165598. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szálerősítéses műanyag elemek előállítására

15 165598 16 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás elemek, példaképpen építőelemek előállítására szálerősítésű műanyagból, melynek során egy alaplemezre folyékony műanyagréteget, 5 majd egy szálanyagréteget hordunk fel, azzal jellemezve, hogy a felhordott rétegek olyan zónáira lökéseket fejtünk ki, melyek mind a felület szélességi, mind hosszúsági irányban két-két nem-ütött zóna között vannak, majd pedig a 10 rétegelt anyagot saját síkjában eltoljuk olyképp, hogy ezután az előbbi műveletben érintetlenül hagyott zónákra fejtünk ki lökéseket, majd az anyag továbbmozgatásával a két zóna-csoportot felváltva tesszük ki a tömörítő és légbüborék- 15 mentesítő lökések hatásának és emellett a kifejtett lökések mélységeit az egyes zóna csoportokban a belépő széltől a kilépő szél felé csökkentjük, szükség esetén a kívánt alakra formáljuk és végül ismert módon kikeményítjük. 20 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kikeményedés előtt a kezelendő réteg összes, egymástól állandó, 0,01-5,0 mm-es távolságban levő, 0,1-5,0 cm2 nagyságú felületelemére váltakozva 0,5—25,0 25 kp/cm2

nagyságú, 5-16 000 Hz, előnyösen 25-100 Hz frekvenciájú nyomást fejtünk ki a mindenkori szomszédos felületelemekre, és egy felületelem valamely tetszőleges pontjának a felületelem határvonaltól való valamennyi lehet- 30 séges távolsága közül a leghosszabb távolságot maximálisan 6,0 mm-ben választjuk meg. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a mozgatott nyomóelem hatékony munkavégzőfelületének 35 lökéshosszát az anyagréteg vastagságának 1/10 részére állítjuk be. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a lökésekkel kezelt szomszédos zónák közötti távolságokat legalább 40 0,1 mm-re, legfeljebb 10,0 mm-re, előnyösen 2,0 mm-re állítjuk be (4. ábra). 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a lökésekkel kezelt zónák szélességét a két csoportban eltérő módon 45 választjuk meg és az egyik, előnyösen a keskenyebb zónák által alkotott csoportot nagyobb frekvenciájú és kisebb amplitúdójú lökésekkel kezeljük, mint a másik csoport zónáit (5. . ábra). 50 6. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a lökéseket a két rétegre minden zónában az anyagréteghez viszonyítva mozgatott talpak, előnyösen rugózó talpak útján fejtjük ki és célszerűen a lökéshosszt 55 a talp középső tartományában állítjuk be a legnagyobb értékre. 7. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a lökéseket középső szakaszában legnagyobb hatást kifejtő lengő lemez 60 segítségével gyakoroljuk a rétegre, annak két egymással szemben fekvő, a be- és kivezetési irányra keresztirányban húzódó oldal kivételével. 8. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az anyagréteg egyes 65 zónáira kifejtett lökések utófrekvenciáját legalább 3 Hz-re választjuk, célszerűen az utófrekvenciát a hálózati frekvencia legalább félszeresében, előnyösen legalább négyszeresében választjuk meg. 9. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a szálanyag egy rétegére betételemeket, például erősítőprofilokat helyezünk, ezeket egy további szálanyagréteggel lefedjük és az így előkészített anyagrétegre fejtünk ki lökéseket. 10. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az előállított kikeményítetlen sík lemezt tekeréssel csővé alakítjuk, majd az érintkezési vonal szakaszában lényegében sugárirányú lökések kifejtésével hézagmentesen összeerősítjuk és tömörítjük (26. 27. és 28. ábrák). 11. Eljárás üreges testek, főleg csövek előállítására, szálerősítésű műanyagból, azzal jellemezve, hogy egy vízszintes tengely körül, folyékony műanyaggal feltöltött vályúban forgó magot szálasanyaggal tekercselünk körül, a mag és a vályú fenékrésze között lényegében radiális irányban periodikus lökéseket fejtünk ki az anyagokra, a lökések amplitúdóját pedig a mag és a vályú fenékrésze közötti legszűkebb tartományban állítjuk be a legnagyobbra. 12. A 11. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy egy rugalmas alakváltozásra alkalmas mag belső oldalára, annak legmélyebb tartományában, előnyösen több párhuzamosan elhelyezett, a kerület irányában húzódó elemek segítségével lökéseket fejtünk ki. 13. Az 1. és 11. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a légbuborékok eltávolítása előtt az anyagrétegre rácsot, példaképpen perforált lemezt helyezünk, a rácsnak a munkadarabbal ellenoldalára rázószerkezet útján a rázószerkezet munkavégző felületének a rács felett való mozgatásával lökéseket fejtünk ki. 14. Berendezés az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítására, azzal jellemezve, hogy az anyagrétegre 0,01-3,0 mm-es, előnyösen 0,1—1,0 mm-es amplitúdóval a továbbmozgatás irányába mutató komponensű lökéseket kifejtő nyomóelemei vannak, melyek hatékony munkavégző felületei egymástól 0,01-5,00 mm, előnyösen 0,1—0,7 mm távolságban vannak elhelyezve. 15. A 14. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a lökések kifejtésére szolgáló szerkezet a műanyagból és szálasanyagból álló réteg fölött vezetett kerekeken, előnyösen széles bordás hengereken van elhelyezve. 16. A 14. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az anyagréteg és a lökéseket kifejtő eszközök között szalagok vannak elhelyezve. : 17. A 16. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy egymással párhuzamosan elhelyezett hornyos hengerekként kialakított dobokon átvezetett több fémszalagja van, a henger pedig két szomszédos szalag között egy előreugró keskeny résszel van kiképezve. 8