165694. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szennyvíz tisztítására és derítésére
11 Í6Ö694 12 lünk. A kapott eredményeket az 5. táblázatban szemléltetjük: 5. táblázat Ismert Amberlite 401 anioncserélő Ismert mikroporózus anioncserélő Na2 S0 3 -tal kezelt Amberlite 401 KMn04 -érték 16 000 15 400 800 BOI5 -érték 17 500 17 000 1050 Cukor, mg/liter 9 200 9 150 650 KMn04 -érték BOI5 -érték Az 5. táblázat adataiból kitűnik, hogy a kelátozott anioncserélő anyag sokkal hatásosabb a cukor eltávolítása szempontjából mint a technika állása alapján ismert anioncserélő anyagok. A fentivel azonos szennyvizet a fent említett anioncserélő gyanta helyett egy gyengén bázikus anioncserélővel kezelünk, ezen kívül az anioncserélős kezelés előtt a szennyvizet 200 mg széndioxid/ liter kezelésnek vetjük alá. A következő eredményekhez jutunk: 780 1000 Cukor mg/liter 640 A gyengén bázikus anioncserélő gyanta kapacitása 35%-kai magasabb, mint a Na2 S0 3 -mal kezelt Amberlite 401 kapacitása. 6. példa 1 g szulfanilsavat 6 ml 1 n nátriumhidroxid oldatban feloldunk. 14 ml vizet és 3 ml félig koncentrált sósavat, majd 2 ml vízben oldott 0,4 g nátriumnitritet adunk a szulfanilsavas oldathoz. Az oldatot keverés közben 10 g véralbumin 100 ml vízben és 100 ml 1 n nátriumhidroxidban készült hideg oldatába csepegtetjük be. 10—15 perc leforgása alatt a teljes nátriumnitrit mennyiséget beadagoljuk. Az így kapott oldatot 10 percig hűtjük, ezután 3,0 pH-érték eléréséig kénsavat adunk hozzá. A kénsav hozzáadására csapadék képződik, amelyet szűréssel eltávolítunk, majd a csapadékot ezután kevés nátriumhidroxidot tartalmazó vízben feloldjuk. Az így készült azo-fehérje vegyületet keményítőszulfáttal elkeverjük és a keverék hatásosságát összehasonlítjuk a ligninszulfonsavból és keményítőszulfátból készült keverékkel, amelyet koagulálószerként használunk élesztővíz és sörgyári víz kezelésénél. A kapott eredményeket a 6. táblázatban részletezzük. 6. táblázat Szennyvíz Lignin -szulfonsavval 20% azofehérje + 80% keményítőszulfát keverékével végzett koagulálás 100% keményítőszulfáttal Élesztő víz: KMnCyérték 3200 nincs koagulálás 1800 nincs koagulálás 10 15 20 25 30 35 55 60 65 Szennyvíz 20% az< fehérje + 80% keményítőszulfát keverékével végzett koagulálás Ligninszulfonsavval 100 % keményítő, szulfáttal B0I5 -érték Sörgyári víz: KMn04 -érték BOI5 -érték 4500 nincs koagulálás 2400 nincs koagulálás 2400 3200 1800 2100 1450 1700 1750 2100 A 6. táblázatból megállapítható, hogy az azofehérje és a keményítő-szulfát keveréke jobb hatású, mint a keményítőszulfát és a jól ismert ligninszulfonsavas koaguláló szer. 7. példa Háztartási szennyvizet először ferrikloriddal kezelünk a nagy molekulasúlyú anyagok kicsapása és flokkuláltatása céljából. A ferrikloriddal kezelt vizet először kationos cellulózbázisú ioncserélő anyagon, majd anioncserélő anyagon vezetjük keresztül. Végzünk olyan kísérletet is, ahol cellulózbázisú ioncserélő anyag és karbonszulfát keverékét használjuk. A következő eredményeket kapjuk: 7. táblázat BÖV mg 02 /l " " ~~ érték (KMn04 ) N ' m A P > m A Kezeletlen háztartási 40 szennyvíz 200 160 30 10 FeCl3 -dal kicsapott víz (100 mg/liter) 80 70 26 2 Cellulóz bázisú 45 kationcserélővel való kezelés után 40 35 18 2 Anioncserélős kezelés után 5 4 2,5 0,2 Karbonszulfát és 50 cellulóz bázisú ioncserélő anyag keverékével kezeiésután 1 2* 2 0,2 * 2 mg 02 /liter megfelel kb. 8 mg KMn04 /liter értéknek. A 7. táblázatból kivehető az, hogy a víz kémiai minősége kielégíti az ivóvízzel szemben támasztott követelményeket. Levegőztetéssel és klórozással magas biológiai értékű ivóvizet kapunk. A mikroorganizmusok főtömegét már eltávolítottuk a levegőztetés és a klórozás előtt. A kationcserélő anyagból és az anioncserélő anyagból álló ioncserélő ágyak regenerálását az ábrán szemléltetett módon végezhetjük. 6
