165921. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szenzibilizált fényképészeti ezüsthalogenid-emulziók érzékenységének stabilitás-növelésére
5 165921 6 összes ismert szenzibilizátort messze felülmúlják. A találmány szerinti színezékek a velük szenzibilizált rétegek stabilitása szempontjából is felülmúlják az ismert színezékeket. Kiváltképpen megnyilvánul ez a szenzibilizált anyagoknak 5 trópusi körülmények között, tehát magas hőmérsékleten és nedves levegőn végzett tárolása esetében. Megállapíthatjuk tehát, hogy a fényképészeti ezüsthalogenid-emulziók spektrális szenzibilizálá- io sához félig savasán szubsztituált benzimidokarbocianinbetainokat alkalmazva, azok a szenzibilizálás stabilitásával -kiváltképpen az infra-tartomány szenzibilizálásánál-, egyszerű előállításukkal, jó kimoshatóságukkal és emellett mégis 15 jó diffúzióállóságukkal meglepően előnyösnek bizonyulnak. A találmány szerinti eljárás kiviteli módját közelebbről az alábbi példák szemléltetik. 1. példa: 1 kg ezüstkloridbromid-emulziót 60 mg (II) képletű színezékkel 500-600 nm tartományban 25 spektrálisan szenzibilizálunk. A (II) képletű színezéket a következőképpen állítjuk elő: 0,1 mól l-etil-2-metil-5-nitril-benzimidazolt és 30 0,1 mól 1,4-butánszultont 3 órán 120C°-on melegítünk. Ezt követően a kvaternér só-betaint acetonnal 30 percen át visszafolyató hűtő alatt forraljuk, majd leszívatjuk és acetonnal mossuk. A hozam az elméletinek 90%-a. Op. = 292 C°. 35 0,01 mól fenti kvaternér só-betaint 20 ml dimetilszulfoxidban feloldunk és 50 ml piridinben oldott 0,01 mól l,3-dietil-2-03-feniliminoetilidén)-5-nitril-benzimidazolint, majd 1 ml ecetsavanhid- 40 ridet adunk hozzá és az elegyet 2 percig forraljuk. A színezéket éterrel kicsapjuk, leszívatjuk, mossuk és metanolból átkristályosítjuk. A hozam az elméletinek 60%-a, Xmax (metanolban): 518 nm. 45 Az így előállított színezék diffúzióállósága 100%-al jobb mint a (Vl)képletű színezéké, és a szenzibilizált érzékenység stabilitása 12 g l-(3'- s z u 1 f o - 4' - f e n o xifenil)-3-sztearoilamino-pirazolon-5 hozzáadása mellett 100%-al nagyobb, mint a 50 megfelelő semlegesen szubsztituált (V) képletű vegyület ekvimolekuláris mennyiségét alkalmazva, és 150-szer nagyobb, mint ami a megfelelő, savasán szubsztituált (VI) képletű vegyülettel elérhető. 55 A színes komponenst tartalmazó fényképészeti anyag trópusi körülmények között végzett tárolásánál az új színezékkel elért stabilitás a (VI) képletű színezékénél 30%-kal, az (V) képletű színezékénél pedig 130%-kal jobbnak mutatkozott. 60 A szenzibilizált érzékenység csökkenését az idő függvényében vizsgálva (Quetschfestigkeit) az a (VI) színezékénél 60%-kal, az (V) színezékénél 150%-kal jobbnak bizonyult. 65 10 g 5"-oktadeciloxi-izoftaloil-bisz-[3-amino-l-(3 '-szulfo-4' -fenoxifenil)-pirazolon-5 ] jelenlétében a szenzibilizált érzékenység stabilitása a találmány szerinti színezéket használva 50%-al nagyobb mint a megfelelő semlegesen szubsztituált (V) képletű színezék ekvimolekuláris mennyiségét alkalmazva, és 90%-al nagyobb, mint ami a megfelelő, kétszer savasán szubsztituált (VI) képletű színezékkel végzett szenzibilizálásnál elérhető. 2. példa: 1 kg ezüstbromidjodid-emulziót 60 mg (III) képletű színezékkel 500—600 nm tartományban spektrálisan szenzibilizálunk. A (III) képletű színezék előállítását a következőképpen végezzük: 0,05-mól l-etil-2-metil-5,6-diklór-benzimidazolt 0,05 mól 1,4-butánszultonnal 4 órán át 120 C°-on melegítünk. A reakcióelegy lehűtése után a kapott kvaternér sót acetonnal kiforraljuk. A hozam az elméletinek 95%-a, op. = 280 C°. A fenti kvaternér só 0,002 mólnyi mennyiségét 6 ml dimetilszulfoxidban feloldjuk és 10 ml piridinben oldott 0,002 mól 1,3-dietil-2-(0-feniliminoetilidén)-5,6-diklór-benzimidazolint, majd 0,2 ml ecetsavanhidridet adunk hozzá és 2 percig forraljuk. A színezéket éterrel kicsapjuk, metanol-éter keverékével mossuk és metanolból átkristályosítjuk. A hozam az elméletinek 50%-a, \max (metanolban): 518 nm. Az így kapott színezék diffúzióállósága 700%-al nagyobb mint a (VIII) képletű színezéké és a 4-(4 -hidroxi-3'-halogénfenilazo)-pirazolon sorba tartozó maszkoló komponens és 10 g l-(3'-szulfo-4'-fenoxifenil)-3-sztearoilamino-pirazolon-5 hozzáadása mellett a szenzibilizált tartomány érzékenységének stabilitása 60%-al nagyobb, mint ami a megfelelő, kétszer savasán szubsztituált (VIII) képletű színezék vagy a megfelelő, semlegesen szubsztituált (VII) képletű színezék ekvimolekuláris mennyiségeit alkalmazva elérhető. 3. példa: 1 kg ezüstkloridbromid-emulziót 60 mg (IV) képletű színezékkel 500—600 nm tartományban spektrálisan szenzibilizálunk. A (IV) képletű színezék előállítását a következőképpen végezzük: 0,1 mól l-etil-2-metil-5-karbetoxi-benzimidazolt és 0,1 mól 1,3-propánszultont 4 órán át 120C°-on melegítünk, majd a reakcióelegyet 60C°-ra lehűtjük és kevés acetonból a kvaternersó-betaint kikristályosítjuk. Az így kapott terméket leszívatjuk és acetonnal mossuk. A hozam az elméletinek 70%-a. O.p. = 272 C°. A kapott kvaternérsó-betain 0,01 mól mennyiségét 10 ml dimetilszulfoxidban oldjuk és az oldathoz 25 ml piridinben oldott 0,01 mól 1,3-dietil-2-(/3-feniliminoetilidén) -5-karbetoxi-benz-3
