165607. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a szintézisreaktort elhagyó gázok ammóniatartalmának elválasztására

7 165607 8 Az előnyök az ammóniának a filmabszorberben történő jó abszorpciójából adódnak, ezt az abszorpciót elősegíti a berendezésbe beiktatott hűtőrész, amellyel az abszorpciónál képződött hőmennyiség eltávolítható. Az új szárítási módszer előnyei mind a recirkuláltatott gázok, mind a friss szintézis­keverék szempontjából szintén nyilvánvalóak, vagyis igen egyszerű berendezés felhasználásával az igen jó szárítási hatásfokot tesz lehetővé és ugyanakkor igen jó termikus hatásfok bizto­sítható. Figyelemreméltó az a körülmény is, hogy a találmány szerinti eljárás a hagyományos ammó­niaszintéziseknél részben is felhasználható abban az értelemben, hogy vagy a filmabszorberben levő abszorpciós lépést iktatjuk be, vagy csak a recirkuláltatott és friss szintézisgázkeverék víz­telenítési lépését hajtjuk végre cseppfolyós ammónia és hőkicserélő segítségével. Emellett az ismert módszeren alapuló és berendezésekkel működő szintézisüzemek egyéb berendezései és műveleti lépései változatlanul megtarthatók. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás a szintézisreaktort elhagyó gázok ammóniatartalmának elválasztására, valamint az ammónia elválasztása után visszamaradó gázok és a friss szintézisgáz elvezetésére, azzal jellemezve, hogy a szintézisreaktorból távozó gázokat függő­leges elhelyezésű csöves hőcserélőbe vezetjük be, ahol a gázokat ellenáramban, a csöveken belül lefelé áramoltatott folyadékfilmmel érintkeztetjük, ily módon a gázokban levő ammóniát abszor­beáljuk és az abszorber elején koncentrált ammóniaoldatot választunk le, az ammónia ab­szorpciójánál felszabadult hőmennyiséget a csövek külső kerületén áramoltatott vízzel, vagy más hűtőfolyadékkal eltávolítjuk, az abszorber tetején távozó, vízgőzzel telített és igen kis, 0,2—0,5 mól% ammóniatartalmú, nem abszorbeált gázokat a bennük levő inert gázok lefúvatása után a friss szintézisgázkeverökkel elkeverjük, az egyesített gázkeveréket hőcserélőbe vezetjük, ahol ezt már vízmentesített gázokkal lehűtjük, a hőcserélőből távozó, szeparátorból jövő száraz gázokkal le­hűtött gázáramba — amely víztartalmának na­gyobb részét gyenge ammóniaoldat alakjában már 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 756381 - Zrínyi Nyomda eltávolítottuk — cseppfolyós* ammóniát injek­tálunk, ennek adiabatikus elpárologtatásával a gázokat tovább hűtjük és a gázkeverékből a vizet kondenzációval elválasztjuk, a képződött keveréket szeparátorba vezetjük be, ahonnan koncentrált ammóniaoldatot és a gázáramot vezetjük el,- majd a víztelenített gázt a szintézisreaktorba vissza­vezetjük, míg az eljárást 30—300 kg/cm2 , elő­nyösen 80—150 kg/cm2 nyomáson végezzük és a gázokat legfeljebb —30C°-ra hűtjük. (Elsőbbsége: 1969. november 15.) 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az injektált cseppfolyós ammónia mennyiségét az elpárolog­tatott ammóniához képest fölöslegben alkal­mazzuk, a fölösleget a szintézis körfolyamatból koncentrált ammóniaoldat alakjában nyerjük ki, ezáltal a szárított gázok víztartalmát legfeljebb 2-3 ppm értékre csökkentjük. (Elsőbbsége: 1969. november 15.) 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a víztelenítendő gázokba 0,01-100s%, előnyösen 2-10s% mennyi­ségű cseppfolyós ammóniát injektálunk és így a szárított gázok maradék-víz-tartalmát legfeljebb 2-3 ppm-re állítjuk be. (Elsőbbsége: 1969. november 15.) 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a szintézisreaktorból távozó anyagáramokkal ellenáramban vezetett ab­szorbeáló folyadékként vizet vagy alacsony kon­centrációjú ammóniaoldatot alkalmazunk. (El­sőbbsége: 1969. november 15.) 5. Az 1 -3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a gázok hirtelen lehűlési lépését nagymértékű turbulencia kialakításával wégezzük és a csepp­folyós ammónia és a nedves gázok közötti érintkezési felület konstans víztelenítési hatásfok melletti szabályozásával a két fázis közötti érintkezési időt csökkentjük. (Elsőbbsége: 1970. augusztus 27.) 6. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a cseppfolyós ammónia és a nedves gázok közötti érintkezési időt az érintkezési felület növelésével csökkentjük és így ammóniával nem telített, vízmentesített, visszacirkuláltatható gáz­áramot nyerünk ki. (Elsőbbsége: 1970. augusz­tus 27.)

Next

/
Thumbnails
Contents