166201. lajstromszámú szabadalom • Emulgeálható, szinergista hatású kártevőirtószer

166201 Gazdasági meggondolások miatt a csomagolási, raktározási és szállítási költséget a szer hatóanyagtartalma döntően befolyásolja. Figyelembevéve az előzőekben leírt gazdasági tényezőket a nagyobb hatóanyagtartalmú szerek szállítása és tárolása előnyösebb. 5 Ez a tényező meghatározó szereppel bír az alkalmazható oldószerek körét illetően, mert 10-20 s%-os hatóanyagtartalmú szer alkalmazása nem gazdaságos. Az olyan oldószer sem előnyös, amely csak szobahőmérsékleten vagy ennél magasabb feldolgozási hőmérsékleten oldja jól a hatóanyagot. A szer alkalmazásánál előnyös és elvárható, hogy -20 C°-ig stabilis legyen, továbbá az alkalmazott oldószerek legalább ezen hőmérsékletig fagyálló legyen. Az oldószerrel szemben fontos követelmény még az 1 o is, hogy zárttéri lobbanáspontja 20 C fölött legyen. Az előző feltételeket az 0,0-dimetil-S-ftálimidometilditiofoszfát tartalmú emulgeálható permetezőszer készítésénél is be kell tartani. Az emulzióképző szerek készítésének gyakran alkalmazott módja - az adott oldószerben nem kielégítően oldódó hatóanyagok esetében -, hogy a hatóanyag oldékonyságát valamely vele eutektikumot képző vegyület segítségével növelik. Ezt a módszert alkalmazza a 151 657 sz. magyar szabadalom is, amely szerint a készítmény a 15 hatóanyag mellett legalább egy olyan anyagot tartalmaz, amellyel a hatóanyag eutektikumot képez, és ilyenmódon oldékonysága is növekszik. Eutektikum képzésére olyan vegyület alkalmas, amelynek olvadáspontja a hatóanyagként alkalmazott vegyület olvadáspontjával közel megegyező hőmérsékletnél van, továbbá lényeges tulajdonsága az, hogy a hatóanyag kémiai stabilitását és inszekticid hatását kedvezőtlen irányba ne befolyásolja. Az eutektikum 20 képzésére a 151 657 sz. magyar szabadalom legalkalmasabbnak a fenolt krezolt és más aromás hidroxil származékokat ír le. Az 0,0-dimetil-S-ftálimidometil ditiofoszfát előzőekben leírt módon való foímulázását írja le a 2 024 297 sz. NSZK Offenlegungsschrift. Az Offenlegungsschrift által leíit előállításához oldékonyság-25 növelő szerként fenolt használnak fel. A szakirodalomban a fenol és származékai inszekticid hatását írja le, de nagymérvű fitotoxicitása miatt alkalmazását csak rügyfakadás előtt ajánlja. [Terényi-Josepovits-Matolcsy '^Növényvédelmi Kémia". 206. o. Akad. Kiadó. Bp. 1967.] Az irodalom szerint a fenoltartalmú szerek főleg gyümölcsfákon okoznak erős levélperzselődést. Ez a 3Q fitotoxicitás hátrányos, mivel az ilymódon kiszerelt szer alkalmazását időben a- rügyfakadás előttre korlátozza. A fenoltartalmú szerek felhasználását korlátozza maga a szerben lévő fenolmennyiség is, mivel a növényzetre szórt permetté fenoltartalma a csapadékvíz közvetítésével a felszíni vizekbe kerülve a folyóvizek élővilágát károsítja, továbbá nagyfokú halpusztulást okoz. 35 A fenoltartalmú szerek fentiekben leirt használati korlátai szükségessé tették olyan oldékonyságnövelő anyag kutatását, amely rendelkezik a szükséges mértékű oldékonyságnövelő hatással és felhasználását nem korlátozzák a fenolos szernél leírt hátrányok. Ezen szempontok figyelembevételével végeztünk kísérleteket más oldékonyságnövelő adalékok felhasználásával, az ilyen adalékokkal készült szerek biológiai összhatásának vizsgálatával együtt. A találmány szerinti készítmény kidolgozására irányuló kutatásaink során számos 40 vegyületet vizsgáltunk meg, amely olvadáspontja alapján eutektikum képzésére alkalmasnak látszott. Kutatásaink azt eredményezték, hogy a megvizsgált vegyületek közül legalkalmasabb adalék az 1-naftilamin. Megfelelő keverési arány esetén azt tapasztaltuk, hogy az OP-dimetil-S-ftálimidometil-ditiofoszfát az 1 -naftilaminnal már szobahőmérsékleten homogén folyadékot képez. Az így kapott homogén anyagot oldószerbe keverve olyan oldatot kapunk, amely alacsony hőmérsék-45 léten is stabil folyadék, minden olyan oldószer alkalmazása esetén, amelyekben - adalékanyag nélkül is

— kielégítő az oldékonysága. Ezek az oldószerek: aceton, benzol, ciklohexanon, klórbenzol, toluol, xÜol. Az 1-naftilamin 49-50 C°-nál olvadó kristályos anyag, amely vízben nem, szerves oldószerekben jól oldódik. [Donaldson: „The Chemistry of Naphtalin Compounds" Edward Arnold publ. Ltd. London 1958.] Különböző arányú 0,0-dimetil- S-ftálimidometil-ditiofoszfát és 1-naftilamin keverékét termometriásan 50 vizsgálva azt találtuk, hogy 20 C°-on 30-50 s%

1-naftilamin 50-70 s% 0,0-dimetil- S-ftálimidometil ditiofoszfátot képes olvadékállapotban tartani. Fagyállósági vizsgálataink azt az eredményt adták, hogy ha a xilollal készített oldat 40 s% 0,0-dimetil-S-ftálimidometil ditiofoszfát mellett 17 s% 1-naftilamin adalékot tartalmazott, az oldat dermedés pontja -10 C° alatt volt. 55 További kutatásainkat azon legkisebb 1-naftilamin mennyiség meghatározására irányítottuk, amelynél a kész emulgeálható szer különböző 0,0-dimetil-S-ftálimidometil- ditiofoszfát tartalom esetén is -20 C°-ig fagyálló. Ennek érdekében különböző oldatösszetételek mellett kísérleteket végeztünk, oldószerként xilolt alkalmazva. Az 1. táblázat a különböző mennyiségű 0,0-dimetil- S-ftálimidometil-ditiofoszfát oldatban tartásához szükséges minimális mennyiségű 1-naftilamin mennyiségeket tartalmazza, amelyeknél az oldat 60 fagyállósága-20 C

c

alatt marad. 2