166079. lajstromszámú szabadalom • Triazolil-organofoszfor származékokat hatóagként tartalmazó kártevőírtószerek

166079 25 26 let során jó hatást mutattak a Spodoptera litoralis és a Leptinotarsia decemlineata ellen. B) Szisztemikus inszekticid hatás A szisztemikus inszekticid hatás .megállapítása végett gyökeres babnövényeket (Vicia fába) 0,01%-os vizes hatóanyagoldiatba (amelyet 10%-os emulgálható koncentrá tűmből készítettünk) állitattunk be. 24 óm elteltével a földfeletti növényrészeket levéltetvekkel (Aphis fabae) telepítettük be. Az állatokat egy különleges berendezéssel védtük meg a kontakt- és gázhatástól. A kísérletet 24 C°-on és 70% viszonylagos légnedvességű térben végeztük. Az 1. példa szerinti vegyületek a fenti kísérlet folyamán jó szisztemikus inszekticid hatást mutattak. 3. példa: Hatás Chilo suppressalis ellen 6—6 Caloro fajta irizsnövényt 17 cm átmérőjű műanyagedényekbe ültettünk és 'körülbelül 60 cm magasságig megnövesztettünk. A megfertőzés Li lárvákkal (3—4 cm hosszú) két nappal a granulátum alkalmazása (felhasznált mennyiség 8 kg/ha) után az elárasztó vízben 'történt. Az insziekticid hatás kiértékelését 10 nappal a granulátummal való kezelés után végeztük. Az 1. példa szerint előállított vegyületek jó hatást mutattak a fenti kísérletben Chilo suppressalis ellen. 4. példa: Hatás Aulacophom femoralis-, Pachmoda-és Chortophilia-lárvák ellen Sterilizált komposztföldet 25%-os permetezőporral homogénen összekevertünk úgy, hogy a felhasznált mennyiség 8 kg hatóanyag/hektárnak adódott. A kezelt földdel együtt fiatal Zuchetti-növényeket (Cucumis pepo) műanyagedényekbe (7 cm átmérő) raktunk be (3 növény edényenként). Ezt követően minden edényt 5 darab Alucophora femoralis, illetve Rachmoda- vagy Chortophilia-lárvával megfertőztünk. A vizsgálatokat 4, 8, 16 és 32 nap elteltével azután végeztük, hogy a lárvákkal való fertőzés megtörtént. 80—100%-os pusztulás után új fertőzést végeztünk ugyanazzal a földmintával dolgozva, újabb Zuchetti-növényt használva, A fertőzést 5—5 lárvával végeztük. Amennyiben a hatás 80%-osnál kisebbnek bizonyult, a megmaradt állatok a következő hatásvizsgálatig a kísérleti földben maradtak. Amennyiben 8 kg hatóanyag/ha még mindig 100%-os pusztulást okozott, 4 kg, illetve 2 kg hatóanyag/ha esetre is végeztünk vizsgálatokat. Az 1. példa szerint előállított vegyületek jó hatást mutattak la fenti kísérlet folyamán Aulacophora femoralis-, Pachmoda- és Chortophilialárvák ellen. 5. példa: Hatásosság kullancsok ellen A) Rhipioephalus bursa Üvegcsövekbe 5—5 kifejlett kullancsot vagy 50—50 lárvát helyeztünk és az állatokat 1—2 percnyi időre 2 ml vizes hatóanyag-emulzióba merítettük; az emulziók koncentrációja egy hígítási sorozatnak felelt meg: 100, 10, 1, illetve 0,1 ppm hatóanyagtartalommal. Ezután az üvegcsöveket szabványos vattadugóval lezártuk és bedugaszolt végükkel lefelé fordítottuk, hogy a hatóanyagemulziót a vatta felvegye. A kísérletek értékelése a kifejlett állatok esetében /két hét múlva, a lárvák esetében pedig két nap múlva történt meg. Mindegyik kísérletet két párhuzamos sorozatban végeztük. B) Boophilus microplus (lárvák) A fenti A) kísérlet-sorozatban alkalmazotthoz hasonló hígítási sorozattal dolgoztunk; kísérleti állatként 20—20 szenzibilis, illetve OP-rezisztens lárvát használtunk (a rezisztencia a diazinonnal szembeni ellenállóképességre vonatkozott). Az 1. példa szerint előállított vegyületek mindkét kísérlet-sorozabban igen jó hatást mutattak a Rhipicephalus bursa kifejlett egyedei és lárvái, valamint a Boophilus microplus OP-rezisztens lárvái ellen. 7. példa: Hatás talajnematódák ellen A talajnematódák elleni hatásosság vizsgála-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6. példa: 40 Akaricid hatás Phaseolus vulgaris (bokorbab) növényeket 12 órával a kísérlet megkezdése előtt egy tetranichus udticae példányokkal fertőzött levél-45 darab ráhelyezése útján fertőztünk meg. A növényekre átmászott mozgékony fejlődési fokozatú állatokat egy kromatográfiai porlasztó segítségével bepermeteztük a vizsgálandó hatóanyag emulziójával oly módon, hogy a permet-50 lé lecsepegése ne következzék be. Hét nap múlva binokuláris mikroszkóppal megszámláltuk a növényeken fellelhető eleven és elpusztult lárvákat, kifejlett állatokat és a petéket. Az így értékelt hatást százalékokban fejeztük ki. 55 A kezelt növényeket a kísérleti időtartam folyamán 25 C° hőmérsékleten tartottuk üvegházi fülkében. Az 1. példa szerint előállított hatóanyagok a Tetranicus urtioae kifejlett példányai, lárvái és petéi ellen egyaránt kitűnő hatást mutattak. 13