166136. lajstromszámú szabadalom • Tároló-rendszerű gáz- vízmelegítő

166136 3 4 Amikor a 2 víztároló-tartályban levő víz eléri a jelképesen jelölt 7 hőmérsékletszabályozó szerkezeten beállított hőmérsékletet, akkor a szabályozó szerkezet zárja az 1 gázégőhöz áramló gáz útját és a láng elalszik. Ettől kezdve nem áramlik tovább meleg égéstermék a 4 égéstermék-csatornában, ugyanakkor azonban levegő továbbra is áramlik, mert a 2 víztároló-tartály által felmelegített határos levegőréteg kiterjed, s fajsúlya kisebb lesz, mint a környező levegőé. Ez az állandóan felfelé áramló levegő folytonosan hőt von el a 2 víztároló-tartályból, miközben annak hőmérsékletét is csökkenti, s ez a körülmény annyira rontja a tároló-rendszerű gáz-vízmelegítő üzemeltetésének gazdaságosságát, hogy gyakorlatilag lehetetlenné teszi annak alkalmazását. Ezen a hátrányon sem a 3 burkolat, sem a 2 víztároló-tartály hőszigetelésével nem lehet segíteni, mert az elsőnél a hőszigetelés mellett is akadálytalan lenne a 4 égéstermék-csatornában a levegő áramlása, ha a 2 víztároló-tartályban a víz meleg és nem ég az 1 gázégő; a második pedig meg sem valósítható, mert a forró égéstermékkel a tartály falának közvetlenül kell érintkeznie, minthogy ez a fűtőfelület maga. Ezek az egymásnak ellentmondó szempontok a háztartási -gázfűtésű, tároló-rendszerű vízmelegítők bevezetését gyakorlatilag kizárták. A fenti nehézségek kiküszöbölésére legegyszerűbb módon bukójárat beiktatásával lehetne segíteni, amikoris a vízteret határoló köpennyel koaxiálisán még egy további hengerpalástot iktatunk be, s az égéstermékeket e két köpeny között lefelé vezetjük. Ilyen megoldást szilárd tüzelésű tároló-rendszerű vízmelegítőkben már eddig is alkalmaztak. Az ismert megoldások közül példaképpen említjük a 79.391, 121,443 és 144.433 sz. magyar szabadalmakat, továbbá az 1,025.560 sz. angol szabadalmat. A 79.391 sz. magyar szabadalomban három egymásban elrendezett kettősfalú víztartály van; a' gázégő a legbelső tartályban van elrendezve és a fűtőgázok átbukó rendszerrel vannak az egyes tartályok között átvezetve. Ez a kivitel lényegében átfolyó-rendszerű berendezés és csupán annak jellemzésére hivatkozunk rá, hogy az ilyen rendszerű vízmelegítők esetében már javasolták a víztartályok között fűtőgázok bukó-irányú áramoltatását. A 121.443 sz. magyar szabadalom szerint a vízköpenyt vagy annak felső részét burkoló füstkivezetőnyílással vagy csonkkal ellátott füstköpenyt alkalmaznak, egyik kiviteli változatban a lángcső felső vége és a füstkivezető-nyílás közé iktatott, a füstköpenyt két térre osztó, fordított U-alakú válaszfal alkalmazásával, aminek eredményeként az égéstermiéket lényegében bukó irányban vezetik a lángcsőből egy további, emelkedő irányú égéstermék-járatba, majd ebből az égéstermék-elvezető-csonkba. A 144.433 sz, magyar szabadalom szerint a meleg égéstermék a gyűrűkeresztmetszetű víztartály tengelyében elrendezett emelkedő járatban áramlik a tartály felső végéig, majd a víztartály felső részét beborító köpenytérben bukó irányban, áramlik az égéstermék-elvezető-csonkig, ezáltal csökkentve a tárolt melegvíz hovesz^ 5 teségét. Az 1,025.560 sz. angol szabadalom tároló-rendszerű vízmelegítővel kombinált központi fűtési kazánt ismertet, amelynél az égéstermék-járat egy része bukó-rendszerűen kialakított. 10 Ezek az ismert megoldások önmagukban nem teszik lehetővé tároló rendszerű gáz-vízmelegítő üzemeltetését. Azt találtuk ugyanis, hogy bukójárat beiktatása ellenére a találmány tárgyába tartozó tároló 15 rendszerű gáz-vízmelegítő esetében áraimlásoik továbbra is fennállnak, mert a hőmérséklet-különbségekkel együtt járó fajsúlykülönbségek felhajtóerőket okoznak, amelyek az eddig ismert szerkezeti kialakítás szerinti égéstermék-jára-20 tokban folyamatosan fenntartják a levegő áramlását és az ezzel együtt járó káros hűtőhatást. Megállapítottuk, hogy találmányunk értelmében ezek az áramlások akkor szüntethetők meg, ha a bukó-égéstermékjárat magassága az emel-25 kedő égéstermék-járat magasságának 80— 130%-a, előnyösen 102—110%-a és a bukó-égéstermékjárat alsó vége vagy nyitott, vagy ha zárt, szabadon közlekedik az emelkedő égéstermékjárat alsó végével. Amennyiben kéménybe 30 vezetjük az égésterméket, huzatmegszakító és deflektor közbeiktatásával függetleníteni kell a készüléket a kémény huzatától, mert különben a gáztüzelés szünetelése idején a felmelegedett kémény még órák hosszat szívna keresztül le-35 vegőt az égéstermék-járatokon és ilyen módon káros hűtőhatást fejtene ki. A huzatmegszakító és deflektor célszerűen a bukó-égéstermékjárat alsó végének oldalfalát — az alul nyitott és felfelé vezető égéstermék-elvezető csőbe, vagy 40 e cső alsó végéhez kapcsolt, előnyösen alul nyitott dobozba csatlakozó — áttörő nyílásként van kialakítva. A találmány szerinti rendszabály alkalmazásával a tároló rendszerű vízmelegítő hatásfokát 45 rontó áramlás okát, a felhajtó erőt iktatjuk ki és a bukójárat alsó végén alkalmazott módon a huzatmegszakító és deflektor szükségszerű kialakításának is eleget teszünk. A felhajtóerő-egyensúly kialakítása érdeké-50 ben célszerű, ha a bukójárat megassága kissé nagyobb az emelkedő járat magasságánál, mert így a külső környezet felé történő hőleadás is kellő mértékben kompenzálódik. A találmány tárgya tehát függőleges, vagy kö-55 zel függőleges elrendezésű, célszerűen hengeres, gáztüzelésű, tároló-rendszerű, hőszigetelt vízmelegítő, melynek egy vagy több párhuzamosan kapcsolt emelkedő égéstermék járata és ehhez vagy ezekhez csatlakozó egy vagy több párhuza-60 mosan kapcsolt bukó égéstermék járata van, amely vagy amelyek a tároló-rendszerű vízmelegítő külső oldalfelületeit burkolják (övezik) és kéménybe kötött készülék esetén huzatmegszakítója és deflektora is van. 65 A találmány lényege, hogy a bukó égéster-2