165604. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3-izotiazolon-származékok fémsó-komplexeinek előállítására, valamint azokat tartalmazó biocidhatású készítmények

23 165604 24 ket a festékekbe adagoljuk. A komplexek a festékbe adagolva, a festékfilmek penészedését is hatásosan gátolják. A találmány szerinti eljárással előállított izotiazolon-komplexek mezőgazdasági fungicidekként 5 is előnyösen használhatók. Mint ilyeneket, az ismert fungicid hatású készítményekhez hasonlóan használjuk. Az ilyen készítmények általában mezőgazdasági szempontból elfogadható vivőanyagot és ebben az esetben aktív anyagként egy 10 izotiazolon-komplexet vagy több komplex keverékét tartalmaznak. Ha szükséges, vagy előnyös, a készítményhez felületaktív anyagot vagy más adalékanyagot is adhatunk, amikor homogén keveréket kapunk. „Mezőgazdasági szempontból 15 elfogadható" vivőanyagként olyan anyagokat használunk, amelyekben oldható, diszpergálható vagy szétosztható a hatóanyag anélkül, hogy annak hatékonysága csökkenne, és amely nem káros hatású a földre, a mezőgazdasági gépekre és a 20 termésre. Rovarirtóként a találmány szerinti eljárással előállított izotiazolon-komplexeket mezőgazdasági szempontokból elfogadható hordozóanyaggal együtt, vagy olyan készítmény alakjában hasz- 25 náljuk, amely alkalmas a termőföldekre juttatásra. Az izotiazolon-komplexeket például nedvesíthető porként, emulzióként, sűrítményként, porként, szemcsés alakban, aeroszolként, folyékony emuigeálható sűrítményként készíthetjük el. Az ilyen 30 alakban előállított komplexeket folyékony vagy szilárd hordozóanyaggal hígíthatjuk, és ha szükséges, előnyös felületaktív anyaggal egészíthetjük ki. A találmány szerinti eljárással előállított komp- 35 lex vegyületeket vízzel elegyedő oldószerekben, például etanolban, izopropanolban, acetonban stb. oldhatjuk. Ezek az oldatok vízzel könnyen hígíthatok. Az izotiazolon-komplexeket finom, szilárd hal- 40 mazállapotú hordozóanyagokkal, például agyaggal, szervetlen szilikátokkal, szilícium-vegyületekkel is keverhetjük. Használhatunk szerves hordozóanyagokat is. Általában olyan poralakú készítményeket használunk, amelyekben az izotiazolon- 45 komplexek 20-80%-os mennyiségben vannak jelen. A termőföldre juttatás előtt a készítményeket további szilárd halmazállapotú adalékanyaggal 1-20% hatóanyagtartalmúra hígítjuk. A nedvesedő készítményeket úgy állítjuk elő, 50 hogy a találmány szerinti eljárással előállított komplex vegyületeket semleges, finom eloszláású, szilárd halmazállapotú hordozóanyaggal és egy felületaktív anyaggal keverjük össze, amely utóbbi egy vagy több emulgeáló, nedvesítő, diszpergáló 55 vagy egyéb felületaktív anyag, esetleg ezek elegye lehet. Az izotiazolon-komplex a készítményekben általában 10-80 s%-os mennyiségben, a felületaktív anyag pedig 0,5-10 s%-os mennyiségben van jelen. Emulgeáló és nedvesítő anyagként 60 például alkilfenolok, zsíralkoholok, zsírsavak, alkilaminok származékait, alkilarénszulfonátokkal és dialkilszulfoszukcinátokat használunk. Permetezéskor glicerol-mannitán-laurát és ftálsavanhidriddel kezelt olajsav és poliglicerol kondenzált terméket 65 használunk. Diszpergálóanyagként például maleinsavanhidrid és egy olefin, például diizobutilén kopolimerjének nátriumsóját, nátrium-Ugninszulfonátot és nátrium-formaldehidnaftalin-szulfonátokat használunk. Ismert eljárás szerint előállíthatunk szilárd készítményeket oly módon is, hogy az izotiazolon-komplex vegyületet szilárd halmazállapotú hordozóanyag felületére adszorbeáljuk. Az eljárás során illékony oldószert, például acetont használunk. A készítményhez ilyen módon aktivizáló vegyületeket, adhéziót növelő anyagokat, növényi tápanyagokat, szinergista hatású vegyületeket és felületaktív anyagokat is adhatunk. Emulgeálható sűrítményeket úgy készítünk, hogy az izotiazolon-komplexeket mezőgazdasági szempontokból elfogadható szerves oldószerben oldjuk, majd az oldószerben oldódó emulgeáló anyagot adunk az oldathoz. Ilyen előnyös oldószerek általában a vízzel nem elegyedő oldószerek, például a szénhidrogének, a klórozott szénhidrogének, ketonok, észterek, alkoholok és amidok. Előnyösen használhatunk oldószerelegyeket is. Az emulzió képződését elősegítő felületaktív anyag koncentrációja előnyösen 0,5—10 s% (az emulgeálni kívánt sűrítmény súlyára vonatkoztatva), és a vegyület lehet anionos, kationos vagy nem ionos jellegű is. Anion-jellegű felületaktív anyagként például alkoholszulfátokat és szulfonátokat, alkilarénszulfátokat és szulfoszukcinátokat használhatunk. Kation-jellegű felületaktív anyagként zsírsavalkilkvaterner sókat használunk. Előnyös nem-ionos emulgeáló vegyületek az alkilfenolok alkilénoxidos adduktjai, zsíralkoholok, merkaptánok és zsírsavak. Az aktív anyag koncentrációja 10 és 80% között változik, előnyösen 25-50%. Fitopatogén vegyületként az izotiazolon komplexeket olyan koncentrációban használjuk, amely megfelelő herbicid hatású. Az izotiazolon komplexeket a védendő területre az ismert eljárásokkal, mezőgazdasági szempontból elfogadható hordozóanyaggal juttatjuk ki. Előnyösen azonban a hatóanyagot közvetlenül, jelentős mennyiségű hordozóanyag nélkül juttatjuk a védendő területre. Különösen jó eredményeket érünk el, ha az izotiazolon-komplexek olyan tulajdonságúak, hogy kis térfogatban használjuk őket, ha folyadék halmazállapotúak, vagy magas forráspontú oldószerekbenoldódnak. A hatóanyag koncentrációja használatkor természetesen az elérendő cél, a komplex minősége, a kiszórás hatékonysága és más tényezőktől függ. Mint mezőgazdasági bakteriad az aktív izotiazolon-komplexeket permetezőszerként, 0,1 -10 g, előnyösen 0,125-5 g hatóanyag/liter folyadék koncentrációban használjuk. Sűrített permetezőlében az aktív összetevő aránya a fentinél 2—12-szer nagyobb is lehet. Hígított permetezőié használatakor a növényeket addig permetezzük, amíg nedvesek nem lesznek, töményebb és kistérfogatú permetezőszer használatakor azt mint köd juttatjuk a kezelendő növényekre. A találmány szerinti eljárással előállított komplex-vegyületeket egyedüli bioaktiv anyagként és 12