166130. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés előregyártott vasbetonelemek, például lakásépítés céljára szolgáló fal- és födémelemeknek folyamatos gyártására, különösen helyszíni üzemekben
166130 3 4 fel, és az előbbihez csatlakozó alagút szakaszban a beton elemeket a betonból történő hőleadás útján olyan kilépési hőmérsékletre hűtjük, amely nagyobb, mint az alagúton kívül levő levegő hőmérséklete. Az elemeknek az alagúton kívül való előmelegítése azzal az előnnyel jár, hogy erre a célra nem kell az alagút terét igénybe venni; az elemeknek az első alagútszakaszban történő igen gyors és nagy mértékű felfűtése csak csekély alagútrTosszat igényel, míg a környezeti hőmérsékletnél nagyobb kilépési hőmérsékletre való hűtés lehetővé teszi a második alagút szakasz lerövidítését is. A kilépési hőmérsékletet úgy választjuk meg, hogy az elemek és a környezeti hőmérséklet közötti hőmérsékletgradíens azon határ alatt maradjon, amelynél a károsodás veszélye fennállhat. A találmány szerinti eljárást oly módon foganatosítjuk, hogy az elemeket az alagúton kívül kb. 30 C°-ra melegítjük elő, az első alagútszakaszban kb. 70 C°-ra fűtjük fel és az ehhez csatlakozó második alagútszakaszban kb. 40 C°-ra hűtjük le azokat. A hűtő zónában jelentkező legmélyebb hőmérsékletnél — a tapasztalatok szerint az elemeknek 40 C°-os hőmérsékleténél — az elemekben nem jelentkeznek repedések. Az elemeknek 70 C°-ra való felfűtése abban az esetben nem igényel különösebb kezelést, ha az alagútban a levegő relatív nedvességét kereken 90%-on tartjuk. Kitűnt, hogy ilyen körülmények között a beton nem „ég el". Az elemeknek 30 C°-ra történő felfűtése, mielőtt azok az alagútba kerülnének, azt a határt jelenti, amelynél a szokásosan fellépő legmélyebb környezeti hőmérsékletnél a hűtési zónában még elviselhető hőgazdálkodási viszonyok adódnak. Célszerűen az elemek előmelegítését alulról történő fűtéssel végezzük. A találmány tárgyának egy további jellemzője szerint az elemeket felülről és alulról fűtjük. Az ismertetett eljárás foganatosítására alkalmas berendezésnél olyan alagutat alkalmazunk, amelynek első szakaszában önmagában ismert módon mind az alján, mind a fedelén fűtőkígyók és gőzölő fúvókák vannak elhelyezve és ehhez a szakaszhoz egy további szakasz csatlakozik, amely nincs fűtve. A fűtéssel és gőzölő fúvókákkal ellátott első alagútszakasz a találmány egy gyakorlati kiviteli alakjánál az alagút teljes hosszának l / ? , részét teszi ki. Az ilyen alagútnak teljes hossza 55—60 méter lehet és ekkor a fűtéssel és gőzölő berendezéssel ellátott első szakasz hossza 20 m. A modern berendezéseknél a kritikusnak tekintendő hőmérsékleti határok betartását természetesen automatikusan kell biztosítani. Itt az a nehézség, hogy a beton hőmérséklete csak nehezen mérhető, minthogy az előregyártott elemeket folyamatosan kell az alagúton keresztül továbbítani. A találmány szerint ezt a nehézséget azáltal kerüljük el, hogy az automatikus hőmérsékletszabályozást termosztátok segítségével végezzük, amelyeknek mérőberendezése az alagút szabad terébe nyúlik. A találmány tárgyát a jobb érthetőség érdekében kiviteli példa kapcsán, rajz alapján ismertetjük részletesebben. Az 1. ábra egy találmány szerinti helyszíni 5 üzemet mutat nézetben és hosszmetszetben, a találmány megértéséhez szükségtelen valamennyi részlet elhagyásával; a helyszíni üzemben előregyártott vasbeton elemeket, nevezetesen fal- és födémelemeket gyártunk folyamatos gyártással. 10 A 2. ábra az 1. ábra szerinti üzem E—E vonala mentén vett metszetének felülnézete. A 3. ábra az 1. ábra szerinti üzem F—F vonala mentén vett metszet, a 2. ábrának megfelelő szemléltetésben. 15 A 4. ábra a találmány szerinti eljárás magyarázatára szolgáló diagramot mutat. Egy 1 csarnok védelmében 2 alagút tetején elhelyezett, homlokoldalaikkal érintkező és sínen futó 3 platókocsikat vasalással és sablon-20 keretekkel látjuk" el és ezekbe öntjük a betont. Ez a csarnoknak általánosan 4 hivatkozási számmal jelölt első szakaszában történik. A következő 5 szakaszban a betont vibráltatjuk. A részleteiben nem ábrázolt előtoló berende-25 zés segítségével a 3 platókocsikat a 2 alagút tetején az „a" nyíl irányában eltoljuk annyira, hogy elérnek egy emelhető, süllyeszthető 6 emelőpadot. A 6 emelőpad segítségével mindenkor egyegy platókocsit a 7 emelet szintjére süllyesztünk 30 a 2 alagúton belül. A rajzon nem ábrázolt második előtoló berendezés segítségével a platókocsikat a „b", illetőleg „c" nyíl irányában az „a" nyíl irányával ellentétesen, az alagúton áttoljuk. Az alagút végén'a 6 emelőpadnak megfelelő to-35 vábbi 9 emelőpad van, amely azonkívül úgy van berendezve, hogy a kész elemjöket a platökocsik billentésével le lehet róla venni, és ekkor az üres platókocsikat ismét vissza lehet emelni a 2 alagút 10 tetejére. Ezáltal folyamatos körforgás 40 adódik. Amint a 2. ábrán látható, az alagút 10 tetején az 1 csarnok 12 szakaszában több egymás mellett és egymás mögött elrendezett 13—15 esősorból álló fűtőberendezés van, amely a plató-45 kocsikat alulról előmelegíti. Ezen fűtőberendezés segítségével az elemeket például 30 C°-ra előmelegítjük. Az alagút 7 és 11 emeletein a 16— 19 szakaszokban 20—23 fűtőcsősorok vannak. Az elrendezést úgy alakítjuk ki, hogy az első két 50 16 és 17 szakaszban több 20 és 21 fűtőcsősor van elhelyezve, mint az ezt követő 18 és 19 szakaszokban, amelyekben lényegesen kevesebb 22 és 23 fűtőcsősor van; ennek következtében ezeknek a teljes fűtőfelülete is lényegesen kisebb a 16 és 55 17 szakaszokban levő fűtőfelülethez képest. Az alagút további 26 szakaszaiban, amelyek a 19 szakaszhoz csatlakoznak, már nem fűtünk, hanem lehűtjük az elemeket, mielőtt ezek az alagutat a 9 emelőpadon át elhagyják. 60 A találmány szerinti eljárást az ismertetett berendezéssel oly módon foganatosítjuk, hogy az 1 csarnok 12 szakaszában a 13—15 csősorok segítségével az elemeket először 30 C° hőmérsékletre előmelegítjük. Az elemeknek 6 emelőpad 65 segítségével történő továbbítása és az alagút 7, 2
