165611. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés N fázisú feszültségrendszerre kapcsolt impulzusmotorok fázistekercseinek táplálására, különösen az impulzusmotorok gyorsulásának növelésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 165611 ^RBHW/ Bejelentés napja: 1971. V. 18. (SE-1565) Közzététel napja: 1974. IV. 27. Megjelent: 1975. XJI. 31. Nemzetközi osztályozás: H 02 k 37/00 •Jl f fll Bejelentés napja: 1971. V. 18. (SE-1565) Közzététel napja: 1974. IV. 27. Megjelent: 1975. XJI. 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1971. V. 18. (SE-1565) Közzététel napja: 1974. IV. 27. Megjelent: 1975. XJI. 31. Feltalálók: Markovics Gyöigy okleveles villamosmérnök, Zsák György okleveles gépészmérnök, Budapest Tulajdonos: Szerszámgépipari Művek, Budapest Eljárás és berendezés n fázisú feszültségrendszerre kapcsolt impulzusmotorok fázistekercseinek táplálására, különösen az impulzusmotorok gyorsulásának növelésére A találmány tárgya eljárás n fázisú feszültség­rendszerre kapcsolt impulzusmotorok fázisteker­cseinek táplálására, különösen az impulzusmotorok gyorsulásának növelésére, amelyben az impulzus­motor fázistekercsére a fészűltségrendszer szerinti 5 sorrendben feszültségimpulzust kapcsolunk, és berendezés az eljárás' foganatosítására, amely berendezésnek n fázisú vezérlőjelet előállító szám­lálója és egyenfeszültségű tápegysége van, amely­nek tovább a tápegység és az egyes fázistekercsek 10 közé iktatott, vezérlőbemenetével a számláló megfelelő kimenetére kötött kapcsolóerősítői van­nak. Ismeretes, hogy a technika fejlődése során 15 egyre inkább előtérbe kerül a nagy működési sebességű, magasabb frekvencián dolgozó villamos impulzusmotorok alkalmazása. Az ilyen motorok­kal szemben támasztott egyik legfontosabb igény az, hogy minden egyes bekapcsolás, azaz egy-egy 20 fázistekercs feszültségre kapcsolása után a tekercs­ben kialakuló áram minél gyorsabban, illetve előre megszabott idő alatt elérje a névleges értékét, mert a motor nagy léptetési sebesség esetén csak így képes leadni a névleges kerületi erőt, illetve 25 nyomatékot. Ugyanakkor követelmény az impul­zusmotorok lengéseinek minimális értékeken tar­tása is. Az irodalomból és a gyakorlatból eddig is több olyan megoldás vált ismertté, mely az 30 említett cél, a gyors áramfelfutás megvalósítására szolgál. Az ismert megoldások egy részének közös jellegzetessége, hogy impulzusmotor egy-egy fázis­tekercsével sorba van kötve egy külső ellenállás [1066272 és 1076246 sz. NSZK szabadalom, valamint Fujitsu Ltd. Pulse Motor Drive Unit „Fanuc613" (1968)], ezáltal elméletileg bizo­nyíthatóan csökken az áramkör időállandója, és gyors áramfelfutás érhető el. Ezen megoldás hátránya, hogy az alkalmazott külső ellenálláson nagy veszteségek lépnek fel, és az üzemeltetés jelentős hőtermeléssel jár együtt. Egy másik ismert megoldás szerint az áram­körre egy igen nagy feszültségimpulzust kap­csolnak rá [The Pratt Corporation, The Electronic Drive Unit „SMDU. 1." (1968)], mely szintén gyors áramfelfutást eredményez. Ilyenkor azonban a tekercsben annak névleges áramánál lényegesen nagyobb áram jönne létre, s ennek megakadályo­zására egy időtagot alkalmaznak, mely a feszült­ségimpulzust úgy vágja le, hogy a kialakuló áram csak a tekercs névleges áramának értékéig növekedhet. Igen jelentős hátránya ennek a megoldásnak, hogy az időtag igen bonyolult, és rendkívül nagypontosságúnak kell lennie, mert ha a fe­szültségimpulzust a kelleténél hamarabb vágja le, a túláram tönkre teheti a berendezést. Ez különösen veszélyes, mert a feszültségimpulzus 165611

Next

/
Thumbnails
Contents