165716. lajstromszámú szabadalom • Csőszerelvény

165716 3 szerűbb elkészítéssel, előnyösebb felületi illesztéssel, a tömeggyártás lehetőségének biztosításával, egy­szerűbb karbantartással és viszonylag kevesebb anyagfelhasználással a szerelvények lényegesen egyszerűbben gyárthatók, üzemeltethetők és kar­bantarthatok, miáltal nagyobb üzembiztonságot és hosszabb élettartamot lehet elérni. A találmány a fenti feladatot olymódon oldja meg, hogy mind az elfordulásmentes egyenesbe­vezetéshez, mind az elfordulás, illetve elmozdulás elleni rögzítéshez olyan felületeket alakítunk ki, melyek megfelelő ellenfelületekkel működnek együtt Az egyenesbevezetés és a rögzítés, vagy kötés eléré­sére szolgáló elemeket együttesen vagy külön-külön lehet alkalmazni, így számos hasznos kombináció jöhet létre. A találmány szerinti csősereivény, amely főként szelep, tolózár és hasonló, azzal jellemezhető, hogy forgástengelyével koncentrikus egy vagy több, és legalább egy az előzőhöz képest eltolt tengelyű forgásfelülettel ellátott báziselemből, célszerűen tengelyből, legalább egy koncentrikus és egy eltolt tengelyű a báziselemmel csatlakozó felülettel ellá­tott forgatóelemből, valamint a báziselem és a for­gatóelem tengelyirányú elmozdulásának megakadá­lyozására szolgáló kötőelemből áll. A találmány egy előnyös kiviteli alakjánál a bázis­elem vége peremes fejjel van ellátva, melyhez a for­gatóelemben kialakított koncentrikus furatba illesz­kedő, a tengely peremes fejével csatlakozó excentri­kus belső kialakítású kötőelem csatlakozik. Egy további előnyös kiviteli alaknál a bázisele­met tengelyirányú menesztésre alkalmas felülettel, célszerűen menettel is elláthatjuk, melyhez hengeres furatban mozgó egy vagy két záróelem csatlakozhat, és a záróelem menesztő csatlakozó felületét a vezető­felülethez képest eltolt tengelyűén képezhetjük ki. Találmányunk szerinti csőszerelvény oly módon is megvalósítható, hogy az szerelvény-házban elren­dezett báziselemet mint tengelyt, valamint forgató­elemet és záróelemet tartalmaz. A báziselem menesz­tő felülettel van ellátva. E megoldás azzal jellemez­hető, hogy a báziselem forgástengelyéhez képest eltolt tengelyű hengerben mozgó célszerűen tömítés­sel ellátott záróeleme van, melynek menesztő csat­lakozófelülete a vezetőfelülethez képest, ugyancsak eltolt tengelyűén van kiképezve. Az előzőekben ismertetett egyes kiviteli alakok­nál a báziselemet a házban tartó közbetét darab egy vagy több koncentrikus és excentrikus felülettel van ellátva és excenter gyűrűvel van a házban rög­zítve. Amennyiben a találmány szerinti csőszerelvényt kötőszerkezetként alkalmazzuk, úgy előnyös, ha a báziselemként alkalmazott szerelvényház leg­alább egy hengeres furattal és egy hozzá képest el­tolt tengelyű további forgásfelülettel van ellátva, melybe legalább egy koncentrikus ós egy excentrikus csatlakozó felülettel ellátott és elforgatással kapcso­lódó kötőelem csatlakozik. A kötőelem egy koncent­rikus, egy excentrikus furattal a hozzá csatlakozó cső, tengely vagy hasonló szerelvényelem pedig ugyancsak illeszkedő egy koncentrikus és egy excent rikus felülettel van ellátva. A tengelyirányú, elforgásmentes mozgás bizto­sítása esetében az excentrikus, azaz egymással pár* huzamosan eltolt tengelyű részeknél az elforgatóerő­től és a súrlódástól függően, megfelelő excentricitás­megválasztással az önzárást ki kell küszöbölni. 5 Ennek megfelelően a mozgó, azaz egyenesbevezető részek forgástest-felületeinek nem önzáró excentri­citását alábbi méretezéssel biztosíthatjuk: 10 15 20 e = 0,1-d; illetve -^= 0,1 d Ugyanakkor az egyes szerkezeti átmérők közötti összefüggés: D = 1,2-d; illetve — = 1,2 d Az önzáró excentricitás biztosításához a kötés célját szolgáló elemeknél (kötőgyűrű, kötőkupak, kötő­tárcsa, kötőhüvely) az alábbi feltételt kell a mérete­zésnél figyelembe venni. e = 0,1-d; illetve ^ = 0,1 Az egyes szerkezeti átmérőknél pedig 25 D = 1,2-d; illetve— 1,2 ahol D = a nagyobb átmérő, d = a kisebb átmérő (menetátmérő), e = az excentricitás mértéke. A találmány könnyebb megértéséhez, valamint 30 igen széles körű alkalmazásának bemutatásához ábráink szolgálnak, melyek kapcsán — célszerűen választott példaképpeni kiviteleken — a találmányt részletesen magyarázzuk. Az 1. ábrán a találmány szerinti szerkezeti kialakítás 35 egy példaképpeni alkalmazási módját látjuk szelep­nél, illetve szelepfelsőrésznél metszetben, a 2. ábrán egy másik szelep-megoldást mutat, ugyancsak metszetben, a 2a. ábra a találmány szerinti szerkezeti kialakítás 40 hagyományos szelepházba szerelt változatát szem­lélteti, a 3. ábránk egy találmány szerint kialakított keve­rőszelep-telepet mutat, hosszmetszetben, a 4. ábrán csővégnek csőszerelvényben való rögzí-45 tésére mutat megoldást, metszetben, a 5. ábrán ugyancsak csővégrögzítés látható, met­szetben. Az 1. ábrán látható csőszerelvény — emelőanyás szelepfelsőrész, mely az áramló közeg szabályozásá-50 ra, fojtására, illetve elzárására szolgál. A 10 szelep­házba illeszkedik a 4 felsőrészház, melyet az excent­rikus 7 kötőgyűrű beforgatásával a 10 szelepházban levő alakos és szintén excentrikus kialakítású ho­ronyba történő beforgatással rögzítünk. A 4 felső-55 részház tömítésére 6 ,,0"-gyűrű szolgál, míg a 7 kötő­gyűrű a beforgatás céljából furatokkal van ellátva. A 4 felsőrészházban, párhuzamosan eltolt tengelyű­én csapágyazva az 5 menetes emelőanya helyezke­dik el, vállával megtámaszkodva, felső végén pedig 60 az excentrikus belső kialakítású 9 fogantyú van rögzítve. A 9 fogantyút az 5b átmeneti kúpon az 5d kötőgomb és a 8 kötőkupak rögzíti, melyek az 5 mene­tes emelőanyával e mértékben eltolt párhuzamos tengelyű, egymással együttműködő excentrikus 65 felületekkel rendelkeznek. Az 5 menetes emelőanya 2

Next

/
Thumbnails
Contents