166049. lajstromszámú szabadalom • Szögmérő berendezés

3 166049 4 osztókör képek választóvonalát alkotja. Az osztókör leolvasás segédsíkja ez esetben a prizma belsejében fekszik, vagyis a segédskála nem hozzáférhető. A két megoldás között az a különbség, hogy a 5 választóvonal az első esetben jóval szélesebb mint a második esetben, minthogy a választóprizma élének térbeli kiterjedése van. Ennek következtében a leolvasás pontossága jóval kisebb, mint a második esetben, ahol a választóvonal geometriai értelemben 10 vett vonal, amelynek kiterjedése gyakorlatilag nincs. A skálaleolvasás digitalizálását ez ideig csak az első csoporthoz tartozó műszereknél sikerült megoldani. Dyen megoldást tartalmaz például a 15 150 167 sz. magyar szabadalmi leírás, ahol a koincidenciás leolvasáshoz a sugármenetbe a mérőjelek képeinek mozgásirányát megváltoztató és a képeket egyesítő prizmarendszer van beiktatva. A második csoportba tartozó berendezések digi- 20 talizálása nem megoldott kérdés, minthogy ezeknél különleges skálaelrendezés és a skálát részben fedő blende alkalmazása szükséges, a képsík viszont a prizma belsejében fekszik. Célunk a jelen találmánnyal a felsorolt hátrányok megszüntetése, és 25 olyan szögmérőberendezés kialakítása, amelynél a kép szétválasztását komplikált választóprizma alkalmazása nélkül meg lehet oldani, és amelynek számlapja alacsony gyártási költséggel előállítható. A kitűzött feladatot a találmány szerinti be- 30 rendezéssel úgy oldjuk meg, hogy valamennyi húszperces osztási vonalon a tízperces osztás két egymás után következő, és egymás fölött elhelyezett száma van, és a leolvasó rendszerben két, egymáshoz képest fél húszperces osztásnyi tá- 35 volsággal eltolva elhelyezkedő, a számlap leolvasóállásában csak a tíz perces osztás egy számát láthatóvá tevő nyílás van. A két nyílás úgy van elhelyezve, hogy az egyik jobb oldali határolóéle a másik bal oldali határolóélével egy vonalban van, 40 és az egyes nyílásokhoz az osztási vonalakhoz tartozó két-két tízperces osztású szám van különkülön hozzárendelve. Az egyszerű leolvasási rendszer kialakítása érdekében a fokbeosztás számai és a húszperces osztás számai az osztási vonalak 45 ugyanazon oldalán vannak elhelyezve. A nyílások célszerűen a számlap egy konjugált síkjában, például a leolvasórendszer okulárjának képsíkjában vannak és a számlap megfelelő részének a leolvasórendszer által felnagyított képét mutatják. 50 A találmány szerinti berendezés olyan optikai műszerek, például teodolitok osztókör leolvasásának digitalizálását teszik lehetővé, amelyek szögleolvasó rendszerének kialakítása következtében az okulár képsíkjában vagy annak valamely konjugált 55 síkjában nem oldható meg blende, vagy skála: hordozó elem elhelyezése. A berendezésben ugyanakkor nem szükséges az osztókörön járulékos blendet elhelyezni, és az osztókör homogenitásával és optikai tisztaságával szemben támasztott követelmények 60 viszonylag alacsonyak. Az elrendezés oly módon valósítható meg, hogy a tízpercosztású számok sora vagy késleltetve, vagy siettetve van elhelyezve. A találmány további részleteit rajz segítségével ismertetjük. 65 A rajzon az: l.ábra a leolvasó rendszer elvi felépítését, a 2. ábra a számlap egy részét, és a 3-5. ábrák a leolvasó rendszer látómezejét mutatják. Az 1. ábra az X—X tengely körül elforgatható, osztással ellátott számlapot mutatja, ahol a 3 osztóvonalak (2. ábra) mindegyike két tízperces osztást jelölő számmal van ellátva. Mindegyik 3 osztásvonalhoz egy közvetlenül hozzátartozó és egy azt követő, nem hozzátartozó tízpercosztású szám van hozzárendelve. Ezenkívül százas rendszerű osztás esetén minden ötödik húszperces osztáshoz, azaz a „O" közvetlen számmal ellátott húszperces osztásokhoz egy fokszám van hozzárendelve. Az 1 számlap megvilágítását a rajz síkjára merőleges Y-Y tengely körül elfordítható a 4 tükör végzi. A természetes, vagy mesterséges fény az 5 és 6 prizmákon, és a közöttük a 6 prizmán elhelyezett 7 lencsén keresztül kerül az 1 számlapra. Az optikai sugármenetbe az 1 számlap 2 és 2', átmérőn elhelyezkedő pontjai között egy B tetőéiprizma, egy 9 és 10 leképező rendszer, és egy 11 prizma helyezkedik el. Az 1 számlap átmérőn fekvő 2, 2' a 9, 10 leképező rendszer tárgyoldali, illetve képoldali gyújtósíkjában helyezkednek el. Ezenkívül a 2' pont a 12, 13 leképező rendszer tárgyoldali gyújtósíkjában fekszik, amely rendszerhez a sugármenet a 2' pontból egy 14 prizmán van keresztülvezetve, és amelynek képoldali gyújtósíkjában e 15 mikrométerskála van, valamint a 18 választóprizma 16 nyílással ellátott 17 befogó lapja. A 13 leképező rendszer és a 18 választóprizma között csúszóékes mikrométer van, amelynek a 12, 13 leképező rendszer optikai tengelyére merőleges elcsúszását az egyszerűség kedvéért a rajzon nem ábrázolt szerkezettel a 15 mikrométerskálának a 17 befogólapon az optikai tengelyre merőleges elmozdulása vezérli. Az optikai sugármenetben a 16 nyílás mögött egy további kéttagú, 20, 21 leképező rendszer és 22 okulár van, amelynek tárgyoldali gyújtósíkja a 20, 21 leképező rendszer képoldali gyújtósíkjával egybeesik. Ezenkívül a 20, 21 tagok egy pentaprizmát fognak közre, amely a leképező sugármenetet merőlegesen eltéríti. Az összes optikai elem közös, több ízben megtört 0-0 optikai tengellyel rendelkezik. A 4 tükör, 5 prizma, -7 lencse, 6 prizmatagokon keresztül megvilágított 2 pont a 9, 10 leképező rendszeren keresztülhaladva, és a 8, 11 prizmákon eltérítve a 2' pont mellett szembefordítva képeződik le. Miután a 14 prizma sugármenetet eltérítette, mindkét pont keresztülhalad a 12, 13 leképező rendszeren, és a 17 befogólapon képeződik le. Ugyanezen a síkon található a 15 mikrométerskála a 18 prizma mellett. A 16 nyílás a 3-5. ábrán látható látómezőt eredményezi. A 20, 21 leképező rendszer a 16 nyílás síkjának képét a 22 okulár tárgyoldali gyújtósíkjában adja, ahol ez az okuláron keresztül megfigyelhető. Az okulár képsíkjában megfigyelhető kép a 3-5. ábrán látható az 1 számlapnak a 9, 10 és 12, 13 leképező rendszerhez viszonyított különböző 2