165598. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szálerősítéses műanyag elemek előállítására

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1970. XI-. 05. (RE^96) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1969. XI. 07. (Pl 9 56 134.3) Közzététel napja: 1974. IV. 27. Megjelent: 1975. XII. 31. 165598 Nemzetközi osztályozás: B 29 d 3/02, B 32 b 17/04 Fritz Reinke mérnök, Etbach, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás és berendezés szálerősítéses műanyagelemek előállítására 1 Hosszabb idő óta ismeretes építőelemek elő­állítására számos, különböző eljárás, amelyeknél folyékony műanyagokat szálasanyagokkal, főként üvegszálakkal dolgoznak össze. Ilyen eljárások például a kézi rétegezéses 5 eljárás, a vákuum formázás, sajtolás, .illetve préselés, tekercselés, szórással történő eljárások, valamint húzás alkalmazásával végrehajtott eljárá­sok. Ezek az eljárások bizonyos célokra teljesen kielégítő eredményeket szolgáltatnak. A sokszor 10 alkalmazott többé-kevésbé folyékony konsziszten­ciájú duroplasztikus poliésztergyantákkal nem is­meretes azonban, főleg nagyfelületű elemek elő­állítására, olyan eljárás, amely buborékmentes szálerősítésű műanyagok racionális gyártására al- 15 kalmas lenne. Számos alkalmazási célra azonban funkcionális okokból szükséges lenne, hogy bu­borékmentes, szálerősítésű műanyagrétegeket szé­riagyártásra alkalmas racionális eljárással lehessen előállítani. 20 . Abból a megfontolásból kiindulva, hogy im­pulzusszerű nyomásokkal a még nem kikeménye­dett anyagrétegben zárt légbuborékok helyileg kiszoríthatok az e nyomásokkal igénybevett zónákban az egyik ismert, szálerősítésű műanyag- 25 ból való építőelemelőállítási eljárásnál egy réteg szálasanyagot folyékony műanyaggal itatnak át, majd arra lökéseket fejtenek ki. A találmány szerinti, ezt a megoldást továbbfejlesztő eljárásnál a még nem kikeményedett folyékony műanyagból 30 és szálasanyagból álló anyagrétegre a lökéseket szomszédos, rácsszerűen elrendezett zónákban gya­koroljuk, mialatt egyidejűleg az anyagréteget ezekhez a zónákhoz viszonyítva tovább moz­gatjuk, és az egyes zónákban a lökések ampli­túdóját egy maximális amplitúdójú tartománytól kiindulva annak a helynek az irányába csök­kentjük, ahol a lökésekkel kezelt anyagréteg ezt a zónát elhagyja. Bebizonyosodott, hogy ennek az eljárásnak az eredményeként a bezárt légbuborékok az anyag lökéseknek kitett zónáiban e zónák peremrészei felé tartanak, és ott a felület irányába mozognak. Célszerű, ha a lökésekkel kezelt zónák két csoportból állnak, mimellett a lökéseket a két csoportban váltakozva gyakoroljuk és az egyik csoport minden zónáját a másik csoport két zónája között rendezzük el. Előnyösen a két réteg egyesítésének a művelete során a lökések által kezelt zónákat a már kezelt rétegekhez viszonyítva továbbmozgatjuk, oly mó­don, hogy az egymásután következő lökések egyirányban "ÍSlorehaladva lépésenként hatnak az egyesített anyagra. Bizonyos esetekben kedvező, ha a lökésirány a mozgatás irányával azonos komponenst tartalmaz. Ezzel kapcsolatban előnyösnek bizonyult a lökések gyakorlására szolgáló szerkezet kerekeken történő elhelyezése, amelyek a műanyagból és szálasanyagból álló anyagréteg felett vannak 165598

Next

/
Thumbnails
Contents