166037. lajstromszámú szabadalom • Szintetikus alapanyagú papir és eljárás előállítására
166037 Az említett felületi kezelésekkel átlátszatlan, és a cellulóz-alapú papíréhoz hasonló tapintású termékeket kapnak. A termék kívánt mechanikai sajátságait a filmképző polimer biztosítja. A film adott esetben orientált lehet. 5 A vegyszeres kezeléssel, amelynek során a szintetikus alapanyagú papírt a polimert oldó és a polimert nem oldó anyagokkal kezelik, bizonyos mértékben porózus termékeket kapnak, ebben az esetben azonban a szintetikus alapanyagú papírok 10 egyik legkedvezőbb sajátsága, a folyadékokkal szembeni nagy ellenállóképesség jelentős mértékben romlik. A szintetikus alapanyagú papírokat az egyik legkorábban alkalmazott eljárásmód szerint úgy 15 állítják elő, hogy a filmbe (pl. nyújtott polisztirolfilmbe) extrúdálással expanziós anyagokat dolgoznak be, amelyek hatására a filmben pórusok képződnek. Az így kapott filmek azonban nehezen nyomtathatók, és a gázokat, gőzöket és folya- 20 dákokat túl nagy mértékben áteresztik (szívópapírszerű tulajdonságokkal rendelkeznek). Az ismert, ún. „papírszerű filmeket" úgy állítják elő, hogy a szintetikus filmet az extrudálás során szabályozott körülmények között hőkezelésnek 25 vetik alá. Ezzel az eljárással papírra emlékeztető tapintású termékeket kapnak. Az utóbbi eljárást általában filmszerű selyempapír előállítására használják. Ismeretesek ún. „rostkötésű" szintetikus alap- 30 anyagú papírok is. Ezeket a termékeket úgy állítják elő, hogy a gyártás során cellulózrostok helyett szintetikus rostokat alkalmaznak. Ezeket a papírokat előállítás után adott esetben bevonattal látják el. 35 Egy másik ismert típusú szintetikus alapanyagú papírt legalább egy nagysűrűségű polietilénből, etilén és vinil-vegyület (pl. vinilacetát, akrilsavészterek stb.) kopolimerjéből, ásványi töltőanyagokból és nem-módosított polisztirolból álló elegy- 40 bői gyártanak. Ezt az elegyet extrudálás előtt kalanderezni kell. Az utóbbi években olyan szintetikus alapanyagú papírt ismertettek, amely (a) olefin-gyanták, (b) sztirol-gyanták, akril-gyanták, acetál-gyanták vagy 45 fenol-gyanták, (c) töltőanyagok és adott esetben (d) szintetikus elasztomerek elegyéből áll. Ezt az elegyet kalenderezik, extrudálják, végül kétszeres orientálásnak vetik alá. A fent felsorolt eljárásokkal előállított, szin- 50 tetikus alapanyagú papírok minőségéről nem szólva meg kell jegyeznünk, hogy a gyártási költséget egyes műveletek, pl. a nagy energiabefektetést igénylő kalanderezés és a speciális berendezéseket és különlegesen képzett kezelőszemélyzetet igénylő 55 kétszeres orientálás igen nagymértékben megnövelik. Műszaki és gazdaságossági szempontokból egyaránt nagy szükség van olyan szintetikus alapanyagú papír előállítására, amely a cellulóz-alapú papírra a 60 lehető legnagyobb mértékben emlékeztet; ugyanakkor gyártási költsége viszonylag csekély. Más szavakkal, különösen nagy szükség lenne olyan szintetikus alapanyagú papír-kompozíció kidolgozására, amelyből a kívánt minőségű papír a 65 komponensek egyszerű elegyítésével és az elegy extrudálásával kalanderezés vagy kétszeri orientálás nélkül állítható elő. A találmány szerinti eljárással ezt a problémát kívánjuk megoldani. A találmány szerint kalanderezés és kétszeri orientálás nélkül előállítható, szintetikus alapanyagú papírt állítunk elő. A találmány szerinti eljárás során egyszerű forgó keverőberendezésben összekeverünk. A) 30—80 súly% mennyiségben legalább egy rideg poliolefint, mely etilén-, propilén- vagy butilén-homopolimer vagy -kopolimer lehet és amelynek olvadék-indexe 1 dg/perc vagy annál kisebb, B) 0,1-30 súly% mennyiségben legalább egy, az A) bekezdésben említett rideg poliolefinnel inkompatibilis polimert, mely önmagában extrudálva törékeny filmet képez, és amelynek olvadék-indexe 10 dg/perc értéknél kisebb, mely polimer túlnyomórészt sztirolt, vinilkloridot vagy 1—3 szénatomszámú alkanollal képzett akril-, vagy metrakrilésztert tartalmazó homopolimerekből és kopolimerekből áll, C) 0,1—35 súly% mennyiségben egy makromolekuláris anyagot, mely 1. egy etilén-, propilén- vagy butilén-monomer izobutüén- vagy butadién-monomerrel képzett kopolimerjéből és 2. egy etilén-, propilén- vagy butilén-homopolimerből és egy izobutilén- vagy butadién-homopolimerből előre elkészített keverékből áll, mely makromolekuláris anyag olvadási indexe 2 dg/perc vagy annál kisebb, D) 5-45 súly% mennyiségben egy 50 mikronnál kisebb szemcsékből álló szervetlen töltőanyagot és E) 0—10súly% mennyiségben önmagukban ismert segédanyagokat éspedig antioxidánsokat, hőstabilizátorokat, optikai fehérítőket, pigmenteket, színezékeket, antisztatikus anyagokat és lubrikánsokat, azután az így homogenizált keveréket 100 C° és 290 C° közötti hőmérsékleten extrudáljuk, majd az így közvetlenül előállított szintetikus papírt kívánt esetben domborítjuk és/vagy felületkezelésnek vetjük alá. A „rideg poliolefin" (A) komponens) kifejezésen nagy sűrűségű polietilént, (melynek sűrűsége 0,94g/cm3 -nél nagyobb), izotaktikus polipropilént vagy izotaktikus polibutént értünk, amelyek olvadék-indexe 1 dg/perc vagy annál kisebb, előnyösen 0,2 dg/perc értéknél kisebb. (Az olvadékindexet az ASTMD 1238/57 T előiratnak megfelelően határozzuk még.) A rideg poliolefin természetesen a felsorolt homopolimerek fizikai elegye vagy etilénből, propilénből és/vagy buténből előállított kopolimer is lehet. A rideg poliolefinből készített film rugalmassági modulusa (az ASTM D 882/61 T előiratban ismertetett meghatározás szerint) 2000 kg/cm2 -nél nagyobb érték. A találmány szerinti eljárás során az elegyhez 30-80 súly%, előnyösen 40-80 súly% mennyiségű poliolefint adunk. A poliolefin a találmány szerint előállított szintetikus alapanyagú papírnak merevséget kölcsönöz, és a papír vázát képezi. 2
