165882. lajstromszámú szabadalom • 1-acil-3-amino-szulfonil-2-imino-benzimidazolin- származékokat tartalmazó fungicid szerek valamint eljárás a hatóanyagok előállítására

3 165882 4 suk nem csak protektiv, hanem főleg kurativ és szisztémikus természetű. A találmány szerinti anyagok tehát értékesen gazdagítják a technikát. Ha a kiindulási anyagként 2-amino-l-dimetil-ami­no-szulfonil-benzimidazolt és propionsavkloridot al- 5 kalmaznnk, a reakciót az A) reakcióvázlattal írhatjuk le. Ha kiindulási anyagként 2-amino-1-dimetil-ami­no-szulfonil-benzimidazolt és piroszénsav-dimetilész­tert alkalmazunk, a reakciót a B) reakcióvázlattal io írhatjuk le. A kiindulási anyagként alkalmazható 1-amino­-szulfonil-2-amino-benzimidazol-származékokat a (II) általános képlettel határozza meg. A (II) általános képletben X előnyösen klór-, bróm-, fluor- vagy 15 jódatomot, metil-, etil-, izopropil-, n-butil-, metoxi-, etoxi- és izopropoxicsoport. n jelentése előnyösen 0 vagy 1. R és R' egymástól függetlenül előnyösen metil-, etil-, n-propilcsoportot jelent, R és R' a nitrogénatommal együtt előnyösen morfolinógyűrűt 20 képeznek. A kiindulási anyagként alkalmazható 1-amino­-szulfonil-2-amino-benzimidazolok példáiként az alábbiakat soroljuk fel: 25 2-amino-1 -dimetil-amino-szulfonil-benzimidazol 2-amino-1 -dietil-amino-szulfonil-benzimidazol 2-amino-1 -morfolino-szulfonil-benzimidazol 2-amino- 5-klór-1 -dimetil-amino-szulfonil--benzimidazol 30 2-amino-5-metil-l-dimetil-amino-szulfonil­-benzimidazol 2-amino-5-n-butil-1 -dimetil-amino-szulfonil­-benzimidazol 2-amino-5-metoxi-l-dimetil-amino-szulfonil- 35 -benzimidazol 2-amino- 5-izopropoxi-1 -dimetil-amino­-szulfonil-benzimidazol 2-amino-5-klór-l-dietil-amino-szuífonil--benzimidazol 40 2-amino-5-n-butil-1 -morfolino-szulfonil­-benzimidazol > A kiindulási anyagként alkalmazható 1-amino­-szulfonil-2-amino-benzimidazolokat úgy állíthatjuk 45 elő, hogy alkalmas oldószerben, például kloroform­ban 2-amino-bemzimidazol-származékokat szulf­amidsav-kloridokkal reagáltatunk. Ez az eljárás a P220 60 10-2 alapszámú német szabadalmi bejelentésünk és az annak megfelelő BA-2865 50 alapszámú magyar szabadalmi bejelentésünk tárgya. A kiindulási anyagként alkalmazható általános képletű acilezőszereket a (III), illetve (IV) általános képletek határozzák meg. E képletekben R" előnyösen metoxi- vagy etoxicsoporttal szubszti- 55 tuált, előnyösen 1—4 szénatomos alkilcsoportot, továbbá előnyösen fenilcsoportot, és előnyösen 1—3 szénatomos alkoxicsoportot jelent. A (III), illetve (IV) általános képletű acilezőszerek ismer­tek. 60 A találmány szerinti eljárásban hígítószerként minden közömbös szerves oldószert, tehát például szénhidrogéneket, így benzint, ligroínt, hexánt, benzolt, toluolt, klórozott szénhidrogéneket, így metilénkloridot, kloroformot, széntetrakloridot, 65 klórbenzolt, étereket, például dietilétert, dibutil­étert, tetrahidrofuránt, dioxánt, ketonokat, így acetont, metilizopropilketont, acetofenont, ciklohe­xanont, valamint a felsorolt oldószerek elegyeit alkalmazhatjuk. A találmány szerinti eljárásban savmegkötőszer­ként elvileg minden szerves vagy szervetlen bázist alkalmazhatunk, előnyösen azonban a technikailag jól hozzáférhető anyagokat, például nátriumhidroxi­dot, káliumhidroxidot, nátriumhidrogénkarbonátot, káliumkarbonátot, nátriumoxidot, trietilamint, N,N-dimetilbenzilamint vagy piridint használunk. A reakcióhőmérsékletet széles határokon belül változtathatjuk. Általában 20 és 200 C° közötti, előnyösen 50 és 150 C° hőmérsékleten valósítjuk meg a reakciót. A találmány szerinti eljárásban 1 mól 1-amino­-szulfonil-2-arnino-benzimidazolra számítva 1 mól savhalogenidet vagy savanhidridet, valamint 1 egyenérték savmegkötőszert alkalmazunk, de na­gyobb részarányban is használhatjuk az acilezőszert és a savmegkötőszert. A végtermék vagy a reakcióelegy lehűtésekor kiválik, vagy az oldószer ledesztillálása és az egyidejűleg képződött só elválasztása útján különíthető el. A terméket kívánt esetben átkristályosítással tisztíthatjuk. A találmány szerinti hatóanyagok erős fungicid hatással és igen széles hatássprektummal rendelkez­nek. A gombák pusztításához szükséges koncentrá­cióban a kultúrnövényeket nem károsítják, és melegvérűekkel szemben igen kevéssé toxikusak, ezért növényvédőszerként gombák pusztítására alkalmasak. A fungitoxikus szereket az Archimyce­tes, Phycomycetes, Ascomycetes Basidiomycetes és fungi imperfekti pusztítására használjuk. A találmány szerinti hatóanyagok a föld feletti növényrészeket károsító élősdi gombák, a föld alatti növényrészekbe behatoló és tracheomikózist okozó gombák, valamint magon keresztül fertőző kórokozók és talajgombák pusztítására alkalmazha­tók. A találmány szerinti anyagok különösen hatékonyak a Phycomycetes fajhoz tartozó kóroko­zókkal, így például a Phytophthora infestans-szal szemben. Figyelemre méltó a találmány szerinti hatóanya­gok kurativ és szisztémikus hatása. A találmány szerinti hatóanyagokat a szokásos készítményekké, így oldatokká, emulziókká, szusz­penziókká, porokká, pasztákká és szemcsékké alakíthatjuk. Az említett készítményeket ismert módon, például úgy állítjuk elő, hogy a hatóanyagokat vivőanyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel, nyomás alatt levő cseppfolyós gázokkal és/vagy szilárd hordozóanyagokkal, adott esetben felületaktív anyagokkal, így emulgeáló és/vagy diszpergálószerekkel összekeverjük. Ha vivőanyagként vizet alkalmazunk, az elegyhez szerves segéd-oldószert is adhatunk. Folyékony oldószerként lényegében aromás szénhidrogéneket, így xilolt, toluolt, benzolt, vagy alkilnaftalinokat, klórozott aromás vagy klórozott alifás szénhidrogé­neket, így klórbenzolokat, klóretiléneket vagy metilénkloridot, alifás szénhidrogéneket, így ciklo­hexánt, vagy paraffinokat, például ásványolajfrak­ciókat, alkoholokat, így butanolt vagy glikolt, 2

Next

/
Thumbnails
Contents