165984. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémek és fémötvözetek fúrásához alkalmas csigafúró élezésére

3 165984 4 részéhez (a lélekhez) tartozó, sugárirányban kifelé terjedő harmadik felületet alakítunk ki, melynek során a bordáknak a köszörülés első és harmadik síkjában kialakított lapjai vagy felületei a csúcs gúla alakját határolják, melynek a legnagyobb szöget bezáró felületrészei a középrész (mag) szakaszában a negatív homlokszöget eredményező vágóéleket alkotják. A gúla hegyesszögű élei negatív homlokszögű forgácsolást végeznek, de a forgács feltorlódásából származó erőt kiküszöböljük. Minthogy a csigafúró középrésze (lelke) forgácsolás céljaira van kialakítva, így minden hátrány nélkül vastagabb (erősebb) kivitelben készíthető, aminek következtében gyorsabb és ennek ellenére pontosabb fúrás végezhető, kisebb fajlagos energia-felhasználással és a kopás csökkentésével. A találmány további jellemzőit az alábbiakban ismertetjük részletesebben a példaképpeni kiviteli alakot szemléltető rajz kapcsán. A rajzon az 1. ábra a találmány szerint élezett fúrócsúcs nézete a csúcs felől tekintve, a 2. ábra a fúrónak az oldalnézete. A 3. ábra perspektivikusan és vázlatosan, köszörűből és a csigafúró beállítására szolgáló szerelvényből álló berendezést szemléltet, mely alkalmas a találmány szerinti élezés végrehajtására. A 4. és 5. ábra vázlatosan elöl- és oldalnézetben három köszörűvel működő élező berendezést szemléltet. Amint azt az 1. és 2. ábra szemlélteti, a példaképpen két 3 és 3' bordával és ezeken megfelelő vágóéllel kiképzett 2 csigafúró 1 csúcsának kialakításához az élezést a csúcs egy vágóélének létrehozásához három síkban való köszörüléssel végezzük, melynek során a szimmetrikus vágóéleket a csigafúró 180°-os szögben való elfordításával kapjuk. Az első köszörülési sík a 3 bordához tartozó homlokszöget adja és kialakítja a 4 lapot (fazettát). A második köszörülési síkban a 3 borda hátsó 5 lapját hozzuk létre a 4 lap mögött. A harmadik köszörülési sík a csigafúró középrészének (a „léleknek") a kerület felé sugárirányú elhatárolást ad és ennek során a 6 felületet alakítjuk ki. Az 5 lap síkja és a 6 felület ugyanabban a 7 egyenesben metszik a 4 lap síkját, ez az egyenes az A—Ai mértani tengelyen áthaladó síkban van és ez a 7 egyenes a csigafúró csúcsában végződik. Amikor a csigafúrót a fentiekben már említettek szerint 180°-kai elfordítjuk, köszörülés segítségével a három 4', 5', 6' lapot, ül. felületet kapjuk, melyek a 4, 5, ül. 6 részekkel szimmetrikusak. Létrejön továbbá a 7' egyenes, mely ugyanabban a (tengelyen átfektetett) síkban van, mint a 7 egyenes. A két szimmetrikus 3 és 3' borda 4, 6, ül. 4', 6' lapjai alkotják a gúla oldalait. A két borda 4 és 6', ül. a 6 és 4' lapjainak metszése alkotja a 8 és 8' éleket, melyek ugyanabban a tengelyen átmenő síkban vannak. A 4, 4' lapok és a 8, 8' élek metszéspontja alkotja a gúla csúcsát, mely egyben a csigafúró tengelyén létesített, a fúrót önműködően centrírozó csúcsot alkotja. A fentiekben tárgyalt, három síkban történő köszörülés edényszerű (üregesen kúpos) köszörűk segítségével történik. Az élezést lefejtés útján az edényszerű köszörű S homlokfelületével végezzük, ami kiküszöböli bármüyen torzulás képződését. Az élezés a találmány szerinti eljárás során, ismert élező berendezés felhasználásával történhet, amint azt a továbbiakban kiviteli példák kapcsán ismertetjük. 10 Az egyik példaképpeni kiviteli alak esetében, melynél a köszörűt vázlatosan a 3. ábra szemlélteti, csupán egy edényszerű 9 köszörűt alkalmazunk rögzített helyzetben, melynek vízszintes 10 forgástengelye van. Ennek a 9 köszörűnek a 11 15 munkafelületéhez tartozó függőleges sík a 13 fúrótartó 12 szerelvényének B—Bj vízszintes forgástengelyét foglalja magába. Ez a tengely egybeesik a 2 csigafúró csúcsához tartozó 7 egyenessel. A szerelvényt tartó 14 asztal ide-oda moz-20 gatható az f és f1

nyilak irányában. A 12 szerelvénynek a B-Bj tengely körüli elfordításával, tehát különböző helyzetek beállításával létesíthetők a fentiekben már említett 4, 5 és 6 lapok, ül. felületek, maga a 13 fúrótartó 25 pedig a 12 szerelvény 15 tengelye körül forgatható és így a csúcs szöge állítható be. A 14 asztalon az ide-oda mozgás szabályozására kialakított ütköző (a rajz külön nem szemlélteti) lehetővé teszi a középrész szakaszában a 6 lap 30 hosszának beállítását. A 2 csigafúró A—A! tengelye és a fúrótartó C—Cj forgástengelye a 12 szerelvény B—Bj forgástengelyének I pontjában metszik egymást. A köszörülés függőleges síkjában elhelyezett, 35 párhuzamos barázdákkal kiképzett és szög alatt beállítható 16 ütköző lehetővé teszi a csigafúrónak a köszörülés előtt választott helyzetbe való fordítását (az indexelést) oly módon, hogy a vágóélt az élezés után vízszintes helyzetbe vezesse vissza. A 40 17 keményfémcsúcs (gyémánt) lehetővé teszi a kopott 9 köszörű szabályozását. A leírt berendezés és eljárás alkalmazható minden olyan köszörűberendezésnél, mely két egymásra merőleges irányban való ide-oda mozgásra 45 alkalmas, éspedig az egyik mozgás a köszörű előtt a munka elvégzésére, a másik pedig a köszörű előtolásának szabályozására alkalmas. Amennyiben a csigafúrók élezését folyamatosan, (sorozatban) kívánjuk végezni, úgy előnyösen az 50 eljárást három köszörűvel ellátott köszörűberendezéssel kapcsolatban alkalmazzuk, melyet a 4. és 5. ábra példaképpen szemléltet és mely lehetővé teszi a csigafúró egyszerűbb élezését. Az ilyen célra használható köszörűberendezésnek 55 három 18, 19 és 20 köszörűje van a közös, rögzített, hengeres 21 ágyon és azon minden egyes köszörű különböző szög alatt beállítható a három kívánt köszörülési síknak megfelelően. így példaképpen a 18 köszörű alkalmazásával a 4 lapot 60 alakítjuk ki, míg a 19 és 20 köszörűk, melyeknek csupán a mértani forgástengelyét mutatja az 5. ábra, a csigafúró-csúcs 5 és 6 lapjainak, ill. felületeinek kialakítására alkalmasak. A három köszörű forgástengelyei abban a pontban metszik a 65 21 ágy B'-B'! tengelyét, ahol a 18, 19 és 20 2