165915. lajstromszámú szabadalom • Hővillamos gyújtószerkezet fénycsővekhez

5 165915 6 vége 2 mikrokapcsoló 3 működtető gombja felé halad, míg csupán környezeti felmelegedés esetén a bimetál végének elmozdulását a kompenzáló lemez ellenkező irányú mozgása kompenzálja. Maga a 2 mikrokapcsoló a 8 tartórészre van erősítve 6 csavar vagy szegecs révén, míg 7 állítókar lehetővé teszi, hogy a 2 mikrokapcsoló 3 működtető gombját a bimetál végével való érintkezés érdekében megfelelően beállíthassuk. Az I bimetál vége és a 3 működtető gomb között II szigetelőlemez van, amelynek anyaga például a 10 szigetelőtuskó anyagával azonos. A 2. ábrán látjuk a 7 állítókart, amelynek segítségével az 1 bimetál és a 3 működtető gomb közötti távolságot lehet beállítani. A 7 állítókar kiképezhető például a 8 „tartórész nyelveként i?. Az la. ábrán a hő hatására érzékeny elemeknek a szerkezeti elrendezésben elfoglalt helyét látjuk. A 4 kompenzáló lemez azért van felszerelve, hogy üzemi hőmérséklet mellett az 1 bimetál egyidejűleg egyszerre feküdjék fel a 4 kompenzáló lemezre és a 3 működtető gombra. A 10 szigetelőtuskót akár az 1 bimetálra, akár a 4 kompenzáló lemezre lehet felerősíteni. A 11 szigetelőlemez az 1 bimetált szigeteli el a 3 működtető gombtól. A 3. és 3a. ábra szerinti kiviteli alakoknál a 4 kompenzáló lemez úgy van kiképezve, hogy egyik szabad vége a 3 működtető gombbal létesít kapcsolatot, míg másik szabad vége az 1 bimetálhoz van erősítve. Az 1 bimetál a 10 szigetelőlemez révén van az 5 rögzítőszerelvényhez erősítve. A bimetál és a kompenzáló lemez között 11 szigetelőlemez van elhelyezve, amely ugyanúgy lehet ragasztva, mint szegecselve, vagyis a felerősítés módja közömbös. A 4c. ábrán a bimetál egyik kiviteli alakját látjuk. E kiviteli alakot, mint szerkezeti egységet 14 hivatkozási számmá jelöltük meg. Ezt a bimetált két 15 lemez alkotja, amelyek egymástól csillámlemezekkel vannak elszigetelve: e csillámlemezek között 16 fűtőelem van elhelyezve, amely a bimetál két 9a és 9b csatlakozópontjához van forrasztva úgy, hogy a forrasztások a két, egymást fedő lemezzel kötik össze a fűtőelemet. A 16 fűtőelem ellenállása a szükséges fűtőhatásnak megfelelően úgy van megválasztva, hogy a fűtőelem ellenállása legalább akkora legyen, hogy a két lemezből álló bimetál kihajlása az előnyösen a 3 mikrokapcsolóban lévő pillanathatású érintkezők megfelelő működtetését tegye lehetővé. A találmány szerinti megoldásban alkalmazható bimetál kivitele nincs korlátozva az egyszerű, kettős lemezből álló megoldásra, — amint azt az 1., la., 3. és 3a. ábrákon bemutattuk -, vagy akár egy olyan bimetál megoldásra, mint amilyent a 4c. ábrán láthatunk, Az 1 bimetálnak a 4a. ábrán látható alakja is lehet. Ez esetben az 1 bimetál la része érintkezik a 3 működtető gombbal. Lehet a bimetál spirál alakú is, amint ezt a 4b. ábrán mutatjuk be, ahol a 11 szigetelőlemezt is láthatjuk, amely a működtető gombra felfekszik. A megszakító mikrokapcsoló érintkezőit, amelyekhez az 1., la., 3. és 3a. ábrákon szemléltetett 12 és 13 kivezetések vannak csatlakoztatva, működtető szerv, pl. a 3 működtető gomb 5 vezérli. Az 5. ábrán látható további kiviteli alak annyiban különbözik az előzőektől, hogy a 4 kompenzáló lemez az 1 bimetáltól külön van elhelyezve, és közvetlenül a mikrokapcsolót moz-10 dítja el. A mikrokapcsoló úgy van felszerelve, hogy egy rögzített tengely körül elforduló mozgást tud végezni. A rajzon ábrázolt kiviteli példában a 4 kompenzáló lemezt alkotó bimetál elmozdíthatja a 2 mikrokapcsolót, amely szabadon 15 mozog 6a tengely körül. Az 1 bimetál a 3 működtető gombra hat, valahányszor az 1 bimetál hőmérsékletváltozás következtében helyzetét változtatja. A mikrokapcsoló 6a tengelye, a 4 kompenzáló lemez és az 5 rögzítőszerelvény pl. a 20 2. ábra szerinti 8 tartórészre van rögzítve. így a mikrokapcsoló és a működtető gomb mozgását — mely mozgások az 1 bimetál jjjetve a 4 kompenzáló lemez hatására történnek— semmi sem akadályozza. 25

A 6—8. ábrákon példaképpeni kiviteli alakban láthatjuk a találmány szerinti gyújtószerkezet beiktatását egy olyan áramkörbe, amely 17 fénycső begyújtására szolgál. A 9. ábrán szemléltetett diagram a bimetál ama pontjának 30 normális körülmények között megtett útját szemlélteti, amely ponton az a működtető gombbal érintkezik. E mozgás viszont a hőmérséklet változásának a függvénye. így a találmány szerinti megoldásnak megfelelő gyújtószerkezet működését 35 a diagrammon követni tudjuk. A 12 és 13 kivezetésekhez csatlakoztatott pillanathatású érintkezők (8. ábra) a katód előmelegítésére szolgáló áramköri elrendezésben a 17 fénycsővel párhuzamosan vannak kapcsolva. A hőre táguló 40 elemet vagy szálat — akár kompenzálva van, akár nincs — az 1 bimetál jelenti. Ebből látható, hogy attól kezdve, hogy váltakozó feszültség a 18 és 19 kapcsokon a 17 fénycső előmelegítését végző áramkörbe jut, az 1 bimetál is feszültség alá 45 kerül, vagy közvetlenül, vagy pedig 20 szekundér tekercs közvetítésével (lásd a 6. ábrát). A 7. ábrán látható esetben a 20 szekundér tekercs sorba van kapcsolva a 21 tekerccsel. Amikor pedig a pillanathatású érintkezők az 1 bimetál 50 hatására szétkapcc álnak, a 21 tekercs a 17 fénycső elektródáit túlfeszültség alá helyezi, igy a fénycső meggyullad, ha az elektródák már fel vannak fűtve. A 9. ábrán látható diagramban az F absz-55 cisszán az 1 bimetál által kifejtett erő, a C ordinátán a működtető gomb által megtett elmozdulás van feltüntetve, az összefüggést a 22 és 23 görbék jelölik. A 24 és 25 görbék jelölik a bimetálnak a 3 működtető gombbal együtt 60 történő elmozdulását, mégpedig a Celsius fokokban mért hőmérséklet függvényében, mivel a T abszcisszán e hőmérsékletértékek vannak felvive. A 26—30 görbék az 1 bimetál hőmérsékletének változását jelölik a ' t idő függvényében. A 65 bemutatott példában az OC tengelyre felvitt 3