166118. lajstromszámú szabadalom • Megszakító-szerkezet belsőégésű motorok gyújtórendszeréhez

3 166118 4 tói. A fémből levő 15 köpeny egyik végéhez ve­zető anyagból levő 19 laprugó van szegecselve, amely ily módon villamos érintkezésben van a 14 mozgó érintkezővel. A 19 laprugó másik vé­ge a 11 elemből kiemelkedő 22 nyelven ülő, szi­getelő anyagból levő 21 rögzítőelem csatornájá­ba nyúlik be. A 19 laprugó a 21 rögzítőelem csa­tornájába befogva megfeszül, és a 16 tartóele­met úgy forgatja el a 18 csap körül, hogy a 14 mozgó érintkező érintkezésbe kerül a 13 álló érintkezővel. A 19 laprugónak a 16 tartóelemmel ellenkező oldali szabad vége kinyúlik a 21 rög­zítőelem csatornájából és visszahajlítással 23 ru­gópántként van kialakítva. Használatkor a meg­szakító-szerkezet gyújtáselosztó házában, annak forgó bütyköstengelye szomszédságában van be­építve. A 16 tartóelem 24 bütyökkövető része érintkezésben van a bütyköstengely bütyökfe­lületével és a bütyköstengely forgása nyomán a 14 mozgó érintkező eltávolodik a 13 álló érint­kezőtől, illetve ismételten érintkezésbe kerül vele. A 13 álló érintkező a 11 elemen és a gyúj­táselosztó házán át földelve van, az elosztó há­zán át a gyújtáselosztó kondenzátorának egyik kapcsa is földelve van. A kondenzátor másik kapcsát a 14 mozgó érintkezőhöz kell kötni, ha az elosztó házán kisfeszültségű kapocs van. A házon levő kisfeszültségű kapocs használatkor szokásos módon gyújtótekercs primer tekercsén át akkumulátor egyik pólusára van kötve. Az akkumulátor másik pólusa földelve van. Az elosztó házán levő kisfeszültségű kapocs, vezetéken át, vezető anyagból levő 25 kapocs­elemhez van kötve. A 25 kapocselem felülnézet­ben nagyjából négyszögletes (3. ábra), és körül­belül közepén elhelyezett 26 nyúlvánnyal van ellátva. A 25 kapocselem egyik széle közelében alakítható 27 füllel van ellátva, amelyet úgy alakítunk, hogy a csatlakozó vezeték köpenyét megfogja. A vezeték vezető magja úgy van hoz­záhegesztve a 25 kapocselemhez, hogy annak szélével párhuzamosan halad. A 25 kapocselem ellenkező oldali széle közelében hajlított 28 rész van kialakítva, és a hajlított 28 rész, valamint a 25 kapocselemhez rögzített vezeték közötti tá­volság körülbelül azonos a 23 rugópántot alko­tó csík szélességével. így a 25 kapocselem a 23 rugópánt szárai közé helyezhető, éspedig oly módon, hogy a 25 kapocselem vezetéke a 23 ru­gópánt felett, hajlított 28 része pedig a 23 rugó­pánt alatt van, és a vezeték, valamint a hajlí­tott 28 rész megakadályozza, hogy a 25 kapocs­elem a 23 rugópántra merőlegesen elmozduljon. A 25 kapocselem a vezeték mellett is ellátható hajlított 28 résszel. Ekkor a második hajlított 28 rész is akadályozza a 25 kapocselemnek a ru­gópántra merőleges irányú mozgását. A kondenzátor említett másik kapcsához veze­téken át második, vezető anyagból levő 29 ka­pocselem van csatlakoztatva (7. ábra). A 29. ka­pocselem lényegében lap alalkú, és közepén 29a nyílás van. A 25 kapocselem 26 nyúlványának magassága körülbelül megegyezik a 29 kapocs­elem vastagságával és annál nem nagyobb. A 25, 29 kapocselemek a 23 rugópánt szárai között facialis érintkezésben vannak egymással a 26 nyúlvány révén, amely a 29 kapocselem 29a nyílásába illeszkedik. A 29 kapocselemnek a 25 kapocselemhez viszonyított elmozdulását az aka-5 dályozza meg, hogy a 26 nyúlvány a 29a nyílás falain fennakad. A 25 kapocselemnek a 23 rugó­pánthoz viszonyítva keresztirányú mozgását az előbbiekben leírt módon a hajlított 28 rész és a 25 kapocselemhez csatlakozó vezeték gátolja. A 25, 29 kapocselemeknek a rugópánthoz viszonyí­tott hosszirányú mozgását az egyik irányban a 23 rugópánt zárt vége, a másik irányban a 21 rögzítőelem véglapja akadályozza meg. Annak érdekében, hogy a 25, 29 kapocselemeket köny­nyen öszekapcsolhassuk a 23 rugópánttal, a 19 laprugó vegét célszerű kiszabadítani a 21 rög­zítőelemből. A 25, 29 kapocselemek ezután a 23 rugópánt szárai között hosszirányban elmozdít­hatók a 23 rugópánthoz képest. Azáltal, hogy a 14 mozgó érintkezőnek az el­osztó házának kisfeszültségű kapcsához, illetve a kondenzátorhoz való csatlakoztatásához külön 25 és 29 kapocselemeket használunk, lehetővé tesszük bármelyik összekötetésnek a másik ösz­szekötés változtatása nélküli cseréjét. Így pél­dául, ha a kondenzátor meghibásodik, anélkül cserélhető, hogy a 25 kapocselemet, a hozzá csatlakozó vezetéket és a ház kisfeszültségű kapcsát is cserélni kellene. A gyújtáselosztó sze­relésének kezdetén azonban előnyös, ha a kon­denzátor és a 14 mozgó érintkező, illetve a kis­feszültségű kapocs és a 14 mozgó érintkező kö­zött egyetlen kapocselemmel hozzuk létre a villamos érintkezést. A 6. ábra egy erre alkal­mas kapocselemet mutat, amely hasonló a 25 kapocselemhez, azzal az eltéréssel, hogy máso­dik 34 vezeték számára is van egy toldata. A kapocselemnek tehát 31 középrésze van, ame­lyen 32 nyúlvány van és az utóbbi ellenkező ol­dalain hajlított részek vannak, amelyek egy-egy 33, 34 vezeték felvétele céljából meg vannak hosszabbítva. A kapocs két alakítható füllel van ellátva, amelyek a 25 kapocselem 27 fülének megfelelő kialakításúak. A kapocselem 31 kö­zéprésze a 23 rugópánt két szára közé van be­helyezve, mivel a kapocselem a 25 kapocselem 26 nyúlványának megfelelő 32 nyúlvánnyal van ellátva. A 6. ábra szerinti kapocselem befogása­kor a 23 rugópánt hasonló mértékben hajlik meg, mint a 2. ábra szerinti 25 és 29 kapocsele­mek befogásánál. Amennyiben a 14 mozgó­érintkezővel harmadik villamos érintkezést kell létrehozni, ez a 29 kapocselemnek megfelelő ka­pocselemmel oldható meg. Ebben az esetben a 32 nyúlvány a 29 kapocselem 29a nyílásába il­leszkedik. A 6. ábra szerinti kapocselemet tartalmazó szerkezetnél előfordulhat, hogy például a kon­denzátort és a 34 vezetéket ki kell cserélni. Eb­ben az esetben a kapocselem a 34 vezetéket tar­tó hajlított rész vonala mentén kettévágható, kapocselem marad vissza. Ezután beszerelhető miáltal, lényegében a 25 kapocselemmel azonos az új kondenzátor, amelynek vezetékére a 29 kapocselemhez hasonló kapocselem van erősítve. 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents