166017. lajstromszámú szabadalom • Készülék áramló közegek közötti cserefolyamatok lebonyolítására, különösen hőcserélő

166017 3 4 kialakítása, amelynél a térelválasztó elemek és a zárólapok tömítő csatlakozása viszonylag egyszerű technológiával biztosítható. A találmány alapgondo­lata, hogy a térelválasztó elemek élei és a zárólap között a kapcsolatot öntvények alkalmazásával biztosítjuk. Evégből a térelválasztó elemeket már tartalmazó, de még le nem zárt szerkezetet a térelválasztó elemek élreállított helyzetében tep­siszerű öntőedénybe állítjuk, de úgy, hogy ne érjenek az öntőedény fenekéig, viszont az öntő­edény peremének szintje alá nyúljanak. Ezután az öntőedényt például öntőgyantával, olvadt fémmel stb. olyan szintig töltjük meg, hogy a térelválasztó elemek alsó széle a folyadékszint alá kerüljön. Nyilvánvaló, hogy a beöntött anyag megszilárdulása után a térelválasztó elemek és a zárólap között megbízhatóan tömített kapcsolat jön létre. Fentiek alapján találmányunk tárgyát áramló közegek közötti cserefolyamatok lebonyolítására való olyan készülékben, nevezetesen hőcserélőben jelölhetjük meg, amelynek önmagában ismert mó­don zárólapok között élére állított térelválasztó elemmel határolt közegvezető járata van, mint például lemezes hőcserélőknél. A találmány szerinti készüléket az különbözteti meg a hasonló jellegű ismert készülékektől, hogy a zárólapokat a közegvezető járatok falának éleit befogadó és ezekkel öntés útján kapcsolódó önt­vények alkotják. Az öntvények természetesen borító lemezzel is elláthatók, amikor is a borító lemez lehet maga az öntőedény, amely a térel­választó elemekkel összeépíthető. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismer­tetjük, amelyen a találmány szerinti készülék néhány példakénti kiviteli alakját tüntettük föl, nevezetesen: Az 1. és 2. ábrán a találmány szerinti készülék egyik példakénti kiviteli alakjának egymásra merő­leges metszetei láthatók, amikor is a római számok a megfelelő ábrák sorszámára utalnak. A 3. és 4. ábra hasonló módon további példakénti kiviteli alak két egymásra merőleges metszetét tünteti föl. Lényegében ugyanez vonatkozik az 5. és 6. ábrán látható példakénti kiviteli alakra. A rajzon azonos hivatkozási számok hasonló részletekre utalnak. Az 1. és 2. ábrán hűtőgép részleteként kialakí­tott olyan találmány szerinti készüléket tüntettünk fel, amelyből a találmány alapgondolata jól fölis­merhető. A rajzon a hűtőgépnek lényegében három egysége látható. Az egyik a 10 hivatkozási szám­mal jelölt szegényoldat-gazdagoldat hőcserélő. A másik egység all hivatkozási számmá jelölt főző, végül a harmadik egység a 12 hivatkozási számmal jelölt kondenzátor. A 10 hőcserélő lényegében egyetlen 14 lemezből van kialakítva, amely hullámalakban van meghaj­lítva és amelynek hullámvölgyeibe egy-egy 16 terelő lemez nyúl. A 16 terelőlemezek másik vége az áramló közegeket vezető egy-egy 18, illetőleg 20 járat falához csatlakozik. Ali főző és a 12 kondenzátor csőkötegeit 24 lemez választja el egymástól. Látható, hogy a közegvezető járatokat határoló térelválasztó elemek (lemezek) élükre vannak állítva (2. ábra), tehát végeiken egy-egy közös 26, illetőleg 28 zárólappal zárhatók le. A 26, 28 5 zárólapokat az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén a találmány értelmében a közegvezető 18 és 20 járatokat határoló térelválasztó elemek, például a 14, 16 lemezek éleit befogadó öntvények alkotják. 10 Az öntvény anyagaként például műanyag öntő­gyantát vagy olvadt fémet alkalmazhatunk. A beöntött folyadék megszilárdulását például mű­anyag öntőgyanta esetén a hőmérséklet emelésével, fémek öntésekor a hőmérséklet csökkentésével, sőt, 15 például hidegen kötő gyanta esetén egyszerű vára­kozással váltjuk ki. Az edény, amelyben az öntést foganatosítjuk, e példakénti kiviteli alak esetén mintegy az öntő­minta szerepét tölti be. Az öntvény megszilárdulása 20 (dermedése, illetőleg kötése) után leválasztjuk és esetleg újból fölhasználjuk. Az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén természetesen olyan öntőanyagot kell választani, amely önmagában is alkalmas a zárólapok szere-25 pének betöltésére. A térelválasztó elemekés a zárólapok között a kötést például úgy biztosíthatjuk, hogy az öntvény dermedése, illetőleg kötése után a térelválasztó elemeket kiemeljük, megfelelő ragasztó anyaggal 30 bekenjük, majd az öntvényben kialakult résekbe visszatoljuk. A térelválasztó elemeket könnyen kiemelhetjük, ha felületüket éleik közelében öntés előtt formaleválasztó anyaggal, például szilikon­zsírral vonjuk be. Kötés után a ragasztószer a 35 térelválasztó elemek és a zárólapok szerepét betöltő öntvények között tartós kapcsolatot létesít. A 3. és 4. ábra szerinti példakénti kiviteli alak abban különbözik az előzőtől, hogy a zárólapok szerepét nemcsak a 26, 28 öntvények töltik be, 40 hanem ebben 30, 32 burkoló lapoknak is szerepük van. A hőcserélő felületet az előbbi példakénti kiviteli alakhoz hasonlóan egyetlen 14 lemez alkotja, amelynek völgyeibe itt is 16 terelő lemezek nyúlnak. E példakénti kiviteli alak esetén 45 különösen jól látható, hogy a hőcserében résztvevő közegek vezetését a sok forgácsoló munkát és egyedi hegesztést igénylő ismert megoldásokkal ellentétben viszonylag igen egyszerű eszközökkel biztosítottuk. Sőt, a találmány szerinti megoldás 50 lehetővé teszi, hogy a hőcserélő felületek között tetszés szerinti szűk réseket alkalmazzunk, ami hőtechnikai szempontból igen előnyös, az ismert technológiákkal viszont az említett okokból ki­folyólag nem valósítható meg. Általában megjegyez-55 hetjük, hogy az ismert technológiák a rajzon látható készülékek hőcserélő felületeinek kialakí­tására, illetőleg tömítésére gazdaságos megoldásban számba sem jöhetnek. Gyakorlatilag csak a talál­mánnyal vált lehetővé a keskeny résű lemezes 60 hőcserélő technológiailag egyszerű és gazdaságos előállítása. Fentiek alapján az is könnyen belátható, hogy a szögletes konstrukciós alak folytán nemcsak a szegény oldat-gazdagoldat 10 egység all főző és a 65 12 kondenzátor, hanem a találmány alapgondo-2

Next

/
Thumbnails
Contents