165690. lajstromszámú szabadalom • Berendezés mérőműszerek önműködő hitelesítésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 165690 c|) Bejelentés napja: 1972. I. 28. (Hl-316) Nemzetközi osztályozás: G 05 b 23/02 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1974. III. 28. Megjelent: 1978. IV. 30. \ Feltalálók: TILL István old. villamosmérnök KISS Kálmán oki. villamosmérnök TŐTHMÁTYÁS István oki. villamosmérnök OECSEY László oki. villamosmérnök MARTHON Pál oki. villamosmérnök , Budapest 25% 25% 25% 12,5% 12,5% Tulajdonos: Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet, Budapest Berendezés mérőműszerek önműködő hitelesítésére A találmány tárgya olyan berendezés, mely a mérőműszerek nullponton és végkitérósen történő önműködő hitelesítését biztosítja. A villamos mérőműszerekkel szemben támasztott egyik legfontosabb követelmény, hogy a műszer kitérése ne változzon meg a környezeti feltételek megváltoztatásával, például a környezeti hőmérséklet változásával, és időben stabil legyen, azaz a villamos mérőműszerekkel mért mérési adatok reprodukálhatók legyenek a helytől, környezeti körülményektől és az időtől függetlenül. Közismert tény, hogy a napjainkban alkalmazott nagypontosságú műszerekben sok olyan funkcionális egységet alkalmaznak, melyek a műszer mérési pontosságára közvetlenül kihatnak, így a nehezen befolyásolható külső és belső tényezők hatására a mérőműszerek nullpontja és végkitérése elállítódik. Az elektronikus műszerek hitelesítésére sokféle megoldás létezik. A napjainkban általánosan elterjedt megoldások közös jellemzője, hogy pontosan ismert mennyiséget (pl. 0 feszültséget, etalonfeszültséget, etalonellenállást) kötnek a bemenetre, és egy vagy több pontenciométer csavargatásával beállítják a megfelelő kijelzést. A nullpont beállítás általánosan ismert megoldását mutatja az 1. ábra. Az 1 műveleti erősítő egy feszültségmérő műszer bemeneti erősítője. Ennek a 2 bemeneti pontjára 0 feszültséget kapcsolunk, a 3 bemeneti pont-10 15 20 25 30 jára pedig a 4 és 5 ellenállásból és a 6 kisértékű potenciométerből álló feszültségosztó feszültségét kapcsoljuk. Az osztó feszültségét a potenciométerrel addig változtatjuk, míg a műszer 0 feszültséget nem mutat. Az etalonfeszültségre való hitelesítés példáját mutatja be a 2. ábra. A digitális feszültségmérű műszerekben mindig található egy viszonyítási alap, az ún. referenciafeszültség. A műszer ehhez a referenciafeszültséghez hasonlítja a mérendő feszültséget, így a referenciafeszültség változása maga után vonja a kijelzés változását. A 2. ábrán látható kapcsolási rajzon a 7 Zener dióda feszültsége a 8 műveleti erősítőre jut. A műveleti erősítő 9 kimenetén jelenik meg a referenciafeszültség. A referenciafeszültség kívánt értéke úgy állítható be, hogy a műveleti erősítő erősítését a 10 potenciométerrel változtatjuk. Az etalonfeszültséget a műszer bemenetére adva a 10 potenciométerrel beállítható az etalonfeszültségnek megfelelő kijelzés. Egyik ilyen megoldás a Solartron cég LM 1440.2 típusú digitális voltmérője, mely kompenzációs elven mér. Nullázáskor a feszültségösszegező nullázó bemenetére jutó feszültség egy ellenálláson keresztül változtatható. A végkitérés hitelesítésekor a műszer egy beépített normál elem feszültségét méri, és a referenciaerősítő erősítési tényezője állítható be. E meg-165690 1