ml, 605 mg nátriumhidrogénkarbonátot tartalmazó vízben 546 mg 7-amino-3-(N-metilkarbamoiloximetil) —A3 -cefalosporánsavat oldunk. Az oldathoz 5 ml acetont adunk, majd -5 C° hőmérsékletre hűtjük. Ezután a savkloridot cseppenként a cefalosporánsav alapvegyületet tartalmazó oldathoz adjuk és 30 percen át 0 C° hőmérsékleten keverjük a reakciólegyet. Desztillációval eltávolítjuk az acetont, a desztillációs maradékot 50 ml víz és 100 ml etilacetát/aceton elegyében oldjuk. Sósavval 2,5-re állítjuk be az elegy pH-ját és extraháljuk. Az elkülönített szerves fázist nátrium-szulfáttal vízmentesítjük. A 8. példa szerinti eljárással előállított vegyület a következőkben felsorolt mikroorganizmusokkal szemben in vitro vizsgálva a következő koncentrációban növekedésgátló hatású. Az adatok a legkisebb növekedésgátló koncentrációkat jelentik, /ig/ml-ben kifejezve. 2. táblázat Mikroorganizmus Staphylococcus aureus 3055 (G penicillin-érzékeny) Staphylococcus aureus 3074 (G penicillin-rezisztens) Streptococcus fecafis X66 Proteus morganii (indol-pozitív) Salmonella typhosa SA12 Klebsiella penumoniae KL14 Aerobacter 10 15 20 25 128 64 >128 >128 >128 128 >128 >128 64 >128 >128 >128 >128 A 8. példa szerinti eljárással előállított vegyület folyékony halmazállapotú komplett táptalajon 0,008 /xg/ml-es koncentrációban (legkisebb növekedésgátló koncentráció) gátolja a Streptococcus pyogenes C203 növekedését. Szubkután adagolással a Streptococcus pyogenes elleni hatásos mennyiség (ED50) 0,281 ug/ml, a baktériumok 1260 LD50 -es értéke mellett. aerogenesEB17 Escherichia coli EC14 CfreundüCF17 Pseudomonas aeruginosa X239 Serratia marcescens SE3 Salmonella typhimurium B. bronchiseptica P. solenaecarum XI85 Erwinia amylovora Candida tropicalis A17 T. mentagrophytes 27 Aspergillus flavus Ceratostomella ulmi 30 35 40 45 Legkisebb növekedésgátló koncentráció (Aig/ml) 0,031 0,062 400 >128 32 64 50 55 60 65 8. példa A példában a 7-[2-(3-klór-4-fluorfenil)- tio]-acetamido] -3- [(5-metil-l,3,4- tiadiazol-2-il> tio)-metil]-3-cefém- 4-karbonsav nátriumsójának előállítását mutatjuk be. 50 ml vízmentes benzolban 2,20 g (10 mM) 3-klór4-fluorfeniltioecetsavat oldunk, az oldathoz 10 ml oxalilkloridot és 1 csepp dimetilformamidot (DMF) adunk. 1 órán át 25 C° hőmérsékleten keverjük a reakcióelegyet. Csökkentett nyomáson desztillációval eltávolítjuk a benzolt és az oxalilklorid fölös mennyiségét, amikor desztillációs maradékként sárga színű szirupot kapunk. Ezt benzolban oldjuk és az oldatot csökkentett nyomáson az oxalilklorid és sósav még visszamaradó részének eltávolítására ismét desztilláljuk. Az oldást és bepárlást még egyszer megismételjük. Az így kapott szirupos terméket 20 ml vízmentes acetonban oldjuk, az oldatot cseppenként -10 C° hőmérsékletű, 3,44 g (10 mM) 7-amino-3-(5-metil-1,3,4- tiadiazol-2-il)- tiometil-3- cefém-4-karbonsavat és 3,44 g nátriumhidrogén-karbonátot tartalmazó, 50 ml vízből és 50 ml acetonból készült elegyhez adjuk. 1 órán át jégfürdőben keverjük a reakcióelegyet. Ezután csökkentett nyomáson desztillálva eltávolítjuk az acetont, a vizes desztillációs maradékhoz 50 ml etilacetátot adunk. Sósavval 2-re állítjuk be az elegy pH-ját, majd extraháljuk. A vizes fázist 30 ml etilacetáttal ismételten extraháljuk. A szerves oldószeres fázisokat egyesítjük és magnéziumszulfáttal vízmentesítjük, majd szűrjük és csökkentett nyomáson bepároljuk, amikor desztillációs maradékként sárga színű, szirupos terméket kapunk. Ezt etanolban oldjuk, az oldathoz nátrium-2-etilhexanoátot adunk (3,4 mM), így a termék kikristályosodik. A szilárd terméket szűréssel elkülönítjük, etanollal mossuk és csökkentett nyomáson szárítjuk. Az így előállí-5
