165676. lajstromszámú szabadalom • Beszabályozzó eljárás és berendezés magnezit- vagy mészégetésre, továbbá különböző ipari kemencékben történő melegítési folyamatokra

5 165676 6 többszörösét kitevő számú kemencekamrában szakaszosan történő hűtéssel, ürítéssel és feltöltéssel majd előmelegítéssel, végül izzítással végezzük két kamra egyidejű melegítése mellett, egymás utáni átkapcsolásokkal, szakaszos üzemeltetéssel. 5 A találmány mint eljárás további jellemzője, hogy három kamrát mindig úgy kapcsolunk össze füstcsatornákkal és elzárószervek beállításával, hogy az egyik (7) kamrában előmelegítés folyjék alulról felfelé irányuló füstgázárammal s hogy e célra az 10 egyik szomszédos kamrából (8) szívjuk át a füstgázt az I (izzító) zónából, ahol mindig felül vezetjük be a kamrába az égési szekunder levegőt (10) és a kamra keskenyebbik mérete menteni határoló falazatán át kétoldalt több sorban egymás 15 felett olajgáz (bontott gáz) bevezető nyílásokon át vezetünk felülről lefelé vezetett lánggal olajgázt vagy bontott gázt, esetleg recirkuláltatott füstgázzal hígítva, amelynek hőmérséklete 600-1300 C° közötti, és hogy a harmadik kamrában (9) 20 végezzük a kiégetett anyag lehűtését és cseréjét hideg anyaggal. A találmány szerinti eljárásra jellemző még, hogy az izzítási periódus alatt a megengedhető maximális láng-, ill. anyaghőmérsékletet úgy állítjuk 25 be, hogy a szekunder levegőbe recirkuláltatott füstgázt (14a) keverünk és a bekevert hányadot szabályozzuk, célszerűen az olajgázhoz, ill. a bontott meleg gázhoz kevert recirkuláltatott füstgázhányad egyidejű változtatása mellett. 30 A találmány szerinti eljárás további jellemzője olyan ipari kemencékben végzendő melegítési folyamatok esetére, amelyeknél a felmelegített anyagot visszahűtés nélkül kell a kemencéből kivenni, hogy a melegítést 2, vagy ennek 35 többszörösét kitevő számú kemencekamrában végezzük, a két kamra egyidejű melegítése mellett, de egymás utáni átkapcsolásokkal felváltott tüzeléssel, szakaszos üzemeltetéssel. A találmány szerinti eljárást megvalósító béren- 40 dezésre jellemző, hogy három, vagy ennek többszörösét kitevő számú kemencekamrája van (7, 8, 9), amelyek keresztmetszet kör, ellipszis, négyzet, téglalap vagy körgyűrű-szegmens és hogy ezek célszerűen, körgyűrűszerűen vannak egymás 45 mellé helyezve. A találmány szerinti berendezés további jellemzője, hogy minden egyes kemencekamra (7, 8, 9) felső részén lezárható füstgázelvezető szerve (20) van, továbbá szekunder levegő bevezető csonkja 50 (10) és azt elzáró szerve (25) van, valamint a szekunder levegőt hígító recirkuláltatott füstgázt bevezető csonkja (27) és abban elzáró szerve (28) van, továbbá a határoló falfelületein egy vagy több sorban egymás felett olajgázelosztók és bevezető 55 csőleágazások és ezekhez kapcsolódó olajgázosítók vagy gázbontók, alul pedig minden egyes kemencekamra füstgázösszekötő nyílásokkal (26) bír, ezek pedig füstgázösszekötő csatornákba torkollanak (24) mindkét oldalon s hogy ezen csatornák- 60 ban a két szomszédos kemencekamra felé elzáró szervek (30a, 30b) vannak beépítve, s végül, hogy a kamrák alján anyag leengedésére szolgáló tölcsérek és azok végén elzárószervek (27) vannak beépítve. 65 A találmány szerinti berendezés további jellemzője, hogy 2, vagy ennek többszörösét kitevő kemencekamrából áll, s hogy a kamráknak az előbbi bekezdésben leírt csatlakozó vezetékei és szabályozó szervei vannak. Az 1. ábra az eddigi aknás mészégető kemence egyik ismert kialakítását mutatja be olajgáztüzeléssel, függélyes hosszmetszetben. A 2. ábra az előbbi vízszintes metszetét mutatja körkeresztmetszet esetében. A 3. ábra pedig ovális keresztmetszet esetét mutatja be. A 4. ábra az ismert megoldást sematikusan mutatja be. Az 5. ábra a találmány szerinti megoldás ugyanilyen sematikus elvi ábrázolása. A 6. ábra a találmány szerinti kemence háromrészes körgyűrűs kiképzésének vízszintes metszetét, a 7. ábra pedig függélyes hosszmetszetét mutatja. A 8. ábra a találmány szerinti mészégető eljárás sematikus elvi kapcsolását tünteti fel 3 szakasz esetére. A 9. ábra a levegő előmelegítés útját mutatja be. A 10. ábra a találmány szerinti kemence egyik kamrájának kiképzését mutatja be elölnézetben. Ali. ábra pedig függélyes keresztmetszetét, A 12. ábra pedig felülnézetét mutatja be. Az ábrák figyelembevételével a találmány leírása az alábbi. Az 1. továbbá a 2. és 3. ábrákon látható az eddig ismert jó működésű, de lehatárolt teljesítményű olajgáztüzeléses aknás mészégető kemence. Főbb részei a következők: Az 1 kemence felső részén helyezkedik el a mészkő adagoló 2 harangzár, amelyen át a 3 töltőhengerbe a 4 nyíl irányából jut a mészkő. Az 5 alsó asztal mozgatása révén a 6 nyíl irányában hull az alsó bunkerbe a kiégetett és lehűlt mész. A kemence felső harmadában helyezkedik el az anyagoszlopon belül az ún. 7 „előmelegítési zóna", ahol a felfelé áramló füstgázok a mészkövet ellenáramban folyamatosan előmelegítik. Ezalatt helyezkedik el a 8 „izzító" zóna, ahol olajgáztüzeléssel több égősoron át bevezetett meleg olajgáz, esetleg füstgázzal hígítva jut az anyagoszlopba, ahol a felfelé áramló 10 szekunder levegővel térben és időben elnyújtva ég el. A - 9 „hűtő" zónában a 10 nyíl irányában a kemencébe beszívott levegő ellenáramban fokozatosan lehűti a meleg meszet, miközben a szekunder levegő felmelegszik. A 12 alsó és felső sori égőkön át vezetjük a kemencébe a 13 olajat, a 11 gázosító primer levegővel és a 14a hígító recirkuláltatott füstgázzal együtt. A 12 felső sori égősoron szintén olajgázt vezetünk be a kemencébe, ahol az a maradék szekunder levegővel ég el. A lehűlt füstgázok a 15 csonkon át a 16 nyű irányában a 20 elzáró, ill. szabályozó szerven át távoznak el a kemence felső részéből, amihez a depressziót a 17 füstgázventillátor szolgáltatja. A 14 nyíl irányában vezetjük vissza a recirkuláltatott füstgázt az égőkbe, a 18 nyíl irányában pedig a szabadba. A 19 szűkítő 3