166086. lajstromszámú szabadalom • Emulziós égőfej
166086 3 4 történő betáplálásához. A fedél a centrális testhez van rögzítve, s a kamrának egy emulziókivezető nyilasa a fedél tengely mentén van elrendezve és előtte a centrális testhez képest rögzített helyzetű tűszelep helyezkedik el, továbbá egy külső karmantyúja van, amely a fedél körül gyűrű alakú teret alkot, amelybe további, a centrális testben elhelyezkedő csatornák torkollanak nagyobb szilárd részecskéket tartalmazó iszapok, és a fentebb említett, vagy más porlasztó közeg betáplálására, mimellett ezek az iszapok koszorúnak megfelelően vannak kibocsátva, amely a frontális kamrából kilépő emulziót körülveszi. Egy előnyös kiviteli alaknál csavarvonal alakú bordacsonkok vannak elhelyezve a frontális kamrában az iszapokat és porlasztó közeget kibocsátó csatornák előtti gyűrű alakú térben, amelyek a porlasztás feltételeit javító forgó mozgást idéznek elő. Célszerű továbbá az a kiviteli változat, amely szerint a külső karmantyút köpeny veszi körül, és a frontális kamra előtt nyitott, égést okozó, vagy égést elősegítő gáznemű közeget betápláló vezetékhez van csatlakoztatva, mely közeg célszerűen azonos a porlasztó közeggel, de attól eltérő is lehet. Egy további kiviteli alaknál az égést tápláló gáz és a porlasztó közeg sűrített levegő, amelynek részmennyiségei a finom részecskéket tartalmazó iszapokhoz, továbbá a nagyobb szemcséket tartalmazó iszapokhoz és az égéshez a szállított teljes levegőmennyiségből 5%, 15% és 80%. Végül nem kevésbé előnyös, az a kiviteli változat sem, amely szerint a porlasztó közeget vízgőz, vagy más gáz alkotja, amely sűrített levegővel, vagy más gázzal is keverhető. A találmány szerinti készülék segítségével sikerült biztosítani az iszapok, vagy finom részecskéket tartalmazó folyadékok adagolását a frontális kamrába, ahol az éghető folyadékkal, általában valamilyen tüzelőanyaggal és a porlasztógázzal keveredve emulziót alkotnak. Az iszapokat szénhidrogén-származékok, illetve felhalmozódott szénhidrogénes üledékek alkothatják. A találmány szerinti égőfej lehetővé teszi, hogy ezeket az iszapokat az égőfej olyan részébe vezessük be, amely legelöl helyezkedik el, azaz magának az égési zónának közvetlen közelében, annak elkerülése érdekében, hogy ezek az iszapok ne melegedjenek fel túlságosan nagy mértékben a frontális kamra felé haladásuk során, és ily módon ne okozzanak robbanásveszélyt. Ezenkívül a találmány egy további lényeges ismérvének megfelelően az iszapokat vagy nagyobb méretű szilárd szemcséket tartalmazó folyadékokat koszorúszerűen, illetve koszorú alakban porlasztjuk az emulzió körül a frontális kamrán való áthaladás nélkül, következésképpen a kivezetőnyílás eltömődésének veszélye kiküszöbölésével, mimellett az égőfej kilépőnyílása körül kialakult koszorú még a láng hatékony stabilitását is biztosítja. A láng egy kissé kúpos burkolatban van vezetve, amelynek sebessége — a levegő vagy porlasztó-vízgőz nyomásának és mennyiségének megfelelő megválasztásával — nagyobbra állítható be, mint a láng sebessége. A láng mozgásmennyisége e tényből következően jelentősen megnövekszik, ami tovább növeli az égőfej hatékonyságát. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek annak néhány előnyös kiviteli példáját tartalmazzák. A rajzokon: az 1. ábra a találmány szerinti égőfej egy részének vázlatos hosszmetszetét tünteti fel; a 2. ábra nagyobb méretarányban mutatja az 1. ábra szerinti égőfej fejrészét vagy frontális részét, hosszmetszetben; a 3. ábra a 2. ábra szerinti fejrész egy további kiviteli példáját ugyancsak hosszmetszetben mutatja. Amint az 1. ábrán látható a találmány szerinti égőfejnek 1 centrális teste van, amely hátrafelé, azaz a rajzot tekintve jobb oldali irányban a lángképzés tartományával ellentétes oldalon a 2 csővezeték formájában meg van hosszabbítva, amelynek belsejében tengelyével párhuzamosan a 3, 4 és 5 betápláló csövek húzódnak, és azon a különböző közegeknek a bevezetésére szolgálnak, amelyek egyidejű elégetését kívánjuk biztosítani. Az 1. ábrán csupán a 3 betápláló csövet jelöltük kihúzott vonalakkal, a két másikat szaggatott vonalakkal érzékeltettük annak érdekében, hogy a rajz áttekinthetőségét hátrányosan ne befolyásoljuk. Ezek a betápláló csövek egyik végükkel az 1 centrális testhez közvetlenül csatlakoznak, a másik végükkel pedig abból kilépnek, mégpedig a 2 csővezeték végén túlra, miután áthaladtak a 6 zárólapon, amely utóbbi a 2 csővezeték hátsó részéhez a 7 csavarokkal van rögzítve. A 3, 4, 5 betápláló csövek végén a 8 csőcsonkok vannak. A különböző 3, 4, és 5 betápláló csövek az égőfejen kívül levő (nem ábrázolt) betápláló szervekhez vannak csatlakoztatva, ami lehetővé teszi, hogy az égőfejhez éghető folyadékot, például tüzelőanyagot vagy legáltalánosabban valamilyen erre alkalmas szénhidrogént vezessünk, továbbá az iszapokat vagy különböző szilárdanyag szemcséket tartalmazó elégetendő folyadékokat az égőfejhez juttassunk. Amint már említettük, ezek az iszapok például kőolajfinomító maradékanyagai vagy más üledékanyagok lehetnek. A 2 csővezeték egy oldalsó 9 csőcsonkkal van ellátva, ami lehetővé teszi valamilyen gáznemű közeg például levegő vagy gőz bevezetését, ami a későbbiekben még részletesen ismertetett módon biztosítja az előbb említett iszapok egy részének a porlasztását. Az égőfej részét képezi továbbá a 2 csővezetéket körülvevő 10 hengeres karmantyú, amely az 1 centrális testhez van rögzítve, s ennek saját belső felülete és a 2 csővezeték külső felülete között egy 11 gyűrűs teret hoz létre. Ez a gyűrűs tér az égőfej hátsó része felé a 12 külső záróelemmel van lezárva, amely a 2 csővezeték-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2