165870. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új imidazolidinon vagy perhidropirimidinon adott esetben nitrogéntartalmú heterociklusos gyűrűvel helyettesített származékainak és sóinak előállítására
165870 15 16 dik. Addig keverjük tovább, amíg kristályok nem válnak ki és az oldat kásássá válik. A kiváló kristályokat leszívatjuk, a szűrletet betöményítjük, 150 ml benzollal elegyítjük, majd 150 ml vízzel kirázzuk. A benzolos fázist nátrium-szulfáton szárítjuk, majd újra betöményítjük. Hidegen egy termék válik ki, amelyet 80 ml éter és 5 ml aceton elegyéből kristályosíthatunk át. Jégszekrényben a kívánt termék kikristályosodik. O.p.: 53-55 °C, kitermelés: 22,4 g. b) 1 -[2-( 1 -dietilkarbamoil-4-piperaziniT)-etil ]-3-metil-2-imidazolidinon 15 g (0,05 mól) p4oluolszulfonsav-[2-(3-metil-2-oxo-imidazolidin-l-il)-etil]-észtert és 9 g (0,05 mól) N-dietilkarbamoil-piperazint (amelyet 1. a példa szerint állítottunk elo) 30 ml toluolban 6 órát forralunk. Az éjszaka folyamán hűtés hatására a reakcióelegyben ragadós okkersárga kristályok válnak ki, amelyek 100 ml éter hozzáadása után pelyhessé válnak. A kristályokat leszívatjuk és 50 ml éterrel mossuk. Ezután a terméket 70 ml 5n nátronlúggal vesszük fel, és 100 ml benzollal kirázzuk. A benzolos fázist elválasztjuk, nátrium-szulfáton szárítjuk és forgóbepárlón betöményítjük. A maradékot nagyvákuumban desztilláljuk, ahol a fő párlat 169-174 °C között desztillál át, 0,004 torr nyomáson. A kitermelés 7 g (= 44,9%). 26. példa 1 -[ 2 - (1 -dietilkarbamoil-2,5-dimetil-4-piperazinil)etil]-3-metil-2-imidazolidinon 10,7 g (0,05 mól) N-dietilkarbamoil-2,5-dimetilpiperazint (amelyet az 1. a példa analógiájára állítottunk elő) és 8,1 g (0,05 mól) l-metil-3-(j3-klóretil)-2-imidazolidinont (amelyet az 1. a példával analóg módon nyertünk) elegyítünk 5,1 g (0,05 mól) trietilaminnal 50 ml abszolút dioxánban és 15 órát forraljuk visszafolyató hűtő alatt. Lehűlés után a reakcióelegyet a kiváló trietilaminhidrokloridról leszívatjuk, a sót dioxánnal mossuk és a szűrletet betöményítjük. A maradékot kevés vízben oldjuk és tömény nátronlúggal elegyítjük, amíg olaj nem válik ki. Ezt elválasztjuk, metilén-kloriddal felvesszük és nátrium-szulfáton szárítjuk, végül az oldószert lehajtjuk. Kitermelés: 16,7 g = 98,2%. A hidroklorid előállítására 16,6 g (0,049 mól) bázist oldunk abszolút éterben és keverés és hűtés közben sósavas étert adunk hozzá, amíg a közeg enyhén savas nem lesz. Az étert a kiváló hidrokloridról leöntjük és a sót acetonból kétszer átkristályosítjuk. O.p.: 171-176 °C. 27. példa 1 - [2-(l-dietilkarbamoil-4-piperazinil)-etil]-3-(n-oktadecil)-2-imidazolidinon Ezt a bázist az 1. példa utolsó lépcsőjével analóg módon nyerjük 20,1 g (0,05 mól) l-(n-oktadecil)-3-0-klóretü)-2-imidazolidinonból, 9 g (0,05 mól) N-dietilkarbamoil-piperazinból és 5,1 g (0,05 mól) trietilaminból 50 ml dioxánban. Kitermelés: 21,8 g bázis. A megfelelő hidroklorid, amelyet etilacetát-metanol 20:1 elegyből kristályosítottunk át, O.p.-ja 165-167 °C. Kitermelés: 44,8%. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás az I általános képletű új vegyületek — ahol a képletben m értéke 2 vagy 3, R 2-4 szénatomos alküéncsoport, Rí 1-18 szénatomos szénhidrogéncsoport, R2 és R 3 , melyek jelentése azonos vagy különböző 5 lehet, hidrogénatom vagy valamely 1-4 szénatomos rövidszénláncú alkilcsoport vagy a mindkettőjükhöz kapcsolódó N-atommal együtt pirrolidono-, piperidino-, homopiperidino- vagy morfolinocsoportot képviselnek és A egy, a két N-atomján keresztül kapcsoló-10 dó piperazino-, 1,4-diazacikloheptil- vagy 1,4-. illetve 1,5-diazociklooktilcsoport, vagy —N— B-N—általános R4 Rs képletű alifás diaminocsoport lehet, ahol B 2-3 szénatomos alküéncsoport, R4 és R 5 pedig hidrogén-15 atomot vagy 1—4 szénatomos alkilcsoportot jelent — valamint e vegyületek farmakológiailag közömbös savakkal alkotott sóinak előállítására, azzal jellemezve, hogy valamely közömbös oldószer és adott esetben egy bázisos kondenzálószer jelenlétében maga-20 sabb hőmérsékleten a) egy VII általános képletű ciklusos karbamidszármazékot — ahol X valamely reakcióképes észtercsoport, előnyösen halogénatom, m, R és Rí jelentése pedig a fenti — egy VI általános képletű diaminnal — 25 ahol R2 , R 3 és A jelentése a fenti — reagáltatunk, vagy b) egy VIII általános képletű ciklusos karbamidszármazékot — ahol m, R, R{ és A jelentése a fenti -egy II általános képletű karbamidsavszármazékkal — 30 ahol Y' jelentése egy halogénatom vagy valamely rövidszénláncú alkoxicsoport, R2 és R 3 jelentése pedig a fenti - reagáltatunk, vagy c) egy XI általános képletű ciklusos karbamidszármazékot - ahol RÍ és m jelentése a fenti, Me pedig 35 alkálifématomot jelent - egy XII általános képletű vegyülettel - ahol R, R2, R 3 , A és n jelentése a fenti, Hal pedig egy halogénatomot jelent — reagáltatunk és kívánt esetben a kapott I általános képletű bázisokat farmakológiailag közömbös savakkal képezett sóikká, 40 vagy a kapott sókat szabad bázisokká alakítjuk át. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja olyan I általános képletű vegyületek előállítására, ahol m értéke 2, Rx 1-18 szénatomos szénhidrogéncsoportot, R2 és R 3 egy-egy rövidszénláncú alkil-45 csoportot és A piperazino — nagy homopiperazinocsoportot jelent és R jelentése az 1. igénypont szerinti, azzal jellemezve, hogy a) olyan VII és VI általános képletű vegyületekből indulunk ki, ahol X és R jelentése az 1. igénypontban 50 megadott, m értéke 2, R! 1—18 szénatomos szénhidrogéncsoportot, R2 és R 3 egy-egy rövidszénláncú alkilcsoportot és A piperazino- vagy homopiperazinocsoportot jelent, b) olyan VIII és II általános képletű vegyületek-55 bői indulunk ki, ahol Y' és R jelentése az 1. igénypontban megadott, m értéke 2, Rj 1-18 szénatomos szénhidrogéncsoportot, R2 és R 3 egy-egy rövidszénláncú alkilcsoportot és A piperazino- vagy homopiperazinocsoportot jelent, 60 c) olyan XI és XII általános képletű vegyületekből indulunk ki, ahol Me, Hal és R jelentése az 1. igénypontban megadott, m értéke 2, Rt egy 1 — 18 szénatomos szénhidrogéncsoportot, R2 és R 3 egy-egy rövidszénláncú alkilcsoportot és A piperazino- vagy 65 homopiperazinocsoportot jelent. 8
