165680. lajstromszámú szabadalom • Gépi mosogatásra alkalmas baktericid hatású egyfázisú folyékony mosogató- és mosószer
3 165680 4 kezelésük és kimérésük nehézkessé válik. Dyen okok miatt a folyamatos működésű önműködő mosogatógépekben csak szükségből, folyékony egyfázisú mosogatószer hiányában kerülnek felhasználásra. 5 A felsorolt okok miatt egyre szélesebb területen jelentkeznek igények folyékony mosogatószerek iránt, mert ezek lényegesen egyszerűbben és kényelmesebben adagolhatok. Mindezideig azonban nem tudtak olyan egyfázisú folyékony mosogató- 10 szert előállítani, amely megfelelő fertőtlenítő hatás mellett a gépi mosogatás esetén megkövetelt szigorú habzási minimumokat is kielégítette volna. Ennek oka elsősorban arra vezethető vissza, hogy a nem-ionos tenzidek és az ismert hatásos fertőtlení- 15 tőszerek az igényelt együttes hatások tartós biztosításával oldatban nem kombinálhatók, mert a tenzidek és a baktericid hatású vegyületek között oldatban vagy kémiai reakció megy végbe, vagy pedig kölcsönhatások léphetnek fel, amelyek a 20 baktericid hatást gátolják. így például az aktív klór vagy oxigén felszabadításával ható dezinficiensek, többek között a hipokloritok, klóraminok, diklór- és triklór-izocianursavsók és diklór-dimetil-hidantoin oldott 25 állapotban gyorsan reagálnak a hidroxilos végcsoportokkal rendelkező nem-ionos tenzidekkel, és ennek következtében rövid időn belül elvesztik mikrobiológiai aktivitásukat. A jodofórok elnevezés alatt ismert jódbázisú kombinált tisztító- és 30 fertőtlenítőszerek bomlékonyságuk miatt forró oldatokban eleve nem használhatók, és emellett organikus szennyezések jelenlétében fertőtlenítő hatásuk könnyen kimaradhat.' ./kvaterner ammónium-vegyületek tetszés szerint kombinálhatók ugyan 35 nem-ionos felületaktív anyagokkal, azonban toxikusak, így élelmiszerekkel érintkező edények esetén alapos utánöblítést igényelnek, emellett érzékenyek a víz keménységére, valamint fehérjék jelenlétére, és erős habképző tulajdonságaik miatt gépi 40 alkalmazásra alkalmatlanok. Az amfoter jellegű, mikrobiológiailag hatásos tenzidek egyrészt viszonylag drágák, másrészt fehérje-tartalmú közegben hatásuk jelentős mértékben csökken, és a mikrobiológiailag hatásos koncentrációk mellett fellépő 45 nagymértékű habzásuk következtében alkalmatlanok gépi felhasználásra, további hátrányuk, hogy fertőtlenítő hatásuk szappan vagy egyéb anionaktív tenzidek nyomainak hatására kimaradhat. A különféle polihalogén-szubsztituált, hidroxil- 50 -csoporttal rendelkező, aroás jellegű, baktériumölő hatású vegyületek ismert hátránya, hogy felületaktív anyagok töményebb oldataiban mikrobiológiai hatásuk erősen gátolt, és a kívánt hatás elérését csak töménységük egy vagy több nagyságrenddel 55 való emelése útján lehet biztosítani. Az e csoportba sorolható vegyületek nagy része viszonylag toxikus, ezért nagyobb koncentrációkban nem alkalmazhatók. A kevésbé toxikus, korszerűbb származékok viszont viszonylag drágák, ezért 60 alkalmazásuk nagyobb koncentrációkkal az ilyen kombinációkban gazdaságtalan. Formaldehid alkalmazása azért nem jöhet számításba, mert biológiailag hatásos koncentrációja viszonylag magas, és kellemetlen szaga, valamint 65 nagymértékű toxikussága eleve kizárja a szükséges hatás elérését biztosító koncentrációkban való önálló alkalmazását. Mindmostanáig nem volt ismert olyan folyékony mosószer, illetve mosogatószer, amely alkalmas lenne gépi berendezésekben való felhasználásra, és ugyanakkor mindenben megfelelne az egészségügyi szervek által támasztott mikrobiológiai és toxikológiai követelményeknek, sőt e követelményeket tartós tárolás esetén is biztosítaná. A találmány célja olyan folyékony mosogatószer létrehozása, amely gépi mosogatásra is alkalmas, tehát kevéssé habzik, emellett kielégítő baktericid hatással rendelkezik, utóbbi hatását tartós tárolás esetén is megtartja, és nem toxikus. . A találmány alapja az a felismerés, hogy a nem-ionos tenzidek és a fertőtlenítő hatású polihalogénezett aromás hidroxil-származékok együttes alkalmazásakor fellépő baktériumölő hatás gátlása csökkenthető vagy megszüntethető formál-típusú vegyületek adagolásával. Ez a felismerés azért meglepő, mert az alkalmazott formái-típusú vegyületek nem rendelkeznek baktericid hatással. A találmány további alapja az a felismerés, hogy a formái-típusú vegyületek egy része habzásgátló hatású is, és így egyúttal az alkalmazott habzásgátlók mennyisége csökkenthető, ill. a habzásgátló teljesen kiküszöbölhető. Fentiek alapján a találmány gépi mosogatásra alkalmas, baktericid hatású egyfázisú folyékony mosogató- és mosószer kompozíció, amely 10-95 súlyszázalék legalább egy nem-ionos felületaktív anyagot és 0,2—5 súlyszázalék fertőtlenítő hatású polihalogénezett aromás hidroxi-származékot, valamint adott esetben formaldehidet és/vagy glioxált és/vagy a mosószerek, illetve a mosogatószerek gyártásában szokásos adalékanyagokat tartalmaz. A találmány értelmében a folyékony mosogatószer a nem ionos felületaktív anyag mennyiségére számítva 5-85% egy vagy több I általános képletű -ahol Rj és R2 azonos vagy eltérő, 3—20 szénatomos alkilcsoportot jelent — szimmetrikus és/vagy vegyes formált tartalmaz. A baktericid aktivitás gátlását feloldó hatással együtt fellépő habzásgátló hatás szempontjából különösen kedvezőnek találtuk az olyan formál származékok adagolását, amelyekben az R! szubsztituens 3—5 szénatomot, az R2 szubsztituens pedig 10-18 szénatomot tartalmaz. így például igen előnyösnek találtuk a lauril-izobutil-formált, a tridecil-izobutil-formált, valamint a szintetikus zsíralkoholok és 3-5 szénatomos alkanolok elegyeiből készített vegyes formálok keverékeit. A szimmetrikus, elsősorban rövid szánláncú formálókat, elsősorban a diizopropil-formált és a diizobutil-formált különösen olyankor találtuk előnyösnek, amikor viszonylag alacsony hőmérsékleten végzett tisztítás mellett fokozott zsíroldó hatásra van szükség. A találmány szerinti kompozícióban bármilyen polihalogénezett aromás hidroxi-származék felhasználható, amely közegészségügyi szempontból nem 2
