166101. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi proteintartalmú készítmény előálítására

166101 13 get 25 percen át 400 ml forró vízben főzünk. Az így kapott szeleteket rehidratált, C-terméknek nevezzük. 200 g, a 2 162 729 számú USA-beli szabadalmi leírás szerint előállított préselt szójabab szeletet 1 óra 45 percen át, forró vízben főzve hidratálunk, miközben az elpárolgó vizet időnként pótoljuk. Az így nyert terméket K-terméknek nevezzük. Mindkét típusú termékekkel (20—20 db) elvégezzük a szilárdság-vizsgálatokat. Az eredményeket az alábbiakban ábrázoljuk (4. táblázat). 4. táblázat Termék Adatok Átlagos kohéziós viszonyszám C-termék X (átlagos érték) 0,738 SD (standard viszonyítás) 0,067 K-termék X 0,606 SD 0,041 Az adatokból kiderül, hogy a 2 162 729 számú USA-beli szabadalmi leírás szerint előállított préselt termékből előállított hidratált anyag kevésbé szilárd, kevésbé összetapadó, mint a találmány szerinti eljárással előállított C-termék. 23. példa Az 1. példa szerinti eljárást ismételjük meg a rehidratációs lépésig. Három edényben szárított terméket forralunk, az elsőben 10, a másodikban 20, a harmadikban 30 percen át. Az így nyert anyagokat a „találmány szerinti eljárással előállított termékek"-nek nevezzük. A 3 485 636 számú USA-beli szabadalmi leírás szerint előállított olajos és préselt szójabab szeleteket szintén három edényben, forró vízben hidratáljuk, 105, 120 és 130 percen át. Az így kapott anyagokat az „ismert eljárással előállított termékek"-nek nevezzük. A különböző eljárással előkezelt termékek analízis-adatai szerint (a különböző ideig főzött mintákból 5—5 darabot vizsgálunk) az ismert eljárással előállított termékek víztartalma valamivel alacsonyabb, míg „szöveti" tulajdonságaik hasonlóak. 24. példa Kiindulási anyagként a 2 162 729 számú USA-beli szabadalmi leírás szerint, magas hőmérsékleten préselt, ismert módon zsírtalanított, hüvelymentesített és oldószerrel extrahált szójabab szeleteket választunk. A darabos termékből azt a részt, amely átszitálható egy 2,5 cm nyílásnagyságú szitán (USA Standard No. 1) és amely fennmarad az 1,2 cm nyílásnagyságú szitán (USA Standard No. 2) elkülönítjük. 10 15 20 25 30 14 Az elkülönített darabokat az 1. példában megadott módon áztatjuk és szárítjuk, amikor megkapjuk a végterméket. A darabos anyag áztatas és szárítás előtti és utáni analitikai adatait, a szárazsúly súlyszázalékában, az 5. táblázatban adjuk meg. 5. táblázat Kezelés előtt Kezelés után Fehérje (6,25 N) 52,5 61,5 Zsír 1,0 3,3 Rostanyag 3,0 3,0 Hamu 6,5 5,2 Szénhidrát (különbség) 37,0 27,0 A táblázat adatai szerint a találmány szerinti eljárással kezelt termék fehérjetartalma magasabb mint a kiindulási anyagé. A végtermékként kapott szeleteket az 1. példában megadott módon rehidratáljuk. Az előállított termék ízletes, világos színű, hússzerű szerkezettel rendelkezik és rágható. Nem tartalmaz érzékelhető keserű, a babból eredő ízt és illatot. Ha egy tárolt, a terméket is tartalmazó csomagot felnyitunk, nem érzünk kellemetlen szagot, és ugyancsak nem, ha rehidratáljuk, vagy bármikor. A megfőzött szeletek a „kiindulási" anyagnál előnyösebb szöveti tulajdonságokkal bírnak, hidratációkor nem válnak pépessé, ugyanakkor azoknál sokkal gyorsabban rehidra tálhatók. 35 Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás húsként fogyasztható, növényi fehérjéket tartalmazó termék előállítására, ahol a növényi fehérjetermészetű anyagból kemény, ösz-40 szepréselt, a növényi fehérjetermészetű anyagot egyesítve tartalmazó szeleteket készítünk, azzal jellemezve, hogy az anyagot annak hidratálására és az oldható összetevők legalább egy részének eltávolítására vízben áztatjuk, majd ezt 45 követően szárítjuk a terméket. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja húsként fogyasztható növényi fehérjéket tartalmazó termék előállítására, azzal jellemezve, hogy a fehérjetermészetű anyagból 50 álló szeleteket nedves kiindulási növényi anyagból, a nedvesség gőzzé alakítására és a növényi anyag préselésére magas hőmérsékleten és legalább 126,5 kg/cm2

nyomáson állítjuk elő, 3. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosí-55 tási módja, azzal jellemezve, hogy 5—10% nedvességtartalmú növényi anyagból indulunk ki. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kiindulási anyag nedvességtartalmát 6—8%-ra csökkent-60 jük. 5. A 2—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy 30—70 közötti nitrogén oldhatósági mutatójú fehérjetermészetű növényi anyagból indu-65 lünk ki. 7