166074. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hordozóhoz kötött biológiailag aktív proteinek előállítására
166074 3 4 vezet-e olyan termékhez, amely az alkalmazott enzim aktivitását károsítja. Bizonyos csoportok alkalmasságaira vonatkozó általános érvényű szabály nem alkotható, mivel a különböző aktív proteinek igen különböző érzékenységgel rendelkeznek. Azt tapasztaltuk például, hogy halogenidak lehasadása számos érzékeny proteinnél csökkenti az aktivitást, míg más aktív proteint nem befolyásol hátrányosan. A közbenső terméket a hordozóanyaggal különösen kíméletesen kapcsolhatjuk a hordozóanyagba való bepoliimerizálással. A találmány szerinti eljárás keretében különösen előnyösen alkalmazzuk az olyan epoxivegyületeket. amieleyk további, a hordozóval kötés létesítésére alkalmas funkciós csoportként legalább egy kopoliimerizációrai képes kettős kötéssel rendelkeznek. A találmány szerinti eljárás keretében hordozóanyagként minden olyan vízben oldhatatlan szilárd anyag alkalmazható, amely az epoxivegyület további funkciós csoportjával kíméletes körülmények között kapcsolható vizes oldatban. Előnyösen olyan hordozóanyagokat alkalmazunk, »melyek hidrofilek, könnyen duzzadnak, messzemenően töltésmentesék és ellenállnak a mikroorganizmusokkal szemben. A hordozóanyagot közvetlenül 'beadagolhatjuk a vizes oldatba, hogy az említett közbenső termékkel kötést létesítsünk, előnyösen azonban magában a vizes oldatban állítjuk elő a hordozót vízben oldható monomer polimerizálásával. A találmány szerinti eljárás e különösen előnyös foganatosítási módjánál a proteint az epoxivegyülettel már a polimerizálható monomer vagy monomerek jelenlétében reagáltatjuk, és ezután végezzük a politmerizációt, az epoxivegyület-pratein-közbenső termék bepolimerizálása közben vagy pedig >a polimerizálható monomert vagy monomerfceveréket csak a protein és epoxivegyület reakciója után adjuk az oldathoz és ezután polimerizálunk. A találmány szerinti eljárásban monomerként olyan vízben oldhatatlan vegyületek jönnek számításba, amelyek poliaddíoióra vagy polikomdenzációra alkalmasak. Előnyösek a poliaddícióra képes /monomerek, különösen azok, amelyek legalább egy kettős kötéssel rendelkeznek. Ebben az esetben az epoxivegyület további funkciós csoportját előnyösen ugyancsak egy kopolimerizálható kettős kötés képviseli. A találmány szerinti eljárás fentiekben említett foganatosítási módjában előnyösen alkalmazott epoxivegyületek az Rt—(CH9 ) n —CH—CHR 2 O általános képletnek felelnek meg, ahol Rí valamely egy vagy több kettős kötést tartalmazó aikenilesoport, alkeniloxicsoport, vagy egy telítetlen acilcsoport, amelynek CO-osoportja egy szén-szén kettős kötéssel előnyösen konjugált, n = 0, 1 vagy 2 és R2 hidrogénatomot vagy valiamely rövidszénláncú alkilcsoportot jelent. Rövidszénláncú alkilcsoport alatt egyenes, vagy elágazó láncú, 1—4 szénatomos csoportot értünk. Az Rí csoport előnyösen 2—6 szénatomot 5 tartalmaz, de nagyobb szénatamszámú csoportok is számításba vehetők, ha ezek révén nem csökken erősen az epoxivegyület vízoldhatósága. Az epoxivegyületek különösen előnyös csoportja származtatható le a 2,3-epoxi-propanolból, 10 amelynek egyik hidrogénatomját adott esetben egy rövidszénláncú alkilcsoport helyettesíti, ami egy további, egy vagy több kettőskötést tartalmazó vegyülettel észter- vagy 'éterképződés közben kapcsolódhat Rt csoportként az alliloxi-, 15 metalliloxi-, etilalliloxi-, dimetüalliloxi-, metiletilalliloxi-, propilalliloxi-, és dietilalliloxicsoportok, valamint olyan további alliloxi-homológok alkalmasaik, amelyek az epoxicsoport-tartalmú molekuliarésszel együtt vízben még kielégí-20 tőén oldódnak. Rt előnyösen olyan acilcsoportot is jelenthet, amelyben az oxoesoport egy kettőskötéssel konjugált helyzetben van. Ezek az úgynevezett „Michaelnrendszerek" egyrészt lehetővé teszik az igen kíméletes kapcsolást a hor-25 dozóval, másrészt jól oldódnák vízben. Ezek az Rt csoportok például az ia ^-telítetlen savakból, — így akrilsavból, metakrilsavból, fumársavból és maleinsavból — származtathatók. A fenti általános képletnek megfelelő vegyületek pél-30 dául a következők: az akrilsav-(2,3jepoxipropilészter), metakrilsav-(2,3-*epoxiprapilészter), maleinsav-(2,3-epoxipropilmonoészter), maleinsav-(2,3-epoxipropildiés2jter), fumársav-(2,3-epoxipropilmonoészter), fusmársav-(2,3-epoxipropildi-35 észter), akirilsav-(2,3-epoxibutilészter), akrilsav-(2,3^epoxipentilészter), akrilsav-(2,3-epoxihexilészter), a metäkril-, fumár- és maleinsav- megfelelő észterei, az l-(alliloxi)-2,3-epoxibután, stb. Mint már említettük,, a találmány szerinti 40 előnyös foganatosítási módinál a hozzáadott monomernek vízben oldhatónak kell lennie és egyidejűleg polimerizálható olefines szén-szén kettős kötéssel kell rendelkeznie. Előnyösen a Michael-rendszerű vegyületeket alkalmazzuk, ame-45 lyekfoen a szén-szén kettős kötés a szén-oxigén kettős kötéssel szomszédos. Monomerként különösen alkalmasak az akrilsav és metakrilsav vízben oldható származékai, így például az említett vegyületek amidjai, nitriljei és észterei. 50 Rendkívül jó eredményeket kaptunk akrilamid alkalmazásával. Ezek a vegyületek alkilcsoportokkal helyettesítettek is lelhetnek, ha ezáltal nem csökken túlságosan a vízben való oldhatóság. A vízben kevésbé jól oldható vegyületek 55 előnyösek abban az esetben, hia a későbbiekben a hordozókhoz kötött enzimet nem tisztán vizes rendszerben alkalmazzák, hanem például vizesszerves közegben. A maiéin- vagy fumársav megfelelő származékai ugyancsak jól alkalmaz-60 hatók. Alternatív módon alkalmazhatunk vízben nem oldható monomert is, ebben az esetben a polimerizációt nem oldatban, hanem szuszpenzióban végezzük. Ez utóbbi módszer akkor elő-65 nyös, ha vizes rendszerben nem duzzadó, fino-2
