166168. lajstromszámú szabadalom • Védőberendezés feszültség alatt álló szabadvezetékeken és villamos energiaellátási berendezéseken végzett munkához

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1972. VI. 07. (VE-684) Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1971. VI. 08. (WP H 02 g/155 637) Közzététel napja: 1974. VIII. 28. Megjelent: 1976. VI. 30. 166168 Nemzetközi osztályozás: H 02 g 1/02 Feltalálók: RANK Hartmut mérnök, Neuenhagen, SPIEB Klaus oki. mérnök, Lübbenau, DIETZ Günter, művezető, PRACHT Johann, művezető, Neuenhagen, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VEB Verbundnetz Elektroenergie, Berlin, Német Demokratikus Köztársaság Védőberendezés feszültség alatt álló szabadvezetékeken és villamos energiaellátási berendezéseken végzett munkákhoz A találmány tárgya védőberendezés feszültség alatt álló szabadvezetékeken és villamos energia­ellátási berendezéseken végzett munkákhoz, külö­nösen szigetelőlánccseréhez, annak megakadályo­zására, hogy a szerelő vezetőzónából (nagyfeszült­ségű potenciáltér) megközelítse valamelyik osz'op­traverz zónáját (földpotenciál), vagy valamelyik oszloptraverz zónájából a vezetőzónát. Szakkörökben uralkodó általános felfogás szerint a nagyfeszültségű szabadvezetékek és kapcsoló­berendezések javítási és karbantartási, valamint zavarelhárítási munkálatai idején feszültségmentes állapotot kell létrehozni és fenntartani. Ennek az a következménye, hogy a berendezések megfelelő részei a munkák időtartama alatt nem vesznek részt az energiaellátásban, így az átvihető telje­sítmény, illetve a villamos energiaellátás megbíz­hatósága csökken, és a tartalék hálózatrészek, il­letve berendezések átviteli veszteségei megnőnek. Különösen jelentős gazdasági hátrányok származ­nak az ipar és a népgazdaság számára a fogyasz­tóknál fellépő termeléskiesésből, valamint az ener­giakimaradás miatt kieső bevételekből és abból, hogy a szerelőbrigádoknak a kisebb terhelésű idő­szakokban kell dolgozniuk, ami a túlóra- és ünnep­napi pótlék következtében a bérköltségek emel­kedéséhez vözet. Feszültség alatt álló szabadvezetékeken végzett munkákhoz, különösen szigetelőlánccseréhez isme­retesek különféle eszközök. Használnak például 10 15 20 25 30 olyan szigetelt lengőlétrákat, amelyek szigetelő­anyagból készült kötél használata mellett lehetővé teszik, hogy a szerelő a lengőlétráknak függőleges helyzetből ferde helyzetbe, illetve ferde helyzet­ből függőleges helyzetbe való kitérése útján meg­közelítse a feszültség alatt álló vezetékeket és be­rendezéseket. Alkalmaznak olyan, szigetelő közép­résszel ellátott úgynevezett távszerszámokat is, amelyek lehetővé teszik, hogy a szerelő bizonyos munkákat, például szigetelőcsere előkészítést, tá­volból végezzen. Ehhez, a szigetelőcsere meg­könnyítésére, olyan tehermentesítő szerkezeteket (vezetékkiemelő eszközöket) használnak, amelye­ket egyrészt az oszlop traverzbe, másrészt a vezeték­függesztésbe akasztanak, és amelyekkel húzásmen­tesítést végezve megkönnyítik a szigetelőcserét. A szigetelt lengőlétrák feszültség alatt végzett munkákhoz alkalmazott, illetve javasolt ismert ki­viteli alakjaiból nem hozható létre olyan, módosítás és kombináció útján kibővfthető rendszer, amely különféle oszlopképeknél, illetve vezetékelrende­zéseknél, valamint különböző feszültségszinteken egyetemesen alkalmazható lenne. A szigetelt lengő­létrák esetében továbbá nem ismeretes olyan meg­oldás, amely a szerelő számára munkavégzés köz­ben kellő biztonságot nyújt, ugyanakkor a szük­séges eszközök szállítása és felszerelése a szerelő­brigádok számára nem jelent túlzottan nehéz fel­adatot. Az adott célra alkalmazott, illetve javasolt vezetékkiemelő szerkezetek felszerelése nehézkes, 166168 1

Next

/
Thumbnails
Contents