166163. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés főleg textilféleségek, vlaamint egyéb egy vagy többrétegű, nedvesség- és hőáteresztő anyagok termális és/vagy permeábilitási tulajdonságainak vizsgálatára
MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 166163 ÉÉI SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1972. IX. 22. (TE—675) Közzététel napja: 1974. VIII. 28. Megjelent: 1976. VI. 30. Nemzetközi osztályozás: G 01 n 33/36 ^^^^^fe~ ' ,~l::.!: 1 :'r': lÍ^^^H SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1972. IX. 22. (TE—675) Közzététel napja: 1974. VIII. 28. Megjelent: 1976. VI. 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1972. IX. 22. (TE—675) Közzététel napja: 1974. VIII. 28. Megjelent: 1976. VI. 30. Feltalálók: SZIRÁKI Béla oki. gépészmérnök, 31% BOJTÁR Pál oki. gépészmérnök, 23% MEGYERI Béla oki. villamosmérnök, 23% BOHÁTY Imre oki. villamosmérnök, 23% Budapest Tulajdonos: Textilipari Kutató Intézet, Budapest Eljárás és berendezés főleg textilféleségek, valamint egyéb egy vagy többrétegű, nedvesség- és hőáteresztő anyagok termális és /vagy permeábilitási tulajdonságainak vizsgálatára A találmány tárgya eljárás és berendezés főleg textilféleségek valamint egyéb egy vagy többrétegű nedvesség- és hőáteresztő anyagok termális és/vagy permeábilitási tulajdonságainak vizsgálatára. Az irodalomból és a gyakorlatból számos olyan módszer és berendezés ismeretes, amelyek segítségével textiljellegű anyagok nedvesség- és hőáteresztési tulajdonságai több-kevesebb sikerrel és megbízhatósággal megállapíthatók. A módszerek legtöbbje eddig azért nem vált be, mert a mérési pontosság, a mérések reprodukálhatósága és a készülékek kezelése kedvezőtlennek bizonyult. Az ismert megoldások egyike található a 143.495 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban, melynek tárgya: „Berendezés textilanyagok melegtartó képességének meghatározására". A berendezés a kívánt adatokat egy különleges kialakítású mérőfej útján szolgáltatja, a mérések azonban olyan nagy szórást mutatnak, hogy a nyert eredmények közvetlen felhasználása nem lehetséges. További ismert módszerek találhatók a Text. Res. Journ. 1951 évfolyamának 591—596. oldalain („Apparatus for Evaulating Warmth of Textile Fabrics"); az ASTM BUL. 1949. évi 162. számában a 62—67. oldalakon („Termál Transmission Meassurement of Textile Fabrics"); A Journal Text. Inst. 1946. évfolyamában a 39—57. oldalakon („Jeat and Water Wapour Transfer through Fabrics"); a Przeglad Wlókienniczy 1960. évfolyamának 262— 10 15 20 25 30 266. oldalain („Textiltermékek hőáteresztőképességének vizsgálata"), valamint a Sommer-Winkler: „Prüfung der Textilien" (Springer Verlag, 1960.) kézikönyv 1111—1151. oldalain. Az említett irodalmi helyeken található mérési módszerek többé-kevésbé hasonló módokon a fölvett vagy leadott hőmennyiségek vagy adott eset' ben páramennyiségek mérésén és a tapasztalt hőmennyiség, illetve nedvességtartalom változásának időbeli lejátszódásának megfigyelésén alapulnak. Közös hiányosságuk, hogy rendkívül nehézkesek, és amellett a laboratóriumi mérésekhez szükséges reprodukálhatóság nem biztosítható. Ily módon a nyert eredmények nem tekinthetők eléggé megbízhatóaknak. A termális jellemzők a tényleges felhasználási körülményekhez igazodva állandósult hőátadási folyamatok és/vagy nem állandósult hőátadási folyamatok mellett egyaránt vizsgálhatók. Állandósult állapotú hőáteresztésről beszélünk akkor, ha a. meleg test hőmérséklete, valamint az általa leadott hőmennyiség az időben állandó. Ennél gyakrabban fordul elő — főleg műszaki területen — az ún. nem állandósult állapotú hőáteresztés, melynek során a test valamely kezdeti hőmérséklethez viszonyítva lehűl vagy fölmelegszik, vagyis másszóval hőleadás vagy hőfelvétel lép föl. A bevezetőben említett módszerek esetén a fenti folyamatok valamelyikét igyekeztek laboratóriumi 166163 1
