166081. lajstromszámú szabadalom • Megnövelt energiájú sújtólégbiztos robbanóanyagok

166081 azaz a szemcsék ún. „belső" felülettel rendel­keznek. Az ismert pasztillázási vagy granulálási eljá­rásokhoz hasonlóan ebben az esetben is adha­tunk az ammóniumnitráthoz tapadásgátló anya­gokat, vagy az ammóniumnitrát kristályosodá­sát vagy egyéb sajátságait befolyásoló anyago­kat. A találmány oltalmi köre az adalékanyagok felhasználásával gyártott ammóniumnitrát-szem­cséket tartalmazó robbanóanyagokra is kiterjed. A robbanóanyagok előállításához felhasznált am­móniumnitrát pl. finoman eloszlatott szilárd anyagokkal, így aerosillel, kieselguhrral, kaolin­nal vagy talkummal, színezékekkel, így fuchsin­nal, vagy hidrofobizáló anyagokkal, így alifás aminokkal (pl. oktadecilaminnal), guanidin-szár­mazékokkal (pl. oktadecil-guanidinnel), alkil­szulfátokkal (pl. laurilszulfáttal) vagy alkanol­aminokkal (pl. etanolaminnal) kezelt anyag lehet. Az „érzékenyítő komponens" megjelölésen a találmány szerint az ismert több értékű alkohol­salétromsavésztereket, pl. glikol-dinitrátot, gli­cerin-trinitrátot, pentaeritrit-tetranitrátot és ha­sonló anyagokat értjük. Érzékenyítő kompo­nensként a felsorolt salétromsavészterek elegyét is alkalmazhatjuk. A fordított sópár ekvimoláris mennyiségű am­móniumkloridból és alkálinitrátból áll, ahol al­kálinitrátként előnyösen kálium- vagy nátrium­nitrátot alkalmazunk. A deflagrációs biztonság növelése érdekében a találmány szerinti robbanóanyagokhoz ismert módon alkáliföldfémkarbonátokat (kalciumkar­bonátot, magnéziumkarbonátot, báriumkarboná­tot, dolomitot), nátriumhidrogénkarbonátot és kétvegyértékű fém-oxidokat (magnéziumoxidot, rézoxidot, cinkoxidot) adhatunk. Ezeket az anya­gokat a robbanóanyag összsúlyára számítva 0,1—15 súly %, előnyösen 0,5—7 súly % meny­nyiségben alkalmazhatjuk. Jó sújtólégbiztonsággal rendelkező és nagy tel­jesítményű robbanóanyagokat kapunk, ha a szervetlen vegyületek keverékének szemcsemé­retét — a találmány szerint hozzáadott ammó­niumnitrát-szemcsék kivételével — úgy választ­juk meg, hogy az anyag 30—100%-a 0,1 mm száltávolságú szitán áthaladjon. A találmány szerinti robbanóanyagokhoz adott esetben a robbanóanyag súlyára számított leg­följebb 30 súly %, előnyösen 0,2—2 súly % mennyiségben közömbös anyagokat és éghető anyagokat is adhatunk. Az éghető anyagok közül a következőket em­lítjük meg: paraffin, faliszt, grafit, fémszappa­nok, hosszú szénláncú alkilaminok, sejtanyagok, duzzasztószerek (pl. guarliszt) szerves savak al­káliföldfém-, alkálifém- és ammóniumsói, kris­tályvíztartalmú sók, továbbá halogéntartalmú éghető szerves anyagok (pl. klórozott paraffinok, klórozott naftalin-alapú viaszok). A közömbös anyagok közül a következőket említjük meg: anyag, kovasav, szilikátok, nát­rium- vagy kalciumklorid. A találmány szerinti robbanóanyagok energiá­jának mérését a P 20 00 620.6 sz. német szaba-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 dalmi leírásban ismertetett módon végezzük. 300 g robbanóanyagból fejlődő gőzfelhő visszalökő ereje következtében egy acélhuzalra felfüggesz­tett mozsár ingakilengést végez, amelynek ma­ximális amplitúdóját mérjük. A kísérleteket ho­mok-töltettel végezzük, azaz patrononként 200 g homokot csúsztatunk a mozsár-furatlyukba a fú­rólyukszájjal elvágólag. A gőzfelhő kiáramlási energiáját 1 kg robbanóanyagra vonatkoztatva mt/kg egységben adjuk meg. A találmány szerinti robbanóanyagok sújtólég­biztonságát kísérleti vágatban vizsgáljuk (Nobel Heft 1959 május, 126. és következő oldalak). A találmány szerinti robbanóanyagok jellem­zőit a következő példákban ismertetjük. la) és lb) példa Önmagában ismert módon két robbanóanya­got állítunk elő. Mindkét robbanóanyag a súj tó­légbiztos robbanóanyagok németországi próba­vizsgálatai szerint a III. osztályba tartozik (Auf­satz Ahrens, Nobel Heft, 1959 május). Az 1. táblázatban a robbanóanyagok összeté­telét, az ingakilengéssel meghatározott energiát, az oxigén-mérleget és a robbanóanyagok súj tó­légbiztonságvizsgálatának eredményét tüntet­jük fel. 1. táblázat Robbanóanyag jele la lb Glicerin-trinitrát 5,1 5,1 Glikol-dinitrát 3,4 3,4 Guarliszt 1,0 1,0 Kalciumsztearát 0,1 0,1 Agyag 0,2 0,2 Káliumnitrát 53,8 48,5 Ammóniumklorid 28,4 25,7 Ammóniumoxalát 8,0 8,0 Ammóniumnitrát •— 8,0 Ingakilengéssel meghatározott energia, mt/kg 73 80,3 Oxigén-mérleg, % +3,66 +4,43 Sújtólégbiztonság (a III. osztályba tartozó robbanóanyagok németországi vizsgálata nem nem szerint) gyullad gyullad Az la) jelű robbanóanyag ismert robbanóke­verék. Ha ebben a robbanóanyagban a fordított sópár egy részét 0,66 cm3 /g fajtérfogatú és 98%­ban 0,1 mm-nél nagyobb szemcseméretű ammó­niumnitrát-szemcsékkel helyettesítjük, az lb) je­lű, találmány szerinti robbanóanyaghoz jutunk. Az ammóniumnitrát hozzáadásával a robbanó­anyag oxigén-mérlege 3,66%-ról 4,43%-ra emel­kedik, és a robbanóanyag energiája 10%-kal na­gyobb az la) jelű összehasonlító anyagénál. Mindkét robbanóanyag sújtólégbiztonsága meg-2

Next

/
Thumbnails
Contents