166054. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék takarmánynövények sílózásos tartósítására

3 166054 4 sokat. Ugyanakkor az első kaszálás nagy tömege és általában kedvezőtlen csapadékos időjárási körül­ményei miatt éppen a legkívánatosabb időben marad megoldatlan a pillangósok, fűfélék tartósí­tása. 5 Az eljárás a C02 közvetlen hatásához köti a tartósítás sikerét, ezért pépesít, ezért hoz létre sejtlét és szabad protoplazma tömeget és ezért igényel az eljárás szilárd, szigetelt keretet, össze­foglalva, az eljárás kivitelezése anyagigényes, a 10 teljesítmény kisüzemi, a termék felhasználása a szarvasmarha takarmányozási rendszerekbe nem illeszthető be. Nem oldotta meg a lucerna és fűfélék 15 nagyüzemi tartósítási kérdéseit a 157 759 lajstrom­számú magyar szabadalmi leírás szerinti eljárás sem. Hibája, hogy a fóliát keretnek használja és nem borító anyagnak. A silómarógéppel befújt takar­mány megsérti a fóliát. A sérült fólia nem bírja a 20 betárolt takarmány nyomását, feszítését és szakad. A fóliakeret meghatározza a betárolás módját, ami kisüzemi, mert a gyakorlatban három nap szüksé­ges egy 1200qt befogadó fóliazsák megtöltéséhez. Az alkalmazott vákuumberendezés kiskapacitású, s 25 így a 0,4 ata depressziót több óra alatt lehet csak elérni. Az eljárás a vákuumképzés idejének meghatározásában nem igényes, mert többszöri vákuumozást ír elő, kb. 100 órán keresztül. A fólia helytelen felhasználásából eredően a sérüléseken 30 keresztül beáramló levegő miatt újbóli vákuumozás szükséges, aminek következtében a betárolt szálas­takarmány felmelegszik, értékében sokat veszít, esetleg tönkre megy. A silómarógéppel befújt laza takarmány különben is öt órán belül melegszik s 35 így már a tárolás ideje alatt megindulnak azok a kémiai-biológiai folyamatok, amelyek a tartósítási eljárás végzetes hibájának róhatók fel. A vákuumo­zással nem tudja biztosítani az anaerob körül­ményeket, a felmelegedés kiküszöbölését, s az 40 eljárás így a tárolás és tartósítás alapvető követelményének nem felel meg. Végeredményben a tárolás kisüzemi volta, valamint a tartósítás biztonságának hiánya ennek az eljárásnak az elterjedését is megakadályozta. 45 A találmány célja a pillangós takarmány­növények, különösen a lucerna- és fűfélék tartósí­tására szolgáló olyan eljárás kidolgozása, amellyel a növény zöld állapotban kimutatható mennyisége és 50 tápértéke megőrizhető, a természetes konzisztencia és a maximális — lehetőleg az eredeti — emészt­hetőség fenntartása mellett s amely így az iparszerű szarvasmarha tenyésztés céljára állandó jellemzőkkel bíró, nagyértékű, fehérjében gazdag 55 takarmányt eredményez. A találmány szerinti eljárás azon a felismerésen alapul, hogy a takarmánynövény nagyüzemi módon tárolható és eközben eredeti tulajdonságai meg- 60 óvhatok, ha a frissen levágott növényt a földre terített műanyag-fóliára rakjuk le, műanyagfóliával leterítjük, a két fóliát a szélein lezárjuk, a közöttük keletkezett teret vákuumozzuk, majd a fóliák közé széndioxid-gázt vezetünk. Ezzel az 65 eljárással naponta véglegesen lezárt egységeket készíthetünk, amelyeknél a behordási idő rövid, a zöld növény könnyen tömörödik, amit a vákuum is elősegít, taposási kár nem adódik, a levegővel való érintkezés csekély, roncsolt sejt nem kelet­kezik, a széndioxid-gáz az élő zöld növény sejtjeibe hatolva ezek életfolyamatait megállítja és főként, a széndioxid-gáz ismétlődő bevezetése a káros me­legedésnek elejét veszi. A széndioxid-gáz hatására elmarad a disszimi­láció és ezzel a dextróz lebontása, sem víz, sem a 673 cal/gmol hőenergia nem keletkezik, ily módon nem romlik a fehérje emészthetősége. , Kísérleteink során megállapítottuk, hogy a találmányunk szerint silózott lucerna nyersfehérje tartalmának emészt­hetősége 82%, ami megfelel a zöld lucernában levő nyersfehérje emészthetőségének. A találmány sze­rint silózott takarmány hosszabb tárolás után is megőrzi eredeti színét, fenotípusát és konzisz­tenciáját. A találmány szerinti eljárás lényege tehát, hogy a zöld növényt friss és eredeti állapotában, vagyis szárítás, szikkasztás nélkül a levágás után, elő­nyösen 12 órán belül helyezzük zárt teret képező fóliák közé, itt legfeljebb 1,5 órán át mintegy 0,4—0,6 ata-ra csökkentett nyomás alatt tartjuk. Ezt követően széndioxid-gázt vezetünk be és a gáz bevezetésének szükség szerinti megismétlésével a hőmérsékletet a tej savas erjedés kifejlődéséig leg­feljebb 35 C°-on tartjuk. A takarmánynövény befogadására szolgáló zárt teret a földre leterített, majd az erre lerakott növény fölé terített, szélein összefogott fóliákból alakítjuk ki. A találmány foganatosítására szolgáló készülék a fóliák széleinek összeszorítására szolgál. Lényege két keményfa léc, amelyek összeszorítására furatos tömbből, ehhez erősített támasztó kengyelből és szorító kengyelből álló, egyetlen mozdulattal zárható bilincse van. A találmány szerinti eljárás egy példaképpeni foganatosítási módját és a fóliák széleinek össze­szorítására szolgáló készülék egy példaképpeni kiviteli alakját az alábbiakban ismertetjük: Az 1. ábra a készülék oldalnézetét, a 2. ábra az előlnézetét mutatja. Meghatározzuk súlyban a betakarítási gép­kapacitástól függő tárolási egységet, ami alatt a naponta betárolható zöld növény mennyiségét értjük. Példaként ez a mai nagyüzemi gép­kapacitások mellett I. II. III. 1000-1200 q 2000-2200 q 3000-3300 q Traktoros tolólappal lesimítjuk a tárolási egy­ségek helyét. A simítással a tárolási tér hossz­tengelye irányában, egyirányban 2%-os enyhe lejtést képezünk. Az egységek területét az I., II., III. súlykategóriáknak megfelelően 15x7, 20 x 8 m-ben, 25 x 8 m-ben jelöljük ki. Leterítjük az egység méretéhez igazodó mé­retben legyártott alapfóliát. Az alapfólia hossza és szélessége egy-egy méterrel nagyobb, mint az 2

Next

/
Thumbnails
Contents