165795. lajstromszámú szabadalom • Eljárás triazolilfoszfor-vegyületek előállítására és ilyen vegyületeket tartalmazó kártevőirtószerek

165795 10 2-[etil-propargilamino]-fenil-N-metilkarbamát 2-[metil-propargilamino]-fenil-N-metilkarbamát 2- [dipropargilamino ]-fenil-N-metilkarbamát 4-[dipropargilamino]-3-tolil-N-metilkarhamát 4-[dipropargilammo]-3,5-xilil-N-metilkarbamát 2- [allil-izopropilamino ]-fenil-N-metilkarbamát 3-[allil-izopropilamino]-fenil-N-metilkarbamát Klórozott szénhidrogének y-hexaklórciklohexán (Gammexane;, Lindán; y—H.CH) 1,2,4,5,6,7,8,8-oktaklór, 3a ;4,7,7a'-tetrahidro-4,7--metilénindán (Chlordan) 1,4,5,6,7,8,8-heptaklór, 3a; 4,7,7a-tetrahidro-4,7--metilénindán (Heptachlor) 1,2,3,4,10,10-hexaklór- l,4,4a,5,8,8a-hexahidro-endo-l,4-exo-5,8-dimetanonaftalin (Aldrin) 1,2,3,4,10,10-hexaklór-6,7-epoxi-l,4,4a,5,6,7,8,8a-oktahidro-exo-l,4-endo-5,8-dimetanonaftalin (Dieldrin) l,2,3,4,10,10-hexaklór-6,7-epoxi-l,4,4a5,6,7,8,8a--oktahidro-endo-endo-5,8-dimetanonaftalin (Endrin) Az (I) általános képletű vegyületek az előzőekben említett tulajdonságok mellett hatásosak a Thallophyta rend képviselői ellen is. így e vegyületek némelyike baktericid hatással is rendelkezik, mindenek előtt azonban gombák ellen hatnak az (I) képletű vegyületek. Elsősorban a következő fitapatogén gomba-családok tagjai irthatok velük: Oomycetes, Zygomycetes, Ascomycetes, Basidiomycetes, Denteromycetes, Az (I) képletű vegyületek ugyancsak fungitoxikus hatást mutatnak olyan gombák esetén, amelyek a növényeket a talajból támadják meg. Ugyancsak alkalmasak az új hatóanyagok vetőmagvak, gyümöcsök, gumók stb., gombás fertőzések elleni védelemre. Végül alkalmasak az (I) képletű vegyületek növénypatogén nematódák irtására is. Az (I) képletű vegyületeket egymagukban vagy alkalmas vivőanyagokkal és/vagy adalékanyagokkal együtt használhatjuk fel. Az alkalmas vivőanyagok és adalékanyagok szilárdak vagy folyékonyak és megfelelnek a kártevőirtószerek készítésénél szokásosan használt anyagoknak, így például természetes vagy regenerált anyagok, oldószerek, diszpergálószerek, nedvesítő-, tapadásjavító-, sűrítő- és kötőanyagok és/vagy trágyázószerek lehetnek. Az (I) képletű vegyületeket felhasználás céljára porozószerekké, emulgálható koncentrátumokká, granulátumokká, diszperziókká, spray-vé, oldatokká vagy feliszapolt készítményekké dolgozzuk fel, amelyek az alkalmazástechnikában általában ismertek. Megemlítjük ezenkívül az úgynevezett „cattle dips", azaz állatfürdetőket és „spray races", azaz öblítőjáratokat, amelyeknél vizes készítményeket alkalmazunk. A találmány szerinti szerek előállítása önmagában ismert módon az (I) képletű hatóanyagoknak alkalmas vivőanyagokkal, adott esetben a hatóanyagokkal szemben közömbös diszpergáló- vagy oldószerek adagolása mellett való alapos összekeverése és összeőrlése útján történik. A szerek a következő felhasználási alakokban készülnek, illetve alkalmazhatók: Szilárd készítmények: porozószerek, szórószerek, granulátumok, beágyazott granulátumok, impreg-5 nált granulátumok és homogén granulátumok; Folyékony készítmények: a) vízben diszpergálható hatóanyagkoncentrátumok: permetezőporok (wettable powder), paszták, 10 emulziók; b) oldatok. Szilárd készítmények (porozószerek, szórószerek) előállításához a hatóanyagot a szilárd vivőanyagokkal összekeverjük. Vivőanyagokként például kao-15 lin, talkum, bolusz, lösz, kréta, mészkő, mészkőzúzalék, attapulgit, dolomit, diatomaföld, kicsapott kovasav, alkáliföldfémszilikátok, nátrium- és káliumalumíniumszilikátok (földpát és csillám), kalcium- és magnéziumszulfát, magnéziumoxíd, 20 őrölt anyagok, műtrágyák, így ammóniumszulfát, ammóniumnitrát, ammóniumfoszfát, karbamid, őrölt növényi termékek, mint gabonaliszt, fakéregliszt, faliszt, dióhéjliszt, cellulózpor, növényi kivonatok maradékai, aktívszén és hasonló anyagok ön-25 magukban vagy egymással keverve jönnek számításba. Granulátumok nagyon egyszerű módon előállíthatók, mégpedig úgy, hogy az (I) képletű hatóanyagokat valamely szerves oldószerben oldjuk és 30 az ily módon kapott oldatot granulált ásványi anyagra, például attapulgitra, szilíciumdioxidra, gránitkalciumra, bentonitra és hasonló anyagokra felvisszük és utána a szerves oldószert ismét elpárologtatjuk. 35 Polimergranulátumokat is készíthetünk olymódon, hogy az (I) képletű hatóanyagokat polimerizálható vegyületekkel (karbamid-formaldehid; diciándiamid-formaldehid; melaminformaldehid és egyéb ilyen anyagok) összekeverjük, utána kíméle-40 tes polimerizálást hajtunk végre, amely a hatóanyagokat nem érinti és még a folyamat alatt elvégezzük a granulálási. Előnyösebb azonban kész, porózus polimergranulátumokat (karbamid-formaldehid, poliakrilnitril, poliészter és hasonló anyagok), ame-45 lyek meghatározott felülettel és kedvező, előre meghatározható adszorpciós/deszorpciós aránnyal rendelkeznek, a hatóanyaggal, például oldatai alakjában (valamely alacsony forráspontú oldószerben) átitatni és utána az oldószert eltávolítani. Ilyen poli-50 mergranulátumok 300 g/liter—600 g/liter térfogatsúlyú mikrogranulátumok alakjában porozókészülékek segítségével is felvihetők. A porozást nagykiterjedésű haszonnövény-kultúráknál repülőgép segítségével is elvégezhetjük. 55 Granulátumokat úgy is kaphatunk, hogy a vivőanyagokat a ható- és adalékanyagokkal összekeverjük és ezt követően aprítjuk. Ezekhez a keverékekhez továbbá a hatóanyagot stabilizáló adalékok és/vagy nem-ionos, anionaktív 60 és kationaktív anyagok is keverhetők, amelyek például a hatóanyagoknak a növényeken vagy növényrészeken való tapadását javítják (tapadásfokozó-és ragasztószerek) és/vagy jobb nedvesíthetőséget (nedvesítőszerek), valamint diszpergálhatóságot 65 (diszpergálószerek) biztosítanak. 5