165598. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szálerősítéses műanyag elemek előállítására

7 165598 8 elvezessék. Ezek a buborékok a csatornaszerű kivágások szabad végén távoznak el. Az 5. ábrán feltüntetett vázlatos rajzból kitűnik, hogy a 6 impulzusadó szerkezetek csoportonként elrendezve is alkalmazhatók és a lökések a két csoportban váltakozva gyakorolhatók a felületre. Ennél a megoldásnál célszerű oly jnódon végrehajtani a műveleteket, hogy miután az egyik impulzusadó szerkezetcsoporttal a lökések gyakorlását a felületre befejeztük, ezt a szerkezetcsoportot mindaddig az anyagon hagyjuk, amíg a második impulzusadó-szerkezetcsoport megkezdi a lökések közlését az anyagra, és az első szerkezetcsoportot csak ezután távolítjuk el. Ily módon az impulzusadó szerkezetek nemcsak a lökések közlésére szolgálnak, hanem járulékosan az anyag helybentartására is. Az 5. ábrán az is világosan látható, hogy az egyik csoport impulzusadó szerkezetei, amelyek mindig a másik csoport impulzusadó szerkezetei között helyezkednek el, keskenyebbek lehetnek, mint a másik csoport impulzusadó szerkezetei. Bizonyos, műgyantából és szálasanyagból egyesített anyagrétegek esetében, különösen nagyobb vastagságú, illetve nagyobb. mértékben töltött, vagyis nagyobb mennyiségű töltőanyagot tartalmazó rétegeknél célszerű lehet a második impulzusadó szerkezetcsoportot eltérő impulzusfrekvenciával és impulzusamplitúdóval működtetni, mert ily módon a légbuborékok kiűzését meg lehet gyorsítani. A 6. i

ábra egy további impulzusadó szerkezetegységet mutat, vázlatos oldalnézetben. Itt két 6a talpszerű impulzusadó szerkezet a végeken a 10 csapágyakkal van rögzítve. A talpakra, azok középső részén váltakozva lökéseket gyakorolunk a 9 nyilak irányának megfelelően. A talpak végeinek a közelében a 8 kerekek helyezkednek el. A kerekekkel — nem ábrázolt - járműváz vagy keretváz van összekapcsolva, amelyben a talpszerű impulzusadó szerkezetek vannak csapágyazva. Amint az oldalnézetben feltüntetett szerkezetnél a 6. ábra mutatja, az egyik impulzusadó szerkezet a lökés hatása alatt mélyebbre nyomul, mint a mellette fekvő másik szerkezet. A 7. ábra a találmány szerinti berendezés egy előnyös kiviteli változatát vázlatosan ábrázolja. Itt a 8 kerekek, amelyek átmenő hornyos hengerekként lehetnek kialakítva, egy keretet hordanak, amelyben a 6b impulzusadó szerkezetekből álló szerkezetcsoport és a 6a impulzusadó szerkezetekből álló szerkezetcsoport helyezkedik el oly módon, hogy az egyes 6a és 6b impulzusadó szerkezetek váltakozva követik egymást. A talpszerű impulzusadó szerkezetek a menetirányra keresztirányban vannak elrendezve. A 8. ábra a 7. ábra szerinti szerkezetnek egy továbbfejlesztett kiviteli változatát tartalmazza. Itt a 6c hornyos hengerek egymás után vannak elrendezve, átmérőjük legalább 15 mm, és egy felettük levő 6 impulzusadó szerkezettel vannak összekapcsolva. Az impulzus, amelynek bevezetése a 9 nyíl irányában történik a hornyos hengereket a tömörítendő rétegre löki, az amplitúdó a középső tartományban a legnagyobb, amint ezt a pont-vonal mutatja, A hornyok között vezetette fémhuzalok vagy fémszalagok talpakként működnek, és egy felül elhelyezett terelőgörgő segítségével megfeszíthetők. Emellett minden má-5 sodik hornyos henger az alul rögzített helyzetben megtartott szitaszerűen működő huzalokra vagy drótokra ütköztethető. A 9. ábrán a lökésekkel kezelendő zónákat felülnézetben ábrázoltuk, a diagonálisan sraffozott 10 zónák érzékeltetik, hogy az impulzusok továbbítása a tömörítendő anyagra váltakozva történik. Az impulzusadó berendezés mozgatása a síkban mindkét irányban végrehajtható, amivel lényegében azonos eredményt lehet elérni. A 15 mozgatott impulzusadó szerkezet hasonló lehet ahhoz, amelyet a 7. ábra tartalmaz. A 10. ábrán hullámvonal alakú 6a talpakként kialakított impulzusadó szerkezetet tüntettünk fel felülnézetben. 20 A 11. ábra a talpszerűen kiképzett impulzusadó szerkezet egy további kiviteli változatát mutatja, amelyek 6a hivatkozási számmal jelöltünk. Ennél a kiviteli változatnál a lökőerőt az anyagrétegre ható talp középső tartományában 25 fejtjük ki, amint ezt a 9 függőleges nyíl érzékelteti. A 11. ábra szerinti talp csak egy 10 csapágyban van ágyazva. Szaggatott vonallal jelöltük a talpnak a lökés hatására elfoglalt helyzetét. 30 Az impulzusadó szerkezetnek az anyagrétegre ható felülete áttört is lehet, a 12. ábra hét különböző, a gyakorlatban használt áttört felületkialakítási lehetőséget mutat. Amennyiben profilozott, vagy szférikusán ala-35 kított felületű készelemet, például speciális alakú lemezt kívánunk gyártani, az ennek az elemnek az alakjához igazodó, illetve annak megfelelő alakú perforált lemezt vagy huzalrácsot (drótrácsot), például 6X6 mm-es hálószem-méretű 40 dróthálót alkalmazhatunk, amelyet az előállítandó test és a lökéseket kifejtő impulzusadó szerkezetek között kell elhelyezni. A még nem légbuborékmentes anyagréteg felületére a gyártandó elemfelület alakjának megfelelő alakú rácsot 45 is helyezhetünk, és a lökéseket egy erre a célra alkalmas szerkezettel, például zárószerkezettel továbbíthatjuk a rács révén az anyagréteg felületére, a rázószerkezetet folyamatosan vagy szakaszosan lehet a rácson mozgatni, úgyhogy az anyagréteg 50 minden része egymás után légbuborék-mentesül a gyakorolt lökések hatására. A zárószerkezet és az anyagréteg közé helyezett rács egyidejűleg azzal az eredménnyel jár, hogy a lökések amplitúdója közvetlenül a zárószerkezet 55 munkavégző-felülete alatt nagyobb, mint azokban a csatlakozó peremzónákban, amelyekben a zárószerkezet munkavégző felülete által mozgatott rács az anyagréteg alatta fekvő rétegének a zónáira a lökéseket gyakorolja. A munkavégzőfelület kö-60 zépső tartományában fellépő maximális nyomás tehát lényegesen nagyobb, és például 0,5-25,0 kilopond/cm2

értéket is elérhet. Amennyiben különleges okokból nagyobb nyomások elérésére lenne szükség, ezt az alátét megfelelő ellenhatása, 65 illetve alulról az alátétre ható lökések segítségével 4