165708. lajstromszámú szabadalom • Eljárás télen-nyáron egyaránt használható többfokozatú adalékolt hajtó műolajelőállítására

3 165708 4 felhasználásával — miközben a párlat- és maradványa típusú komponensek átlagos molekulasúlyaránya 1:1,1—1:1,6, célszerűen 1:1,2—1:1,5— —100 °C-on legalább 13 cSt és —17,8°C-on legfeljebb 22 000 cSt viszkozitású olajat állítunk elő, amelyhez összességében 3—12%, az irodalomból és a szabadalmi leírásokból ismert típusú, előnyös hahatású minőségjavító adalékot, (pl. ólom-dialkilditiofoszfát vagy őlom-dialkilditiokarbamát, klórozott paraffin és alkáliföldfém-szulfonát), valamint habzást gátló és fagypontcsökkentő adalékokat adunk, miközben a célnak megfelelő oldási és elegyítési eljárást alkalmazunk. Vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a hajtóműolaj többfokozatú jellegének, tehát télennyáron történő alkalmazási lehetőségének biztosítása csupán célszerűen kiválasztott minőségű és határozott összetételű alapolajok felhasználásával lehetséges. Párlat-típusú, finomított és paraffintalanított olajkomponensként 380—500 közötti átlagos molekulasúlyú alapolajat kell alkalmazni ahhoz, hogy a hő- és oxidációs stabilitás tekintetében megfelelő végtermékhez jussunk; ugyanakkor maradvány-típusú kenőolajkomponensként finomított és paraffintalanított, 550—600 közötti átlagos molekulasúlyú alapolajat kell felhasználni ahhoz, hogy a kenőhatás szempontjából megfelelő végterméket kapjuk. A két olajkomponens legcélszerűbb átlagos molekulasúlyaránya: 1:1,2—1-1,5. Vizsgálataink során azt is megállapítottuk, hogy a viszkozitási tulajdonságok szempontjából mindenben megfelelő végtermék csak akkor állítható elő, ha a fent ismertetett olajkomponensek paraffinlánc tartalma célszerűen 58—62%, de legalább 55%. A kenéstechnikai tulajdonságokra vonatkozó kutatásaink sorén tisztáztuk, hogy összességében 3-—Í2%, célszerűen 7—9% minőségjavító adalék szükséges a tulajdonságok optimális szintre történő beállításához, úgy, hogy ezen adalék kompozíció, a végtermékre számítva 0,5—3%, célszerűen 1— 1,5% ólom-dialkilditiofoszfátot, vagy ólom-dialkilditiokarbamátot, 2—8%, célszerűen 5—7% klórozott paraffint (30—50% klórtartalommal) és 0,5—2%, célszerűen 0,75—1,5% alkáliföldfémszülfonátot, valamint — mindezek mellett — a szükséges mennyiségben — általában 0—0,5% — fagypontesökkentő és — az általában 0—0,03% — habzást gátló adalékokat tartalmaz. 1 További vizsgálataink «órán olyan oldási és elegyítési eljárást alakítottunk ki, amelynek alkalmazásával biztosítható a találmányunk tárgyát képező kenőanyag optimális stabilitása, tehát kiküszöbölődik a minőségjavító adalékok káros lebomlása. Megállapítottuk, hogy a legjobb megoldás akkor áll elő, ha először az alkáliföldfém-szulfonát adalékot oldjuk az alapolaj egy részében, vagy egészében 60—140 °C, célszerűen 90—120°C-on, majd vagy ehhez az oldathoz keverjük az olaj visszamaradt 5 részében 40—90 °C, célszerűen 50—70 °C-on feloldott többi adalékanyagot, vagy azokat az alkáliföldfém-szulfonátnak az olaj egészében képzett oldatában, annak 40—90 °C, célszerűen 50—70 °C-ra történt lehűlése után oldjuk fel. 10 Találmányunk igazolására az alábbi kiviteli példákat adjuk meg: 1. példa 38% finomított és paraffintalanított, 414 átla-15 gos molekulasúlyú és 59% paraffinláncot tartalmazó párlat olajat és 62% finomított és paraffintalanított, 585 átl. molekulasúlyú és 58,2% paraffinlánc tartalmú maradványtípusú olajat elegyítünk. Az így nyert alapolaj 40%-ában 110±5°C-on 20 feloldottunk (az oiaj egészére számítva) 1% báriumalkilbenzolszulfonátot; az alapolaj 60 %-ában pedig 60±5°C-on 1% ólom-dialkilditiofoszfátot, 6% klórparaffint (38% klórtartalmú), 0,25% fagypontcsökkentő és 0,02% habzást gátló adalékot. 25 A két oldatot ezután elegyítettük, a végtermék olaj 100 °C-on 13,4 cSt és —17,8 °C-on 19 500 cSt viszkozitású. Egyéb tulajdonságait a táblázatban tüntettük fel. 30 2. példa 68% finomított és paraffintalanított 494 átl. molekulasúlyú és 60,3% paraffinláncot tartalmazó párlat-olajat és 32% finomított és paraffintalanított, 572 átlagos molekulasúlyú és 58,5% paraffinlánc 35 tartalmú maradvány-típusú olajat elegyítettünk. Az így nyert alapolajban 95 ± 5 °C-on feloldottunk (az olaj egészére számítva) 1,4% kalciumdialkilbenzolszulfonátot, majd az oldat 60°C-ra történő lehűlése után 5,2% klórparaffint (43% klór-40 tartalommal), 0,8% ólom-dialkilditiokarbamátot, 0,24% fagypontcsökkentő és 0,015% habzást gátló adalékanyagot. Az ily módon előállított végtermék olaj 100 °C-on, 13,2 cSt és —17,8°C-on 19.800 cSt viszkozitású. 45 Egyéb tulajdonságait a táblázat tartalmazza. Az 1. és 2. kiviteli példa szerinti olajok jellemzői mellett, a táblázatban a jelenlegi hazai hajtóműolajféleségek tulajdonságait is feltüntettük, — annak igazolására — hogy a találmányunk szerinti olajok 50 téli-nyári felhasználási alkalmasságát és sokrétű kenéstechnikai előnyét bizonyítsuk. Látható, hogy kizárólag a kiviteli példák szerinti kenőolajok biztosítanak minden minőségi követelmény szempontjából kedvező hatást. Tulajdonságok Jelenlegi hazai hajtóműolajok Adalékolt hajtóműolaj Hypoid olaj Téli: C— 80 nyári: C— 90Téli: Hy— 80 nyári: Hy— 90 1. sz. 2. sz. kiviteli példa kiviteli példa szerinti o. szerinti olaj Viszkozitás 100 °C-on, eSt Viszkozitás —17,8 °C-on, oSt Viszkozitási Index min. 10 min. 14 10,9 max. 21 000 max. 50 000 20 800 min. 80 min. 80 .80 14,2 13,4 14,2 46 000 19 500 19 800 80 96 93 2