165823. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ábrák grafikus megjelenítésére és kezelésére
19 165823 20 működésének gráfos ábrázolását a 12. ábra adja, amelyhez magyarázatként az alábbiakat fűzzük: 10 Vezérlőegység adatsor feldolgozás folytatásának vezérlése 11 Vezérlőegység adatsor feldolgozás folytatása 12 Fénytoll egység adatsor feldolgozás folytatásának vezérlése 13 Fénytoll egység adatsor feldolgozás folytatása 14 Funkcionális billentyűzet adatsor feldolgozás folytatásának vezérlése 15 Funkcionális billentyűzet adatsor feldolgozás folytatása 16 Másodosztályú megszakítás kérési joggal rendelkező periféria adatsor feldolgozás folytatásának vezérlése 17 Másodosztályú periféria adatsor feldolgozás 18 Fénytollal végzett képelem azonosítási adatsor feldolgozási igény kezelés vezérlése 19 Fénytoll azonosítási adatsor feldolgozási igény kezelés 20 Képcsere adatsor feldolgozási igény kezelés vezérlése 21 Képcsere adatsor feldolgozási igény kezelés 22 Konzolírógép adatsor feldolgozási igény kezelés vezérlése 23 Konzolírógép adatsor feldolgozási igény kezelés 24 Lyukszalag periféria adatsor feldolgozási igény kezelés vezérlése 25 Lyukszalag periféria adatsor feldolgozási igény kezelés 26 Logikai I/O adatsor kezelés vezérlése 27 Logikai I/O adatsor kezelés folytatása vagy indítása 28 Egyéb rendszerprogramok működtetési feltételeinek vizsgálata 29 Egyéb rendszerprogramok működtetése 30 Vezérlésátadás a P2 szintű ütemezésre (a felhasználói programok működtetésének ütemezésére). A találmány szerinti berendezésnél a képi megjelenítés a recirkulációs memória közvetlen csatornáján át történik, a számítógép vezérlőegységének működésével egyidőben. így biztosítjuk a közvetlen grafikus információk inputját, és emellett jelentős időmegtakarítás (kb. 30%) adódik abból, hogy a soronkövetkező képelem utasítás és adatszavait a grafikus megjelenítő vezérlőegysége az aktuális képelem generálása alatt olvassa ki a recirkulációs memóriából. A periféria kódok és az I/O információk célszerű csoportosítása, regiszterekbe-pufferekbe helyezése lehetővé tette az 1/0 egység egyszerű felépíthetőségét. Az 1/0 jelátalakító egység figyelmeztető jelzések gyors és közvetlen adásával (pl. megjelenítés), a kezelő figyelmének túlságos lekötése nélkül, pusztán néhány figyelmi pont ébrentartásával tájékoztatja a kezelőt a berendezés működésének rendellenességeiről és fontosabb lépéseiről. A 14. ábra a találmány szerinti grafikus megjelenítő berendezésben előnyösen alkalmazható kör-egyenes generátor kiviteli alakjának tömbvázlatát szemlélteti. A generátorban a generálás az ismert digitális differenciál analizátor (DDA) elvén történik. A megoldás biztosítja, hogy a generálandó körív vagy egyenes szakasz megjelenítése, a körív vagy egyenes szakasz méretétől függetlenül, mindig maximális sebességgel történik. Körív generálását a 13a. ábra alapján magyarázzuk. A generálás mindig a grafikus megjelenítő berendezés 5 előző ábraelemének végpontjától, mint kezdőpontból történik. Az ábrán a koordináta-rendszer origóját ebbe az A(0; 0) kezdőpontba helyeztük. A kör-egyenes generátor a 4 vezérlőegység 24 kimenő regiszteréből a generálandó körív B végpontjának előjeles 10 relatív AX és AY koordinátáit, a körív Q középpontja X0 és Y0 relatív koordinátáinak abszolút értékét, a síknegyedet, amelybe a generálandó körív beleesik és a körív körüljárási irányát kapja meg digitális adatok formájában. A síknegyedet az x-y koordináta-rend-15 szerben a B végpont AX és AY koordinátáinak előjele szabja meg. A 13a. ábrán szemléltetett körív a bekarikázott számmal jelölt első síknegyedbe esik, a második, harmadik és negyedik síknegyed egymás után az 20 óramutató járásával ellentétesen következik. Az egy kör-utasítással megadott körív semmiképpen sem lehet hosszabb egy negyed-körnél. Pontosabban a körívnek a Q középponthoz rögzített koordinátarendszer egy síknegyedén belül kell elhelyezkednie. A 25 körüljárási irány pozitív, ha ellentétes az óramutató járásával. A 13a. ábrán a körüljárási irány negatív. A DDA elven történő körgenerálásnál a körív mindenkori következő pontját az előző pontban levő iránytangensből kell kiszámítani. Látható a 13a. 30 ábrán, hogy az A kezdőpont r iránytangensének x és y irányú összetevői cosa sina, 35 ahol a az iránytangens hajlásszöge. Mivel a kör generátor a körívet az A kezdőpontba helyezett x-y koordináta-rendszerben növekményesen generálja, minden következő ponthoz x és/vagy y irányú növek-40 meny (vagy csökkenés) útján jutunk. Látható, hogy az A kezdőpont r iránytangensének rx illetőleg r y összetevője arányos a Q középpont Y0 illetőleg XO koordinátaértékével: 45 rx = k • Y0 ry = k • X0, (1) (2) ahol k állandó. Ily módon a körív generálás kezdetén az x irányba Y0-lal, az y irányba pedig X0-lal arányos 50 növekményt kell képezni. Mivel a generátor a körív mindenkori következő pontját az előző pont iránytangensének összetevőiből számítja ki, ezért a mindenkori körívpont kiszámítása után az iránytangenst, illetőleg annak összetevőit módosítani kell, és csak 55 ezután kezdődhet az újabb körívpont kiszámítása. Ha a következő körívpontba x irányú lépéssel jutunk, akkor az iránytangens y irányú összetevőjének y irányú lépés esetén az x irányú összetevőjének kell módosulnia. A módosítás jelenthet növelést vagy 60 csökkentést, hogy adott esetben miről van szó, az függ a síknegyedtől, melyben a generálás folyik és a kör körüljárási irányától. A 13a. ábra szerinti példánál az első síknegyedben, az óramutató járásával megegyező irányban történő generálásnál a kezdő irány-65 tangens y irányú összetevője csökken, az x irányú 10
