166028. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-ciklohexenil-glicin előállítására

3 166028 4 hatók. A reakciót általában 5 C° és 60 C° közötti hőmérsékleten folytatjuk le: a reakció valamely erre alkalmas oldószerben, mint alkoholban, pél­dául metanolban vagy etanolban, aromás szén­hidrogénben, például benzolban vagy xilolban, halogénezett szénhidrogénben, például kloro­formban vagy széntetrakloridban, éterben, például dietiléterben vagy tetrahidrofuránban könnyen vég­bemegy. A nitrozáló reagenst általában kb. 1-1,2 mól mennyiségi arányban alkalmazzuk 1 mól 1-ciklohexenil-vegyületre számítva, a reagáltatandó vegyületek mennyiségi arányai azonban nincsenek a megadott értékekre korlátozva. A reakció általában kb. 0,5 - 2 óra alatt teljesen végbe megy. Az így kapott 1-ciklohexenil-alfa-nitrozoecet­sav-származékot azután redukáljuk, hogy az alfa­-nitrozo-csoportot aminocsoporttá alakítsuk át. Ebből a célból tapasztalataink szerint jól alkalmazhatók a nitrozocsoportok aminocsoporttá való átalakítására ismert redukálási módszerek, anélkül, hogy ezzel az 1-ciklohexenil-csoport ket­tőskötését megtámadnék. Dyenfajta redukálási módszerek példáiként a fémek, mint vas, ón, cink, vagy pedig ón(II>klorid vagy hasonlók sav, mint sósav jelenlétében való alkalmazását, továbbá az amalgámok, mint alumínium-amalgán, hidrogén­szulfid vagy sói, például nátriumszulfid vagy nátriumpoliszulfid savas, semleges vagy alkalikus közegben való alkalmazását említhetjük. A reakciót általában oldószerben, például jégecetben vagy valamely alkoholban, mint metanolban vagy eta­nolban folytathatjuk le. A fenti módon kapott vegyületet azután hidro­lízisnek vetjük alá a kívánt 1-ciklohexenil-glicin előállítása céljából. Ezt a hidrolízist ugyancsak önmagukban ismert módszerekkel folytathatjuk le, például oly módon, hogy az (I) általános képletű vegyületből kapott terméket ásványi savval, mint sósavval, kénsawal, vagy szervetlen bázissal, mint nátriumhidroxiddal, káliumkarbonáttal vagy hason­lókkal kezeljük. Ezeket a savakat vagy bázisokat általában 3 n -6n koncentrációban alkalmazzuk, az eljárás azon­ban nincs a megadott koncentráció-határok alkal­mazására korlátozva. A reakciót általában vizes oldatban folytatjuk le, valamely alkohol, mint metanol vagy etanol hozzáadásával növelhetjük az (I) általános képletű kiindulóanyag alkalmazható koncentrációját. A reakcióhőmérséklet általában 40 C° és 100 C°. között, előnyösebben 70 C° és 100 C° között lehet. Maga a fenti módon kapott 1-ciklohexenil-glicin is erős antibakteriális hatássd rendelkezik és így például fungicid szerként alkalmazható. Minthogy az 1-ciklohexenil-glicin egy aszimmetrikus szén­atomot tartalmaz, a termék általában racém alakban képződik és ez a racém vegyület kívánt esetben önmagukban ismert módszerekkel az op­tikai antipódokra bonthatók szét. így például valamely optikailag aktív savval, mint 1-borkősawal vagy d-kámforszulfonsawal, vagy pedig optikailag aktív bázissal, mint cinkoninnal képezünk diaszte­reomer sópárt, vagy az 1-ciklohexenil-glicin N-acil­-származékát állítjuk elő és ezt hidrolizáljuk valamely enzimmel, például diasztázzal. 5 A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik, megjegyzendő azonban, hogy a találmány köre semmilyen szempontból sincsen ezekre a példákra korlátozva. A példákban a „részek" — amennyiben 10 más megadva nincs - súlyrészeket jelentenek, a súlyrészek és térfogatrészek egymásközötti aránya a gramm és milliliter arányának felel meg. 15 1. példa Egy reaktorba, amelyben a levegőt száraz nitrogéngázzal kiszorítottuk, beviszünk 250 tf. rész terc-butilalkoholt, majd 12 rész fém-káliumot. 20 Az elegyet száraz nitrogén-légkörben, élénk keverés közben, visszafolyató hűtő alkalmazásával forraljuk a teljes oldódásig. Ezután 100 tf. rész vízmentes benzolt adunk az oldathoz, majd az elegyet 5 C° hőmérsékletre hűtjük, és ezen a 25 hőmérsékleten előbb 33,6 rész 1-ciklohexenil-ecet­sav-etilésztert, majd 30 perc alatt 35,2 rész izoamilnitritet adunk az elegyhez. A reakcióelegyet ezután állni hagyjuk, amíg hőmérséklete a szoba­hőmérsékletig nem emelkedik, azután szoba-S0 hőmérsékleten- még 1 óra hosszat keverjük. A reakcióelegyet 200 tf.rész etanollal hígítjuk, 78 rész cinkport adunk hozzá, majd keverés közben hozzácsepegtetünk 250 tf.rész tömény sósavat, miközben a reakcióelegy hőmérsékletét 35 jéggel történő hűtés segítségével 30 C° alatt tartjuk. A reakcióelegyet ezután leszűrjük, a nem oldódó részt etanollal utánamossuk és a mosó­folyadékkal egyesített szűrletet csökkentett nyo-40 máson bepároljuk, majd 150 rész nátriumhidrogén­karbonátot adunk hozzá, aminek hatására olajszerű termék válik el. Ezt az olajszerű terméket éterrel extraháljuk, majd az étert ledesztilláljuk. A ma­radékhoz 130 tf.rész vizes 10%-os nátriumhidr-45 oxid-oldatot adunk, majd ez utóbbival egyező térfogatú etanolt adunk hozzá, azután 70 C° hőmérsékleten betöményítjük az elegyet. 2 óra múlva a nem oldódó részt kiszűrjük, a szűrletet tömény sósav hozzáadásával 5,0 körüli pH-értékre 50 állítjuk, amikoris kristályos alakban kiválik az 1-ciklohexenil-glicin. Lehűlés után a kristályos terméket szűréssel elkülönítjük, vízzel, majd eta­nollal, azután dietiléterrel mossuk és megszárítjuk. 16 rész 1-ciklohexenil-glicint kapunk, amely 55 241 C°-on bomlás közben olvad. Elemzés a C8 H 13 N0 2 képlet alapján: számított C = 61,91%. H = 8,44%, N = 9,03%, 60 talált C = 61,66 H = 8,49 N = 8,86%, Infravörös abszorpciós színkép (kálium­bromidban): 3160, 2600, 1600, 1490, 1400, 1341, 65 1143, 1108 és 718 cm"1 . 2

Next

/
Thumbnails
Contents