165912. lajstromszámú szabadalom • Eljárás triazolobenzoxazol és triazolobenzotiazol vegyületek előállítására és azokat hatóanyagként tartalmazó növényi kórokozó ellenes készítmény

IS 165912 16 ségek megnatarozása annak a képességnek az alapján történik, mellyel az említett anyagok megkönnyítik a koncentrált vegyületnek a folyé­kony hordozóban való diszperzióját, a kívánt permetező készítmények előállítása céljából. 5 Hasonlóan, a triazolobenzoxazol és triazolo­benzotiazol vegyületek alkalmas, vízzel nem elegyedő szerves folyadékkal és felületaktív disz­pergáló szerrel is elegyíthetők emuigeálható kon­centrált készítmények előállítására, melyek vízzel 10 és olajjal tovább hígíthatok és olaj-víz emulzióból álló permetező elegyeket képeznek. Ilyen ké­szítményekben a vivőanyag vizes emulzió, azaz vízzel nem elegyedő oldószer, emulgeátor és víz keveréke. E készítményekben felhasználható elő- 15 nyös diszpergáló szerek olajban oldódnak és közéjük tartoznak a nem-ionos emulgeátorok, mint például alkilénoxidok szervetlen savakkal képezett kondenzációs termékei, szorbitán-észterek polioxietilén származékai, komplex éteralkoholok 20 és hasonlók. A készítményekben alkalmazható szerves folyadékok közé tartoznak a petróleum­olajok és -párlatok, toluol, és szintetikus szerves olajok. A felületaktív diszpergáló anyagokat általában folyékony készítményekben alkalmazzuk, 25 a diszpergáló reagens és az aktív vegyület együttes súlyának 0,1-20,0%-ában. A találmány szerint a triazolobenzoxazol és triazolobenzotiazol vegyületeket, vagy az őket tartalmazó készítményeket az elpusztítandó kór- 30 okozókra vagy azok előfordulási helyére irányítjuk bármilyen alkalmas formában, például kézi po­rozókkal vagy permetezőkkel. A növények föld­feletti részére történő alkalmazás megfelelően elvégezhető gépi porozókkal, permetelosztó csö- 35 vekkel, nagy-nyomású permetezőkkel és permetező porszórókkal. Nagyarányú műveleteknél porok, vagy kistérfogatú permetek repülőgépekről is alkalmazhatók. Triazolobenzoxazol és triazolo­benzotiazol vegyületek rizs-üszög elleni felhasz- 40 nálásánál speciális alkalmazási mód előnyös a sajátos termesztési körülmények miatt, melyek között a rizs nő. Ilyen speciális módszerek közé tartozik a felszíni víz alkalmazása, az átültetendő növények áztatásos kezelése, mag-kezelés és ha- 45 sonlók, más módszerek is ismeretesek a szak­mában jártasak előtt. A következő példák szemléltetik a triazolo­benzoxazol és triazolobenzotiazol vegyületek hasz­nosságát a növényi kórokozók elleni védekezés- 50 ben. 76-98. példa 55 A találmány szerint felhasználható különböző triazolobenzoxazol és triazolobenzotiazol vegyü­leteket kiértékeljük Colletotrichum lagenarium (antraknózis) elleni védőhatás szempontjából ubor­kán. Ezeket a kiértékeléseket a következő eljárás 60 szerint végezzük el: Minden próbához felszínén vermikulit-réteggel ellátott sterilizált talajt tartalmazó, 9 cm átmérőjű cserépbe elvetünk négy uborkamagot és szokásos üvegházi körülmények között tartjuk. A palán- 65 iákat kettőre ritkítjuk. Az elvetés után körülbelül 15 nap múlva a levélzetet bepermetezzük a vizsgálandó vegyülettel, száradni hagyjuk és azután permetezés útján beoltjuk Colletotrichum lage­narium konídiumok vizes szuszpenziójával. Minden triazolobenzoxazol vagy triazolo­benzotiazol vegyületet szokásos módszerekkel készí­tünk elő. Jellemzően a vegyületeket kevés szulfonált nem-ionos felületaktív reagens keveréket tartalmazó, meghatározott mennyiségű ciklohexanonban diszper­gáljuk, majd vízzel felhígítva olyan végső kezelő ké­szítményt kapunk, melyben a végső készítmény millió súlyrészére négyszáz súlyrész adott vegyület esik (=400ppm. koncentráció), ezenfelül 0,67% ciklo­hexanon és 0,03535% felületaktív keverék. A konídium-szuszpenzió elkészítéséhez a gom­bát petri-csészékben narancslé-agar táptalajon 24 C°-on 14 napig tenyésztjük. A lemezekre ezután desztillált vizet öntünk és felületüket lekaparjuk. Négy lemezről nyert vizes szuszpenziót fátyolszöveten átszűrünk, feltöltjük 50 ml tér­fogatra és felhasználjuk körülbelül 35 cserép növényének permetezésére. A növények beoltása után azokat nedves kamrába helyezzük 18C°-on 48 órára, majd onnan kivéve körülbelül 9 napig szokásos üveg­házi körülmények között tartjuk, majd kiérté­keljük az antraknózissal szembeni védőhatás szempontjából. Minden értékeléshez kontroll kísérletünk van, melyben ciklohexanont és a felületaktív keveréket tartalmazó vizes oldattal kezelünk azonos körül­mények között. A kiértékelés eredményét a következő táblá­zatban közöljük, melyben a következő betegség­osztályozási rendszert alkalmazzuk: 1 súlyos 2 ..... mérsékelten súlyos 3 mérsékelt 4 csekély 5 ..... betegség nélkül. A kontroll cserepekben egyöntetűen súlyos antraknózis-fertőzés figyelhető meg az uborka­növényeken. Nincs növényi mérgezettség, vagy csak csekély mértékben, kivéve az 5-metil-s­-triazolo(3,4-b)benzotiazollal kezelt és lényeges mérgezettséget mutató növényeket. 1. táblázat. Antraknózis-kontroll Vegyület neve Betegség­osztályozás 3-Pentil-s-triazolo(3,4-b> -benzotiazol 4+ 3-Trifluormetil-s-triazolo­-(3,4-b)benzotiazol 3-Klór-s-triazolo(3,4-b> -benzotiazol-9,9-dioxid s-Triazolo(3,4-b)benzotiazol­-3-tiol 5 4-4+ 3-Propil-s-triazolo(3,4-b> -benzotiazol 3-8

Next

/
Thumbnails
Contents