165669. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagymolekulasúlyú anyagokat, különösen fehérjéket tartalmazó oldatok kezelésére alkalmas szorbensek készítésére

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1972. X. 09. Módosítás napja: 1973. XII. 10. Közzététel napja: 1974. V. 28. Megjelent: 1976.1.31. (CI-1284) 165669 Nemzetközi osztályozás: C 08 g 5/16 Feltalálók: Dr. Horváth István vegyész 20%, Bátkai László vegyész 18%, di. Szántó József vegyészmérnök 10%, Li Valentina vegyészmérnök 10%, di. Horváth Istvánné vegyész 5%, Inczefi István biológus 4%, dr. Tolnay Pál vegyészmérnök 5%, Kaufer László vegyésztechnikus 5%, dr. Cseh György orvos 5%, Piukovics Sándor vegyész 6%, Stankovics Lajos vegyész 6%, dr. Járai Miklós biológus 6%, Budapest Tulajdonos: Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára Rt., Budapest Eljárás nagymolekulasúlyú anyagokat, különösen fehérjéket tartalmazó oldatok kezelésére alkalmas szorbensek készítésére 1 2 A találmány tárgya eljárás nagy molekulájú anyagokat, különösen fehérjéket tartalmazó oldatok kezelésére alkalmas szorbensek készítésére ionogén szubsztituens tartalmú polikondenzációs fenolgyanták előállítása útján. 5 Mint ismeretes, a fenol-alapú kondenzációs műgyanták bi és/vagy trifunkciós fenolok, valamint formaldehid (esetleg más aldehidek) katalitikus reakciója útján készíthetők. Bifunkciósak az orto- vagy para-helyzetben helyettesített fenolok, 10 míg trifunkciósak azok a fenolok, melyek ortovagy para-helyzetben nem tartalmaznak szubsztituenseket. Savas katalizátorok jelenlétében fenol-alakú molekulák keletkeznek még trifunkciós mono- 15 merek alkalmazásakor is. Lúgos katalizátorok hatására viszont trifunkciós komponensek jelenlétében a polimer kikeményíthető, vagyis hőkezeléssel térhálós szerkezet hozható létre. Amennyiben á kiindulási anyagok között ionogén jellegű szubsztituenseket tartalmazó monomer is szerepel, úgy a kikeményítéssel ioncserélő műgyanta készíthető. 20 25 Gyengén savas kationcserélők készíthetők például rezorcilsavat és/vagy szalicilsavat is tartalmazó monomerelegyekből, amennyiben a reakció körülmények biztosítják a trifunkciós monomerek térbelileg három irányú kondenzációját. [853 30 (1943) VEB Farben Fabrik Wolfen], [Hiroshi Kawaba Repst. Sei. Research, Japan, 28, 264 (1952)]. Ismeretes továbbá, hogy a különféle karboxil-tartalmú ioncserélő műgyanták alacsonyabb pH tartományban nem, vagy csak igen kis mértékben disszociálnak, ennek ellenére ilyen közegben is alkalmazhatók szorbensként megfelelő kísérleti körülmények között. Ilyen típusú gyanták alkalmazhatók a szorbciós, illetve kromatográfiás szempontokból különleges tulajdonságú anyagok, mint pl. a fehérjék megkötésére is [Bogdanov V., et al. Izv. Akad. Nauk. CCP. szer. Khim. 2, (1969) 4699, 19 430 sz. szovjet szabadalom]. Ez utóbbi vegyületek speciális vonásai az irodalom szerint a többértékűségre, a nagy molekulaméretre és szerkezetük érékenységére vezethetők vissza. A kötés mértéke a karboxil gyantákon a pH változtatásával szabályozható. Azonban mind az irodalmi, mind a saját kísérleteink szerint az ismert eljárások szerint készített karboxil gyanták nagymolekulasúlyú anyagokra vonatkozó kötőképessége az ioncserélő kapacitáshoz viszonyítva igen kismérvű. A kisebb kapacitás a kémiailag érzékeny vegyületeknél, mint pl. a fehérjéknél nem kompenzálható azáltal, hogy erősebb aktív csopor tokát építünk a gyantába, mert az erősebb kötőhelyek jelenléte az oldott molekula megvál-165669