165823. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ábrák grafikus megjelenítésére és kezelésére

31 165823 32 tűk, számok, írásjelek — és más, esetleg nem alfa-numerikus, de sűrűn előforduló kisméretű szimbólumok felrajzolásához szükséges villamos eltérítő jelek előállítása. Ezek az eltérítő jelek például a katódsugárcső kisjelű eltérítőrendszerét vezérelhetik erősítőn keresztül. Az ismert karaktergenerátor megoldások közül az egyik leggyakrabban alkalmazott a vektorgenerálásos 'módszer, ahol a karakterek generálása mindig rasztermezőben történik. A vektorgenerálásos módszer alapvetően kétféle lehet, változó vektoros, vagy egységvektoros. A változó vektoros megoldás azt jelenti, hogy egy lépésben két egymástól több raszter egységnyi távolságra levő pontot is össze lehet kötni, szemben az egységvektoros módszerrel, ahol egy lépésben csak két egymással szomszédos raszterpont köthető össze. A találmány szerinti megoldásnál a karakterek rajzolása rasztermezőben, egységvektorokkal, egy adott pontból kiindulva történik. Az egységvektorokat egymás után rajzoljuk fel és így adódik ki a karakter. A választott megoldásnál az egységvektor két raszterpontot összekötő egyenes. Iránya 45° egész számú többszöröse, x és y komponensének értéke pedig 0 vagy 1 lehet. A karakter felépítéséhez szükséges információk 340 fixmemóriában vannak tárolva. A fixmemória lehet diódás, kapacitív, induktív, vagy integrált áramkörös megoldású. A 340 fixmemória bemenő jeleit egyrészről a generálandó karakter kódját, pl. ASCII kódot dekódoló 341 karakter dekódoló, másrészről a karaktert felépítő szakaszokhoz tartozó jeleket képező 342 szakasz szelektor szolgáltatja. A 340 fixmemória kimenő jelei 3 vagy 5 vezetéken jelennek meg, aszerint, hogy az x és y irányú eltérítést egy- vagy kétirányú impulzusok képviselik. Egyirányú impulzusról beszélünk, amikor az információt csak az impulzusok számossága reprezentálja. Kétirányú impulzusokról akkor beszélünk, ha információt jelent az is, hogy az impulzus polaritása egy referenciához képest milyen előjelű. Kétirányú impulzusok alkalmazása esetén kevesebb vezeték szükséges, de később a ± irány értelmezésére az impulzusokat szét kell választani. Az egyirányú impulzusok esetén külön vezeték van mindkét koordináta mindkét irányára. Az egyik esetben kettő, a másik esetben négy vezeték az x és az y irányú eltérítő függvényjelhez tartozik, és az előjelhelyes növekményt reprezentálja, egy vezeték pedig a fény kioltás információját adja. A kimenő jelek erősítés és esetleges szétválasztás után adják a kisjelű eltérítő művelet végzésére alkalmas jeleket. Az ábrán feltüntetett kivitelnél a 340 fixmemóriának ötvezetékes 343 kimenete van, azaz külön-külön vezetéken jelennek meg az egyes koordináták + és — irányú lépését jelentő impulzusok. A 340 fixmemória különösen előnyös kiviteli alakja annyi 344 mágnesmagot tartalmaz, ahány szakasz van. A szakaszok száma ASCII karakterkészlethez pl. 30 lehet. A 342 szakasz szelektor 347 bemeneteken a mágnesmagokat egymás után gerjeszti. A 340 fixmemóriában a dekódoló 341 egységből érkező minden egyes karaktert reprezentáló 345 bemenet az illető karakter +x, —x, +y, -y és z jeleinek megfelelő öt vezetéket táplál, amelyek a karaktert felépítő szakaszoknak megfelelően vannak átfűzve az egyes 344 mágnesmagokon. A kimeneten valamennyi karakter +x, -x, +y, —y és z vezetékei elválasztó 346 diódákon át közösítve vannak, és ezek a közösített pontok képezik az ötvezetékes 343 kimenetet. 5 A fixmemória ±x és ±y irányú eltérítéshez tartozó növekmény jeleit ismert megoldás szerint egy-egy kétirányú számlálóval lehet integrálni, majd egy-egy D/A átalakítóval analóg jellé alakítani. Ezután az analóg jeleket egy-egy szűrővel simítva képezhetők az 10 adott karakter x és y irányú eltérítő jelei, amelyek erősítés után az elektronsugár kisjelű eltérítésére szolgálnak. A találmány szerinti megoldásban a 343 kimenet jeleit 348 tárolósorba vezetjük, ahol esetleges erősítés 15 után mind az öt jelét bistabil elemekben tároljuk. Az egyes jelekhez tartozó bistabil elemek állapotát az határozza meg, hogy az éppen kiolvasott szakaszban az illető vezetéken érkezett-e impulzus vagy sem. A fénykioltáshoz tartozó bistabil elem z jele innen ka-20 puzott 349 kimeneten át közvetlenül a fényintenzitást, illetve fénykioltást vezérlő módosító generátorra kerül. Az ±x illetve ±y irányú eltérítéshez tartozó bistabilok jeleit pedig egy-egy analóg rendszerű 350, illetve 351 integrátorral előjelhelyesen integráljuk. így 25 a

350 és 351 integrátorok 352, illetve 353 kimenetén megkapjuk az adott karakterhez tartozó x, illetve y irányú kisjelű eltérítés jeleit. A karaktergenerálást a 354 bemeneten érkező adatátadó jel indítja a 355 bistabil elem 1 állapotba 30 állításával, amely bistabil elem indítja az órajellel ütemezett 342 szakasz szelektort. A szakasz szelektor az utolsó szakasz után karakter vége jelet ad ki 356 kimenetén, amely nullázza a 350 és 351 integrátorokat, lépteti 357 kimenetén a karakter abszolút koordiná-35 táit meghatározó pozicionáló generátort x irányba (ezzel pozícionálja a következő karaktert) és a 355 bistabil elemet visszabillentve vételkész jel kiadását kezdeményezi a 358 kimeneten. Az alkalmazott megoldás előnye az ismert megol-40 dásokkal szemben, hogy áramköri elemek megtakarításával olyan minőségű jelet nyújt, melyet a digitálanalóg átalakítós ismert megoldással csak szűrőkkel való simítás után lehet biztosítani. Az alkalmazott megoldás lehetővé teszi egy karakternek 3-4 /isec 45 alatt történő generálását is. Ilyen sebességnél, ami 10—15 MHz-es órajelnek felel meg, a digitál-analóg átalakító többszörösen bonyolultabb és nehezebben realizálható áramkör, mint egy analóg integrátor. Ilyen nagy frekvencián fokozottan jelentkeznek az 50 egyszerűbb felépítésű D/A kimenő jelén a számláló áramkör tranzienseinek, illetve azok eltéréseinek hatásai, melyek használhatatlanná teszik a jelet, és bonyolultabb D/A átalakító kiképzését teszik szükségessé. További előnye a találmány szerinti megoldásnak, 55 hogy a kimenő analóg jelek amplitúdója egyszerűen változtatható, pl. az integrátorok visszacsatoló kondenzátorának változtatásával, valamint az, hogy a karakter tetszőlegesen finom rasztermezőben rajzolható, és így tetszőleges pontossággal közelíthető. 60 A 23. ábrán a találmány szerinti grafikus megjelenítő berendezés ábramegjelenítő eszközének, előnyösen katódsugárcsövének fényintenzitását és fénykioltását vezérlő módosító generátor egy célszerű kiviteli alakjának tömbvázlata látható. A módosító generátor 65 a 370 és 371 kimeneteken vezérlő jeleket állít elő a 16