165991. lajstromszámú szabadalom • Vizes gyantakészítmény papirbevonáshoz

5 165991 1. táblázat 6 Latex jele Butadien részaránya súly% Karbonsavak részaránya súly% Sztirol részaránya súly% Átlagos szemcseméret, mikron „A" 32 4 64 0,10 „B" 37 4 59 0,10 „C" 37 4 59 0,25 „D" 32 4 64 0,25 A 2. táblázatban megadjuk az egyes példákban felhasznált bevonószerek szilárd komponenseinek súly%-át, továbbá az észlelt felhólyagzási indexet, száraz tépőszilárdságot, és az optikai adatokat. Az 1. és 8. példák a találmány szerinti bevonószer alkalmazására vonatkoznak, míg a fennmaradó példákat összehasonlítás céljából kö-20 A 2. és 9. példákban felhasznált „B" latexszel 25 kitűnő száraz tépőszilárdságú bevont papírokat készíthetünk, a papírok azonban nagymértékben hajlamosak felhólyagzásra, így rotációs ofszetnyomásra csak korlátozottan alkalmasak. Ha a latex arányát csökkentjük, még mindig megfelelő 30 száraz tépőszilárdság-értéket kapunk, azonban a felhólyagzási index nem megfelelő (lásd a 3. és 10. példát). , A „C" latexszel - amely a ,*B" latexben 35 felhasználttal kémiailag azonos, azonban nagyobb szemcseméretű polimert tartalmaz - bevont papírok (4. és 11. példa) esetén a száraz tépőszilárdság nagymértékben csökken, ezért a megfelelő száraz tépőszilárdság biztosítása érdekében 40 lényegesen több bevonószert kell felhasználnunk (lásd az 5. és 12. példát). Ezekben az esetekben azonban fokozódik a gyártás költsége, és rosszabb optikai tulajdonságokkal (fehérség, felületi fény) rendelkező papírokhoz jutunk. 45 A „D" latex felhasználásával - amely kevés butadiént tartalmaz, és a szemcseméret nagy — igen kis száraz tépőszilárdsággal rendelkező papírokat kapunk (lásd a 6. és 13. példát). Megfelelő 50 száraz tépőszilárdsággal rendelkező papírokhoz e latexek felhasználásával csak akkor jutunk, ha a kötőanyag arányát növeljük, az ilyen papírok azonban költségesebbek, és rosszabb optikai jellemzőkkel rendelkeznek (lásd a 7. és 14. példát). A találmány szerinti kompozíciókban felhasznált „A" latex kopolimer-komponensének szemcsemérete azonos a „B" latexben felhasználtéval, azonban kevesebb butadiént tartalmaz a polimer. Az „A" latex felhasználásával (lásd az 1. és 8. példát) olyan bevont papírokat kapunk, amelyek felhólyagzásra csak kevéssé hajlamosak, ugyanakkor megfelelő száraz tépőszilárdsággal és jó optikai sajátságokkal rendelkeznek. A 2. táblázat a szabadalmi igénypontok után található. Szabadalmi igénypontok: 1. Butadién-karboxilezett sztirol kopolimer-tartámú filmképző latexet tartalmazó, papír bevonására alkalmas vizes gyantakészítmény, azzal jellemezve, hogy az ismert komponensek mellett olyan filmképző latexet tartalmaz, amelyben a kopolimer-szemcsék 30-34 súly% butadiénből, 2-10súly% etilénszerűen telítetlen karbonsavból és 56-68 súly% sztirolból állnak, és a kopolimerszemcsék átmérője legföljebb 0,18 mikron. 2. Az 1. igénypont szerinti készítmény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kopolimerszemcsék 3-6súly% karbonsavat tartalmaznak. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti készítmény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kopolimerszemcsék karbonsavként akrilsavat, itakonsavat vagy fumársavat tartalmaznak. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 766012 - Zrínyi Nyomda 3