165623. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés villamos mennyiség időfüggvényének frekvenciaspektrum elemzésére

7 165623 g kapcsolót is tüntettünk fel, melyre közösítve vannak kötve az egyes csatornák 13 egyen­irányítói és 14 soros ellenállásai közé beiktatott sönt 38 ellenállások talppontjai. Itt az üzem­módkapcsoló egyik állása szabad, másik állása a kapcsolási elrendezés közös pontja. A kapcsolási elrendezés a következőképpen működik: A teljes folyamat két főfázisból áll, a mérési üzemmódból és a kiírási üzemmódból. A mérési fázisban a generátor 1 kimenetén meg­jelenő villamos mennyiségből — melyet párhuza­mosan valamennyi csatorna 10 bemenetére adtunk — a frekvenciaszelektív 11 fokozatok kiválasztják a csatornához tartozó -- foi frekvenciájú — komponenseket, s az i-ik csatorna RC-tagja — mint integráló szerv azokat a mérési periódus időtartamára halmozva tárolja. A mérési periódus végén a diódás 12 kapurendszerek előfeszítésének megváltoztatása folytán az RC-tagokra további bemenő jelek nem jutnak, a 19 üzemmódkapcsoló az első 20 állásba vált (eddig a második 21 állásban volt), így a szelephatású 17 elemek közösített kivezetései csatolásba kerülnek a jel­feldolgozó egyik bemenetével. A kapcsoló üzemű 23 aktív elemek azonban eddig a csatornákat a kimenet irányában lezárták. A 25 sorrendkapcsoló most egymásután aktiváló szintet juttat a minden­kori i-ik csatorna kapcsoló üzemű 23 aktív elemének vezérlő bemenetére és ekkor ennek a csatornának a jele eljut a 3 jelfeldolgozó egyik bemenetére. A kiírási fázis befejezése után a szelephatású 17 elemek közösített kivezetésével csatolt 19 üzemmódkapcsoló a harmadik 22 állásba vált, mely törlési üzemmód, ugyanis a felhalmozott töltéseket kisüti. Ezután újra kez­dődhet a mérési fázis. A mérési időtartam beállítása az RC-tagok integrálási időállandóinak változtatásával történik. Ehhez azonban nem az R, vagy C értékét változtatjuk, hanem az időzítő bemenetre jutó, az l.a, illetve 2.a ábrákon látható alakú impulzussereg ti impulzusszélességét változtatjuk az impulzusismétlési időtartam, a t2 periódusidő változatlan értéke mellett. így ugyanis az RC-tag csak a kapcsolási időtartamra, mely a tj impulzusszélességgel egyenlő, integrál és a tényleges integrálási időállandó nem T = RC, hanem t2 T = RC —­ti Az 1. ábra szerinti kivitelnél az időállandót szabályozó, a 26 programadó második kimenetén megjelenő impulzussereget az RC-tag és a szelep­hatású 17 ellenállás között csatoljuk a láncba a további kapcsoló üzemű 32 aktív elem közvetíté­sével. A 2. ábra szerinti kivitelnél ez a közvetítés nem szükséges. Itt ugyanis a csatornánkénti kapcsoló üzemű 23 elemeket két funkcióra hasznosítjuk. Míg a kiírási fázisban a már ismertetett szekvenciális lekérdezést teszi lehetővé azáltal, hogy a 25 sorrendkapcsoló megfelelő kimenetéről kapott vezérlés hatására mindenkor csak egy — az i-ik - csatorna aktív, addig a mérési főfázisban a 26 programadó második kimenetéről érkező impulzussereg egyidejűleg va­lamennyi csatornát az integrálási idő kívánt értéke 5 által meghatározott kitöltési arány (ti/t2 ) szerint kapcsolja. Az 1. ábra elrendezéséből látható, hogy kiírás idején a szűrőből zavaró jelek juthatnának a mérőrendszerbe, ha a sönt 38 ellenállásokat meghagynánk vonatkozási — példánknál közös — 10 potenciálon. Ezért alkalmazzuk a második további 37 üzemmódkapcsolót, mely ebben a fázisban leválasztja az ellenállások talppontját a kapcsolási elrendezés közös pontjáról, így azok „levegőben lógva" szakadásban vannak, áram nem folyik át 15 rajtuk, feszültségesés nincs, s így zavarójel sincs. A fentiekben leírt konkrét működés a példa­kénti elrendezésre vonatkozik, — részletek tekinte­tében természetesen a konkrét kialakítás függ­vényében a működés is változó lehet, lényeges a 20 frekvenciaszelektív 11 fokozatok által kiválasztott komponensek egy mérési periódus során való felhalmozása, majd a periódus végén a tárolt értékek csatornánkénti szekvenciális lekérdezése oly módon, hogy az elektronikus kapcsolási 25 műveletek egyrészt sorban aktiválják az egyes csatornákat a kiírási fázisban, másrészt kapcsoló­üzemben aktiválnak valamennyi integrátort a mérési periódusban, a kapcsolási arányokkal beállítva az integrálási állandót. 30 A3 jelfeldolgozó szerkezeti felépítéséből következik az automatikus amplitúdószabályozás működése. Az egyik kivitel szerint a generátor 1 kimenetén megjelenő jelet adjuk a 3 jelfeldolgozó további 2 bemenetére, azt a 4 leválasztó-35 egyenirányító egyenirányítja, majd az 5 RC-integ­rátor az intenzitással arányosan szabályozza a 6 erősítő erősítését. A másik kivitel a 3 jelfeldolgozó nem tartalmaz leválasztó egyenirányítót, RC-integrátort 40 és nincs további bemenete sem. Ennél a kivitelnél nem a beérkező villamos jelet, hanem sorrendben az egyes csatornák felhalmozott jeleit adjuk a jelfeldolgozó bemenetén át a 6 erősítő vezérlő bemenetére, ezt a folyamatot is a 25 sorrendkap-45 csoló vezérli. Ennél a kivitelnél tehát egymást követően két szekvenciális lekérdezést hajtat végre a 25 sorrendkapcsoló. Az első arra szolgál, hogy a lekérdezett csatornák szintjei közül a leg­nagyobb szint állítsa be az erősítő — pl. a 4. 50 ábrán látható leválasztó diódával és Ct tároló kondenzátorral ellátott vezérlő bemenetű FET vagy MOSFET-tag — erősítését és így a diag­ramíró kitérésének amplitúdóját. Ezután még törlés nem történik és sor kerülhet a másik 55 lekérdezésre, mikoris a 3 jelfeldolgozó egyik bemenetére jutó jelek kerülnek az erősítőn át a 8 végerősítőre, majd a 9 diagramíróra. Ezután kerül sor a törlésre és kezdődhet az újabb mérési periódus. 60 A frekvenciaszelektív 11 fokozatot célszerűen ún. csökkentett frekvenciájú sáváteresztő szűrő alkotja, melynek kapcsolási vázlatát a 3. ábra mutatja. A szűrő kéttagú C—R létrakapcsolást tartalmaz, melyet a Ci— Rí és a C2 —R 2 elemek 65 alkotnak. Láfható, hogy a Cx és C 2 kapacitások 4

Next

/
Thumbnails
Contents