165899. lajstromszámú szabadalom • Növénynövekedést szabályozó szerek és eljárás a hatóanyag előállítására
3 165899 4 R3 olyan aüdlgyököt képvisel, amely alkoxi-, alkiltio-, fenil-, cikloalkil- vagy valamely heterociklusos gyökkel helyettesítve lehet, jelenthet továbbá cikloalkil-, cikloalkenü-, alkenil-, alkinilcsoportot, adott esetben alkil-, alkoxi-, alkiltiocsoporttal és/vagy halogénatommal egyszeresen vagy többszörösen helyettesített fenilgyököt, adott esetben alkil-, alkoxi-, alkiltio-csoporttal vagy halogénatommal egyszeresen vagy többszörösen helyettesített benzilgyököt. R2 hidrogénatomot képvisel vagy jelentése megegyezik R3 jelentésével, R 2 és R 3 azonban a szomszédos nitrogénatommal telített vagy telítetlen gyűrűrendszert is alkothat, R4 és Rg egymástól függetlenül alkilgyököket, továbbá halogénatommal, alkoxi-, alkanoiloxi-, aroiloxi-, ariloxi-, alkoxi-alkoxi-, alkeniloxi-, fenoxi-, cikloalkil-, alkiltio-csoporttal és/vagy alkoxikarbonil-csoporttal helyettesített alkilgyököket, valamint alkenil- vagy halogénalkenil-, alkinil-, cikloalkil-, cikloalkenÜ-csoportot, adott esetben ciano-, nitro-, alkil-, halogénalkil-, alkoxi-, alkiltio-, alkanoü- és/vagy alkoxikarbonil-csoporttal egyszeresen vagy többszörösen helyettesített fenilgyököket, továbbá adott esetben alkil-, alkoxi-csoporttal és/vagy halogénatommal egyszeresen vagy többszörösen helyettesített benzilgyököt jelent. Az R4 helyettesítő azonban -CO—Rg csoportot is képviselhet, ahol R8 valamely alkil-, alkenil- vagy alkinilgyököt, halogénalkil- vagy halogénalkenÜgyököt, fenilgyökkel helyettesített alkil- vagy alkenilgyököt jelent, mimellett a fenilgyök alkil-, alkoxi- és/vagy halogén-gyökkel helyettesítve lehet, továbbá alkoxialkil-, alkoxikarbonilalkil-, benzoalkil-csoportot, valamint cikloalkil-csoporttal helyettesített alkilgyököt vagy olyan fenilgyököt képvisel, amely utóbbi adott esetben halogénatommal, rövidszénláncú alkil- vagy alkoxi-csoporttal helyettesítve lehet és végük valamely 5- vagy 6-tagú heterociklusos gyököt jelent. Alkilgyökökön egyenes vagy elágazó szénláncú 1—18 szénatomos gyököket kell érteni. Ilyen gyökök például a metil-, etil-, n-propil-, izopropil-, n-butil-, szek.butil-, n-hexil-, n-oktil-, n-dodecil-, n-oktadecil- és hasonló gyökök. Különösen az 1-8 szénatomos egyenes vagy elágazó szénláncú alkilgyökök részesülnek előnyben és ezek alkotják valamely alkilgyök vagy fenilgyök alkoxi-, alkiltio-, valamint alkoxikarbonil-szubsztituensek alkurészét. Halogénalkil-gyökökként olyan 1—6 szénatomos alkilgyökök jönnek számításba, amelyek fluor-, klór- és/vagy brómatommal vannak helyettesítve, mint például a trifluormetil-, 2-klóretil-, 6-klórhexil- és hasonló gyökök. Alkenil-gyökökön 3—18 szénatomos egyenes vagy elágazóláncú gyököket értünk, ilyen gyökök például a propenil-, butenil-, oktenil-, decenil-, valamint a heptadecenil-gyökök. Ezek az alkenil-gyökök halogénatomokkal, így fluor-, klór-, bróm- és/vagy jódatommal egyszeresen vagy többszörösen helyettesítve lehetnek. Az alkeniloxi-gyökök alkenil-részét 3—6 szén• atomos alkenilgyökök alkotják. Az alkinil-gyökök előnyösen 3—8 szénatomot tartalmaznak egyenes láncban, így például a 2-propinil-, 2-butinil- vagy 5 3-hexinilgyökök jönnek tekintetbe. Cikloalkil- és cikloalkenil-gyökökön 3—12 szénatomos monovagy policiklusos gyököket kell érteni, ilyen gyökök például a ciklopropil-, ciklopentil-, ciklopentenil-, ciklohexil-, ciklohexenil-, bicikloheptil-10 és hasonló gyökök. Az (I) képletű 0-halogénetilszilánok különböző módon befolyásolják a földfeletti és földalatti növényrészek növekedését és melegvérűekkel szembeni toxicitásuk csekély. A hatóanyagok semmi-15 féle olyan morfológiai változást vagy károsodást nem okoznak, ami a növények pusztulásával járna. Ezek a vegyületek az erjedést nem akadályozzák. Hatásuk különbözik valamely herbicid szer és trágyázószer hatásától. A hatás 20 többnyire olyan eredményekben jelentkezik, amilyeneket etilénnek különböző növényekre való ráhatásánál tapasztalhatunk. Ismeretes, hogy a növény maga a különböző fejlődési állapotokban különböző mértékben etilént termel. Az etilén-25 termelés különösen a gyümölcsérés folyamán és a vegetációs szakasz végén a gyümölcs- és levélleválasztásnál jelentkezik. Mivel az érés, a gyümölcs- és levélleválasztás kémiai anyagokkal való befolyásolása a gyümölcs-, citrus-, ananász- és 30 gyapottermesztésnél nagy gazdasági jelentőséggel rendelkezik, ' olyan vegyületeket kerestek, amelyekkel ilyen fajta hatások elérhetők anélkül, hogy a növények bármilyen módon károsodnának. Időközben sok olyan anyag vált ismertté, ame-35 lyekkel ilyenféle, a növekedést befolyásoló hatások elérhetők, hatásmezejük azonban semmiképpen sem felel meg az etilén hatásmezejének. Olyan vegyületek, amelyek bizonyos körülmények között etilént választanak le, ismertek. 40 Ilyen vegyületeket az időjárási befolyások hatása alatt viszonylag bomlékonyak, mivel hidrolízisre hajlamosak vagy fitotoxikusak. A 68/1036 számú délafrikai szabadalmi leírásban /3-halogénetilfoszfonsav-származékok vannak leírva növénynövekedést 45 szabályozó hatóanyagokként. Ezek a vegyületek a növényen és a növényben etilénleadás közben bomlanak és így hatásukban és hatásszélességükben az etilénhez hasonlítanak. Csekély állandóságuk következtében azonban a foszfonsav-szár-50 mazékok a velük szemben támasztott követelményeknek nem tudnak megfelelni. Mivel ezek a vegyületek csak savanyú közegben, pontosabban 5-ös pH-tartomány alatt, állandóak, savak adagolása útján már a hatóanyagkoncentrátumokat 55 stabilizálni kell. Ez a savadalék a hatóanyagok alkalmazási területét -tekintettel a fitotoxikus hatásokra— erősen korlátozza. Ezenkívül ilyen érzékeny hatóanyagkoncentrátumok raktározása nehézségekkel jár együtt. 60 Ismeretesek továbbá halogénalkil-metil-szilánok, mint herbicid hatóanyagok a 3 390 976 és 3 390 977 számú USA szabadalmi leírásokból, továbbá a J. Med. Chem. 9, 949 (1966) folyóiratból J. K. Leasure és munkatársai. J. K. 65 Leasure és munkatársai |3-klóretilmetil-dimetoxi-2
