165970. lajstromszámú szabadalom • Oktatóberendezés nyelvoktatáshoz

13 165970 14 szünetvezérlőt az első állásba hozta. A 29 kapcsoló ennek a tárcsás kapcsolónak egyik tárcsája, és ebből következik, hogy 62 kapcsoló a 21 lámpa minden lámpaáramkörével össze van kötve, amely lámpát a mágnesszalag kilencedik sávján felvett 5 jelek vezérelnek. Mivel ez a kapcsoló az 54 relé második érintkezőpárja, a 21 lámpa lámpaáramköre csak a 16 hangvisszaadóban hallható „Am Montag" szókapcsolat lejátszása idején lesz zárva. Ezen szókapcsolat ritmusának visszaadásakor 21 lámpa 10 először röviden aztán hosszan villan fel. Mivel a szünetvezérlő ezen állásában 60, 61, 63 érintkezők hatástalanok, 21 lámpa a szünetekben nem világít. Tételezzük fel továbbá, hogy a ciklikusan ismétlődő „Am Montag" szókapcsolatok közti szü- 15 netekben a tanuló a szövegrészt hangosan ismétli, és kiejtését össze akarja hasonlítani a felvétel készítőjének kiejtésével. Ehhez csak a világító 83 nyomógombok egyikét kell megnyomnia. (7. ábra). Tételezzük fel, hogy a tanuló a második hang- 20 rögzítő készülék első hangföljegyző- és visszaadó csatornájának nyomógombját nyomta meg, azaz a 67, 68, 69 érintkezőket kapcsoló nyomógombokat (6. ábra) kapcsolta be. 67. érintkezők zárt állapotban összekötik a 16 hangvisszaadót és 18 25 mikrofont az első felvevő-visszaadó csatornával. Emellett 68 érintkezők megszakítják az összes 71 lámpa áramkörét, azaz az érintett csoport minden tanulóasztalán elalszik az első nyomógomb lámpája. Emellett 69 érintkezők a csoport többi asztalában 30 a mechanikus blokkoló 70 egységeket kiváltják, ami által ezek a nyomógombok ezeken a tanulóasztalokon nem csak kialszanak, hanem mechanikusan blokkolódnak is. 35 Ha a tanuló a „saját hang feljegyzése és visszaadása" üzemmódot akarja használni, míg a fülhallgatójára a fő hangrögzítőről anyanyelvű szöveg jut, nincs lehetősége az idejét kihasználatlanul hagyni, mert a 15 szelektor az anyanyelvnek 40 megfelelő állásban bütykös 65 megszakító 79, 80 81 érintkezői segítségével a tanulóasztal minden nyomógombját blokkolja. Ha a tanuló a „saját hang feljegyzése és 45 visszaadása" üzemmódot akarja használni, míg fülhallgatójára a fő hangrögzítőről egyszerűsítés nélküli szöveg jut, amely alig alkalmas a kiejtést elemző munkára, akkor annak valószínűsége, hogy az asztalán 83 nyomógombok egyike világítani fog, 50 sokkal kisebb, mint abban az esetben, ha használja a szünetvezérlőt, mert a szünetvezérlő nulla állásánál bütykös 51 és 65 megszakítók, amelyek ebben az asztalban nyomógombok felét blokkolták, megszüntetik a blokkolást. 55 Ha szükséges, a tanár a 65 megszakítóval a 79, 80, 81 érintkezők egy részét blokkolni tudja. Az 1 hangrögzítő készülék mágnesszalagjának ötödik és hetedik sávján egy sor esetben célszerűen 60 nem az idegen szöveg anyanyelvű fordítása, hanem például ugyanazok a szövegek vannak, mint a második és negyedik sávon, de diktálási tempóban. Ilyen esetekben 15 szelektor a beszéd ütemét szabályozza. 65 Egy sor esetben a 15 szelektor célszerűen csak a grafikus illusztrációt választja ki. Ezekben az esetekben a 15 szelektor tengelyével mozgatott 47 fejekre (5. ábra) megfelelő formájú kivágásokkal ellátott átlátszatlan tárcsákat kell feltűzni. Az írásos fordítást létrehozó egység rajzok automatikus összerakására is használható, amelyek az összerakott beszéd tartalmát illusztrálják. Egy sor esetben a mágnesszalag ötödik, hatodik, hetedik sávján célszerűen a második, harmadik és negyedik sávon levő szöveget rögzítjük, de néhány másodperc eltolással, és más beszélő előadásában (például a második, harmadik, negyedik sávon férfihang, az ötödik, hatodik, hetedik sávon ugyanaz a szöveg női hangon előadva, néhány másodperccel eltolva van felvéve.) Ha emellett a szünetvezérlőt olyan állásba állítjuk, amelyben az utasításoknak nem több, mint a felét engedi át és a 14 szelektort olyan állásba állítjuk, amelyben a 16 hangvisszaadóval mindkét 13 és 14 beszédvezérlőt egyidejűleg összeköti, úgy a tanuló fejhallgatójában az általa kiválasztott szókapcsolat kétszeresen ismétlődik, méghozzá egyszer nő, aztán férfi előadásában. A bütykös 50 megszakító a második beszédvezérlő kimenőköreit a szünetvezérlő olyan állásaiban nyitja, amelyekben a két beszélő hangja egyszerre nem hallgatható (azaz, ha a szünetek túl rövidek). Ha a 15 szelektor olyan állásban van, amelyben mindkét beszédvezérlőt az akusztikus hangvisszaadóra köti, úgy bütykös 64 megszakító érintkezői nyitnak. Azokban az esetekben, amelyekben a fent említett üzemmódot nem szükséges alkalmazni, a program váltásánál, azaz a hangrögzítő mágnesszalagjának és a grafikus információ hordozójának cseréjénél a tanulóasztalokban a bütykös 64 megszakítót a 66 billenőkapcsoló lesöntöli. A váltható audiovizuális lépések száma (a szünetvezérlővel és 15 szelektorral képezhető módosításokat nem tekintve) a leírt példában 243. Ha tizenegysávos mágnesszalag helyett például húszsávos (N = 6) szalagot használunk, ahol a tárcsáskapcsolók száma legalább hárommal növelhető, (N = 8) mint ezt a 7. ábra mutatja, ahol a tanulóasztalon két pár 41 forgatógomb van a tárcsáskapcsolók működtetésére, akkor a váltható audiovizuális lépések száma már több millió, amellett a tetszőlegesen megválasztott lépések hozzáférési ideje a több egyidőben használt 3 tanulóasztalon nem nő, azaz néhány másodperc nagyságrendű marad. Az audiovizuális információ cseréje csak néhány percet vesz igénybe. A 3 tanulóasztalok megfelelően nagy száma esetén a berendezés egy tanulóhelyre vonatkoztatott költsége gyakorlatilag a tanulóasztal ára. A tanulóasztal olcsóbb, mint a jelenleg alkalmazott egyedi rendeltetésű hangrögzítők. A berendezés oktatási lehetősegei viszont összehasonlíthatatlanul nagyobbak, mint ezeké a hangrögzítőké. 7