166151. lajstromszámú szabadalom • Készülék szálbundák vagy paplanok előállítására hőrelágyuló anyagú szálakból

166151 9 10 Ennél a kiviteli változatnál a két nagy sík lap, amint a továbbiakban még ki fogjuk fejteni, hoszszúságuknak csak egy részén is konvergálhatnak, mégpedig azon a részen, amely a 20 kilépőnyílással szomszédos. A szálakat továbbító gáznemű közeg áthaladása számára a rendelkezésre álló keresztmetszet beállításához összeszorítószervek annak előirányozva. Ezeket a szorítószerveket itt a 21 csavarok alkotják, amelyek a 22 csavarorsókkal kapcsolódnak. A 22 csavarorsók összekötőelemek közbeiktatásával hatnak a 17 elosztó- és formamegadó szerv nagy lapjaira, amely összekötőelemeket például a 23 szögvasak alkothatják. Az elosztó- és formamegadó szerv által kiszórt szálbunda a 14 szállítószervre fekszik fel, amely folyamatos mozgással a fonófejek nyílásainak sorára merőleges irányban halad előre. A 4 csatornák vagy fúvókák kilépőnyílása és az elosztó- és formamegadó szerv 25 belépőnyílása között az elosztó és formamegadó szerv belsejébe levegőt vezetünk be. A találmány szerinti a szálakat továbbító gáznemű közeg áramlási sebessége egyenletességének, erősségének és csökkentésének ellenőrzése, illetve vezérlése a 17 elosztó- és formamegadó szerv keresztmetszete változtatásának, és járulékos gáznemű közeg bevezetésének együttes hatásával történik. A 19. és 20. ábrák szerinti kiviteli változatnál a járulékos gáznemű közeg bevezetett levegő formájában van biztosítva. A találmány értelmében az a bevezetés olymódon van vezérelve, hogy a gáznemű közeg mennyisége, a felületegységre vonatkoztatva, az elosztó- ós formamegadó szerv valamennyi keresztmetszetében lényegében konstans marad. A nyíláskeresztmetszetet a szorítószervekre kifejtett erőhatással változtathatjuk annak érdekében, hogy ilymódon olyan bevezetett levegővolument kapjunk, amely nyolc-tízszer olyan nagy, mint az a gázvolumen, amely a fonófejből kilép. Ugyanígy szabályozhatjuk az elosztó- és formamegadó szerv 20 kilépőnyílásának a keresztmetszetét azáltal, hogy a 20 kilépőnyílás keresztmetszeti felülete nagyságrendileg egyszer-kétszer olyan nagy, mint a 25 belépőnyílás keresztmetszete. A szálak szállítószerven történő elosztásának homogenitása szempontjából a legjobb eredmények elérésére irányuló kísérletek bebizonyították, hogy a szálakat továbbító gáznemű közeg elosztó- és formamegadó szervbe való belépési sebességének (a 25 belépőnyílásnál) célszerűen egyszer-ötször olyan nagynak kell lennie, mint a 20 kilépőnyílásnál jelentkező sebességnek. A találmány oltalmi körét nem korlátozó példa a következő értékeket mutatja: belépési sebesség (a 25 belépőnyílásnál) 75 m/sec kilépési sebesség (a 20 kilépőnyílásnál) 25 m/sec sebesség a szállítószerven 14—15 m/sec. A 21—25. ábrákon feltüntetett kiviteli változatoknak megfelelő készülékeknél azt kell elérni, hogy abban a mértékben, ahogy a keresztmetszeti terület az elosztó- és formamegadó szerv falai között növekszik, a járulékos gáznemű közeg meghatározott térfogatának bevezetése legyen biztosítva. Ez vagy ellenőrzött és vezérelt, bevezetett levegő, révén történhet, vagy olyan levegő vagy gőz formájában, amelyek bevezetése befúvószervek segítségével történik, a térfogat növekedésének megfele-5 lően az elosztó- és formamegadó szervben. Ilymódon ennek a szervnek a teljes magasságában olyan gáznemű közeg-mennyiséget kaphatunk, amely a felületegységre vonatkoztatva valamennyi keresztmetszetben konstans. Ilymódon csökkentett örvénylő lésű áramot tudunk biztosítani. A következőkben a 21—23. ábrákra hivatkozva ismertetjük a találmányt. Amint látható, az elosztó- és formamegadó szerv az előző ábrák szerintivel analóg módon van kiképezve. A nyílások azon-15 ban itt a 27 csappantyúk révén vannak kialakítva. Ezek a csappantyúk előnyösen szabályozhatók, és lehetővé teszik a levegő bevezetését. A jelen kiviteli példánál a 27 csappantyúk az elosztó- és formamegadó szerv mindegyik nagy lapján el vannak helyez-20 ve. Ezenkívül itt a 32—33 befúvószervek is alkalmazásra kerültek. Ezek úgy vannak elrendezve, hogy a járulékos gáznemű közeget az elosztó- és formamegadó szerv belsejébe vezetik. A 21—23. ábrák szerinti kiviteli változatnál a 32 befúvószer-25 vek közül az egyiket tüntettük fel, mégpedig azt, amelyik az elosztó- és formamegadó szerv felső nyílásán van elrendezve. Egy második 33 befúvószerv az egyik 27 csappantyú fölé torkollik. Ténylegesen valamely, a gyakorlatban megvalósított 30 üzem esetében ezeknek a befúvószerveknek a száma, a helyzete és elosztása az adott körülmények függvényében van meghatározva, miáltal az ellenőrzés és vezérlés fent említett találmány szerinti feltételei biztosíthatók. 35 Látható, hogy a 22. ábra szerinti kiviteli példánál az elosztó- és formamegadó szerv nagy lapjai csak a 34 lapoknál konvergálnak, mégpedig hoszszúságukat tekintve a szállítószerv közelében lévő részén. Ezzel szemben a 23. ábra szerinti kiviteli 40 példában ezek a nagy lapok teljes hosszukban konvergálnak. A 24. és 25. ábra szerinti kiviteli változatnál az elosztó- és formamegadó szerv több egymás fölött rendezett 28, 29 elemből áll, amelyek között a leve-45 gő bevezetése bekövetkezhet. Ezeknek az elemeknek két nagy lapja van, amelyek legalább hosszúságuk egyik részén, abban a tartományban, amely a kilépőnyílással szomszédos, konvergáló módon vannak kialakítva. A feltüntetett kiviteli példánál 50 (25. ábra) a nagy sík lapok egész hosszuk mentén konvergáló módon vannak kialakítva. A találmány szerint a 38 kilépési terület az elosztó- ós formamegadó szerv elemeinek bármelyikénél kisebb, mint a következő elem belépési terü-55 léte. Ezenkívül mindegyik elem 40 kilépési keresztmetszete legalább olyan nagy, mint a 39 belépési keresztmetszete. A 24. és 25. ábrákon 35 és 36 hivatkozási számokkal jelöltük a befúvószerveket. Ezek úgy van-60 nak elrendezve, hogy ugyanolyan feltételek mellett, ahogy fent leírtuk, gáznemű közeget vezetnek az elosztó- és formamegadó szerv belsejébe. A 35 befúvószerv az elosztó- és formamegadó szerv belépőnyílásánál van elrendezve, a 36 befúvószerv pedig 65 két egymás után következő elem között helyezke-5