166111. lajstromszámú szabadalom • Eljárás proteinek kinyerésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI m m LEIRAS 166111 A ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1973. V. 15. (11—147) Közzététel napja: 1974. VIII. 28. Megjelent: 1976. VII. 31. Nemzetközi osztályozás: A 23 j 1/14 Feltalálók: Dr. Schwenke Klaus Dieter oki. vegyész, Teltow-Seehof, Dr. Simon Banbana oki. élelmiszervegyész, Bergíholz-Rehbrücike, Német Demokratikus Köztársaiság Tulajdonos: Institut für Milchforschung der DDR, Berlin, Német Demokratikus Köztánaaség Eljárás proteinek kinyerésére A találmány tárgya eljárás proteinek, főleg albuminok és globulinok kinyerésére főleg repce, napraforgó és hüvelyesek magterméséből. A szokásos eljárás proteinek kinyerésére növényi magtermésből a savas közegben végzett 5 izoelektrikus kicsapás, amellyel csak a savasán kicsapható globulinfrakció különíthető el, a savban oldható albuminfrakció pedig oldatban marad. A tej savoldható savóproteinjeit hőbehatással savas közegből csapják ki. Ez az eljárás ma- 10 guk a savóprateinek kicsiapására, de az izoelektrikus kazeinkicsapással kombinálva kazeint és savóproteint tartalmazó oldatok esetében is alkalmazható. A nukleinsavak és proteinek mikrobás biomasszákból való elkülönítésére lúgos 15 oldatból végzett hőbehatásos kicsapást javasoltak. Ismert továbbá a savóproteinek polianionos reagensekkel, így nátriumalgináttal vagy nátriumpolifoszfáttal végzett kicsapása. Az albuminfrakció kinyerésére növényi mag- 20 termésből, így repce- vagy napraforgómagból a hagyományos, hőbehatáson alapuló kicsapási eljárás nem alkalmas. A globulin izoelektrikus kicsapása után kapott savas albumin-oldat melegítése során az albuminok csak nyomokban vagy 25 egyáltalában nem csapódnak ki. Ezért az említett, tej proteinek kinyerésére használt kombinált kicsapásos eljárás sem alkalmazható növényi eredetű proteineket tartalmazó extraktumoknál, annál kevésbé, mert a növényi eredetű 30 globulinok az izoelektrikus tartományon kívül is elég állandóak, megfelelő koncentrációs viszonyok esetén hőbehatásra gélképzésre ugyan hajlamosak, a szokásos extraháló eljárásokkal nyert, kevésbé tömény oldatokból azonban nem mindig koagulálódnak. A mikrobás proteinek kinyerésére alkalmazott hőkezelés lúgos oldatban ricinus-magokból származó proteinek esetén a toxikus proteineket ugyan dezaktiválja, számottevő mennyiségű protein kicsapását azonban nem eredményezi. Emellett a mikrobás proteinek kinyerésére alkalmazható eljárás egyszerű átvitele növényi eredetű nyersanyagokra proteinkinyerés céljából azért is problematikus, mert az oldat a proteinen kívül még nyálanyagokat, poliszacharidokat, fitineket és egyéb nemproteines komponenseket tartalmaz, mely anyagok a proteinnel együtt kiválnának és azt beszennyeznék. Ezért a protein-koncentrátumok előállítására javasolt eljárás nem nagyon alkalmas a proteinek egymástól való elkülönítésére. Polianinos reagensekkel végzett proteinkicsapás olyan protein-kicsapószer-komplexeket ad, amelyek kicsapószertartalmuk miatt élelmezési célokra nem alkalmasak vagy nehezen dolgozhatók fel. Emellett a polianianos kicsapódás, mint főleg a kicsapószer és a protein között fennálló ionos kölcsönhatáson alapuló reakció, sómentes vagy sószegény oldatokra korlátozódik, magas sótartalmú protein-extraktu-166111